Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 36-os doboz
A MAGYAR KÖZÖNSÉGHEZ! A PETÖFI-TÁRSAS LAPJA, melyre a magyar közönség szives figyelmét ezennel felhívjuk, mint már cime is mutatja, a most alakult Petőfi-Társaság közlönye lesz. Szükséges tehát, hogy az uj Társaság célját ismerje a közönség s tudja, mily törekvések azok, melyeknek pártfogására fölszólítjuk. A magyar szépirodalom nehány év óta gyors hanyatlásnak indult. A vállalkozási szellem hiánya, a közönség közönye s a minek ezek után okvetlenül be kellett következnie : az irók elbátortalanodása és egymás után való elnémulása vagy elsekélyesedése oly pangást, sőt visszaesést eredményeztek , melynek, ha közerőfeszitéssel és áldozatkészséggel útját nem álljuk, szépirodalmunk elveszti jelentőségét, a közmivelődésre nem gyakorolhat kellő hatást s messze elmaradván a folyvást haladó népektől, hazánkat a külföld szemében teljesen a műveletlen államoknak sorába sülyeszti. Már pedig kis népekre, melyeknek, hogy számítsanak, minden téren ki kell tüntetni élet- képességöket, nem lehet közönyös a müveit népeknek vélekedése s épen nem tekinthetik egy- kedvüleg, hogy mit tart a világ fejlődésképességök felől s minő szolgálatokat várhat tőlük a közpolgárosodás. Különösen reánk, magyarokra nézve, kik a létért való örökös küzdelemre vagyunk kárhoztatva s kiknek mindemellett a közmivelődést odább vivő és terjesztő feladatunk van, sokszorosan fontosak e tekintetek. E meggyőződéstől áthatva a Petőfi-Társaság cime alatt egyesült irók, Jókai Mórt, a nemcsak legnépszerűbb, de egyúttal legmunkásabb Írót is választván elnöküknek, azért szövetkeztek, hogy egymást nagyobb és lelkiismeretesebb tevékenységre ösztönözzék s ekép a közönségben újabb érdekeltséget és bizalmat keltve, a kölcsönös egymásrahatás következtében szépirodalmunk szomorú állapotán tőlük kitelhetőleg segítsenek. A „Petó'fi-Társaság lapja“ ezen czéloknak szolgál egyik eszközéül s igy reméljük, hogy a hazafias magyar közönség, mely nyelvét és irodalmát mindig önállósága egyik védbástyájának tekintette, nem vonja meg tőle pártfogását. Lapunk a „Petőfi-Társaság“ czim alatt egyesült irók működésének lesz tükre, tárháza, azoknak legsikerültebb müveit közölvén s a szerkesztők igyekeznek, hogy a rendelkezésükre álló gazdag és sokoldalú eszközök célszerű és gondos felhasználásával oly lapot nyújtsanak, mely irodalmunknak hasznára és díszére szolgáljon, s a közönség pártfogására ne csak méltó legyen, de mint valóságos közmivelődési tényező a támogatásra jogos igényeket is t a rt h a s s on. A „Petó'fi-Társaság lapja“ kiválólag és első sorban szépirodalmi közlöny lesz ugyan, de tanulmányok, ismertető cikkek és bírálatok közlése által a tudomány és művészetek terén is igyekszik tájékozást nyújtani olvasóinak mindazon kérdésekről és mozzanatokról, melyek europaszerte foglalkoztatják a müveit szellemeket. Lelkiismeretes vezetője lesz a közönségnek ezenkívül olvasmányainak megválasztásában, sőt fölkarolja ama társadalmi mozgalmakat is, melyek közelebbi tényezői lehetnek a közmívelődésnek.