Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 37-es doboz
A Petöfl-társaság. A Petőfi-társaságnak ma ismét érdekes felolvasó ülése volt. Komócsy József elnök nyitotta meg az ülést, mire A b a f i Lajos »A magyar testőrök s a szabadkőmivesség« czimü értekezésével megkezdte a felolvasások sorát. Abafi hangsúlyozza a múlt század szabadkőművességének befolyását irodalmunkra, mely lefolyást korábbi irók s maga Toldy is elfeledtek számba venni, sőt ez utóbbi határozottan tagadta. A szabadkőművesség intézménye Németországból származott át Ausztriába s innétMagyarországba. Fénykora II. Józsefalatt állott be, a midőn nemcsak az akkori osztrák társadalom szine-javát, de számos magyar főurat is számlált tagjai között. Ezek között felemlíti értekező gr. P á 1 f f y Miklóst, gr. Batthyány Lajost, három gróf Bethlent, gr. Bánffy Györgyöt, gróf G y u- 1 a y Ferenczet, gr. Széchenyi Istvánt stb. A szabadkőmivesség intézményéből merítettek értekező szerint Bessenyei s társai buzdítást hazafias működésre. Itt határozták el, hogy azt, amit a németek tesznek meg nemzeti irodalmuk érdekében, azt ők is meg fogják tenni saját bazai irodalmuk érdekében, azaz emanczipálni idegen befolyás alól. Összesen 34 testőrről bizonyos, hogy a szabadkőmivességhez tartozott s mig egy részök az irodalom terén fejtett ki munkásságot, addig más j észök a közpályán ügyeke- zett tehetségeit érvényesíteni. Szabadkőmives bocsáj- totta ki az első magyar hirlapot, az első folyóiratot, szabadkőmives pendítette meg a magyar tud. É ka- démia eszméjét s a nemzeti szinészet első apostolai is szabadkőmivesek voltak. Mindezekből igyekszik értekező kimutatni, mily nagy befolyással voltak a magyar testőrök mint szabadkőmivesek a nemzeti irodalom haladására nézve. Utána P e t e 1 e i István olvasta fel »Szikrák a homályban« czimü rajzát székfoglalóul. A sebes olvasás majdnem érthetetlenné tette a szép és érdekes rajzot, melyet a közönség is zajosan megtapsolt. Ováczió tárgya volt Kiss József, ki A c?i- gány vajda elegiáját mutatta ma be. Még mielőtt elfoglalta a felolvasó asztalt, tüntető taps és éljenzéssel fogadtatott, mely a csinos elegia felolvasása után még zajosabbá vált.
