Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 36-os doboz

4 ERDÉLYI HÍRLAP 1907. januárius 29. I8Ö0—61-bcn főjegyzői s 1865-~67-ben főszol­gabírói tisztséget viselt. Az alkotmányos kor­mány szervezésekor a közmunka és közlekedés- ügyi minisztériumban királyi főmérnök lett. Ez időtől fogva állandóan a fővárosban lakott; később, mint az államvasutak főfelügyelője Ko­lozsvárra költözött, ahol üzletvezctöhelyettes, majd üzletvezető volt. A közreműködésével 1877-ben alaknlt Petőfi-7ársaság alelnökének később tiszteleti tagjának választotta tneg. ugyan­csak tiszteleti tagjául választotta az Erdélyi Iro­dalmi Társaság is. Az irodalomban 1848-ban Szerelem és toborzás cimü vigjátékával lépett fel. melyet a nemzeti színház elfogadott, de a beállott viszonyoknál fogva elő nem adhatott, ugyanazon évben irta a Szomszédság delejezte cimü vígjátékét; az 50-ik évek elején irta! ,4 szerclernféltés iskolája. Egy éj a Bastileban, Paris almája, Cydoni almai 1868 április 19-én a nemzeti színházban adatott elő s azután is műsoron maradt) Egy lengyel követ Budán (a budai színkörben 1874 szeptember 25) Gyám­ság aggság cimü vígjátékokat és a Poros ke­rítés cimü bohózatot (Pörös atyafiak c. Pakson előadták 1859-ben) újabban Zrínyi a költő és Markó a szerb hős eredeti történeti színmüvet 5 képben br. Jósika Miklós regénye után színre alkalmazta. (Zenéje Állaga Gézától, először adatott 1888. augusztus 8-án a budai színkör­ben.) Cikkeket is irt számos folyóiratban és lap­ban, köztük a Petelci István által szerkesztett Kolozsvárba. Nehány év előtt adtak Kolozsvárt egy történelmi tárgyú színmüvét s — mint em­lítők — egy daljátékot fejezett be legutoljára. Éjszaki Károly elhunytáról a család a kö­vetkező gyászjelentést adta ki: Ejszaki Károly, uy. máv. üzletvezető, egy­házi tanácsos, a Petőfi-társaság volt alelnöke és tiszteletbeli tagja, az Erdélyi Irodalmi Társa­ság tagja és vármegyei bizottsági tag, folyó hó 26-án este 11 órakor, életének 80 évében szere­tettéinek örök gyászára megszűnt élni. A bol­dogult hűit tetemei f. hó 28-án, hétfőn 3 óra­kor fognak a Deák Ferencz-utca 21. sz. lakásá­ról, az unitárius egyház szertartása szerint, a köztemetőben elhelyeztetni. Nyugalma legyen csendes és áldott az emléke. Kolozsvár, 1907. januárius hó 27-én. Éjszaki Károly halála oly váratlanul érke­zett, hogy Kolozsvár közönsége, ismerősei és barátai jóformán csak ma, hétfőn délelőtt érte­sültek róla. Még szombaton este rosszullétről sem panaszkodott. Családja gyanútlanul szín­házba ment s amikor hazamentek már az ag­gastyánt betegen találták. Rivöd idő alatt, még éjfél előtt bekövetkezett a halála. Temetése ma délután ment végbe a Deák Ferencz-utcai gyászháztól. A váratlan és gyors haláleset miatt az a számos intézmény, egyesület és társaság, melynek nagy rab ecsült tagja volt, nem tudott hurt sokáig, —- és mozogjon az ő kifáradha- tatlan kezében az a bájos, üde, aranyos toll, azon kézben, mely az acéltoll korában is ga- lambtolia! ir. Ó nagy hatást gyakorolt reám mindig, de ez más természetű és sokkal ké­sőbbi, mint az, melyet Kisfaludy Sándor kel­tett. A két hatás különbségét megmagyarázza azon különbség, mely fellengős-ábrándos fia­talkor lobbékony tüze s a férfikor parázsadta melege közt fennáll. Jókai müvei közt a „Ma­gyar Nábob“ lepett meg s hatott reám legjob­ban, bámulni pedig... a „Dekameront“ bá­mulom ma is. A drámai müvek közt Shakes­peare tragédiái keltettek bennem legnagyobb hatást, különösen Machbet. Mindez közel 60—70 évvel ezelőtt tör­tént, lehet, hogy ma szerényebb hatásnak len­nék a rabja, de azért az alkalomszülte felhe- vülés ma is bevonz az akkor elragadtató dol­gok emlékezetébe, mely tán többé fel sem lob­bant volna, ha te — barátom — bele nem sodorsz az elhamvadt dolgok, a hamu alatt pislogó parázs lángralobbaníására. úgy elbúcsúzni a halottól amint óhajtotta volna és csupán a végtisztességen való megjelené­sükkel fejezték ki részvétüket és tiszteletüket az elhunyt iránt. A temetésen megjelent az unitárius egy­ház, melynek Ejszaki egyházi tanácsosa volt, Ferencz József püspök vezetése alatt, továbbá az Erdélyi Irodalmi Társaság több tagja Sza- mosy János alelnök vezetésével, az egyetemi tanári kar több tagja, a M. Á. V. üzletvezető­ig1-* Jármay Béla üzletvezetővel az élén, Ko­lozsvár előkelő közönségének számos tagja, a sztónai birtokosság teljes számban. A virágok­kal, koszorúkkal ékesített koporsó fölött Csifó Salamon unitárius lelkész mondott halotti be­szédet. A halottat a kolozsvári köztemetőben helyezték örök nyugalomra. A nők a párbaj ellen. Felhívás a magyar nőkhöz. Kolozsvár, januárius 28. Az Országos Párbajellenes Szövetség női bizottsága legutóbb tartott alakuló ülésének határozatából a következő felhívást intézi a magyar nőkhöz. E felhívás Kolozsvárt különö­sen aktuális, itt némelykor csak úgy dühöng a párbajmánia. A párvidadalök előítéletének fokozatos le­küzdése végett szólítjuk sorompóba a magyar nőket. Ezen nemes és hazafias küzdelemben különösen a magyar nőkre hárulnak fontos fel­adatok, melyeknek teljesítése aló! annál kevésbbé vonhatják ki magukat, mert a kulturális és szo­ciális haladás terén, komoly, céltudatos munkájok által, már nem egyszer érvényesítették üdvös, döntő befolyásukat. Különösen kérhetnek szót ott, ahol végze­tes előítéletek családi boldogságukat fenyegetik, A párbajmánia ellen küzdeni nemcsak joguk, hanem kötelességük! Nem természetcs-c, ha az asszony egyéni­ségének latbavetésével száll sikra az istenítéle­tek sötét korából reánk származott örökség: a párbaj ellen, mely már annyi meg annyi család boldogságát sem isiiéit! meg? Lehet-e józan meg­fontolással azt állítani, hogy az asszonynak nincs semmi köze a férfiak eme viszályához? Nem jut-e eszökbe a párbajozóktiak, hogy midőn ők a küzdőtérre kiáltanak, nem egyedül jelennek meg ott, hogy oda követi őket kétségbe­esett nejeik, zokogó gyermekeik és agg szülőik árnyéka ? Ki merné ily körülmények kö­zött, amikor a nő egész üdvössége forog szóban, megvonni tőle azt a jogot, hogy mint Iegérde- keltebb fél, lelke egész melegével szálljon sikra i a párbaj ellen. Ma, amikor az egész civilizált világon a párbajt elítélik és mindenfelé párbajellenes ligák alakulnak, ideje, hogy nálunk is erélyesen állást foglaljunk ama felfogás ellen, hogy a párbajra való kihívás és annak elfogadása a férfiúi bátor­ság kritériuma, vagy hogy a párbaj a megsértett becsület helyreállításának egyetlen orvossága. Ellenkezőleg: a párbaj visszautasításában rejlő erkölcsi bátorság ke 1, hogy a nő osztatlan el­ismerésében és buzdításában részesüljön és ezen elismerés adjon erőt és biztatást arra, hogy becsületkérdésekben a sértett fél inkább a füg­getlen és pártatlan bíróságnál keresse igazát, semmint egy vak véletlentől tegye azt függővé. Ugyanezért a magyar nőkhöz fordulunk, kérve, buzdítva őket, hogy az igazi humanitás meggyőző erejével küzdjenek a párbaj véres előítélete ellen. Mindenhol, széles e hazában szegődjenek a párbajellenes mozgalom buzgó misszionáriusává. Mint ahogy mindenhol, a tem­plom szószékéről kárhoztatják a párbajt, úgy minden társadalmi körben legyen a nő azon apostol, aki lelkesedéssel küzd a párbaj mániája ellen. Fogjunk vállvetve a legmesszebb menő propaganda nagy munkájához, sorakozzunk, egyesüljünk ! Az egyesitett erőkkel minden téren küzdelmet akarunk folytatni a nagy előítélet el­len. A társadalmi felfogásokat meg akarjuk tisztítani a túlzásoktól és nyegleségektől. Család­ban, irodalomban, társasélctben tartós cselek­véssel akarunk hatni. És ahol lehet, békítő kézzel korlátozzuk a hiábavaló vérontást. És bizunk benne, hogy küzdelmünk végső eredménye a párviadalok előítéletének kiküszöbölése lesz. Az Országos Párbajellenes Szövetség női bizottsága nevében : Szélt Kálmánná, gróf Csáky Albinná elnökök. Estély József királyi hercegnél. — Saját tüdősitónktól. — Budapest, januárius 28. József főherceg és Auguszta főhercegnő vasárnap este a királyi várpalota krisztinavá­rosi részének első emeleti termében bált adi- tak, amely ép oly fényes, amiiy magyaros és kedélyes volt. A hölgyeket Szegedy Gina ud varhölgy, az urakat Batthyány Béla gróf szá­zados, szolgálattevő kamarás fogadta. Midőn József főherceg Auguszia főher­cegnővel háromnegyed kilenckor a nagy táncterembe belépeti, gyönyörű látvány tárult eléjük: az egyik oldalon a táncosnők sűrti sorai lenge világos öltözékekben, számosán vagyont érő ékszerrel, a másik oldalon a frakkban és katonai egyenruhában megjelent urak sokasága: a magyar társadalom szine- java. Auguszta főhercegnő ez alkalomra hal­ványsárga toiletíe-et öltött, míg Erzsébet fő­hercegnő rózsaszínű ruhában jelent meg. A fenséges pár Erzsébet főhercegnőn kivül még 11 éves fiát, Józsi főherceget is magával hozta, aki első smokingos öltözetében való megje­lenésével nagyon kedves benyomást tett. A kis főherceg, hogy nagyobb bátorságot nyer­jen. mindenekelőtt nevelőjéhez, Takács -Tol- vay József gróf századoshoz, ment, de az­után a teremben körülnézve, valamennyi isme­rős bácsit és nénit kézszoritással üdvözölt. Az első csárdást, amelyet édes anyja, Auguszta főhercegnő Apponyi Gyula gróf előtáncossal nyitott meg, nagy gyönyörűséggel nézte vé­gig, utána azonban ott kellett hagynia a fé­nyes mulatságot: aludni kellett mennie. A íöhercegi pár azonnal a társaság közé vegyült. A főherceg mindenekelőtt a kabinet tagjaival, élükön Wekerle Sándor miniszterel­nökkel beszélgetett és soká’g társalgót Széli Kálmán volt miniszterelnökkel is. Erzsébet főhercegnő az első csárdást Teleki Tibor gróffal lejtette. A táncoló párok, vagy ötvenen lehettek, mind közelebb húzód­tak a honvédzenekar mellé, amelynek kar­mestere, Bachó, a legtiizesebb magyar nóta kát húzatta s az egész társaság jó kedvben járta a táncot. József főherceg mindvégig részt vett a magyaros vigalomban, versenyt táncolva a legfiatalabb huszárhadnagygyal is. Az első négyest Auguszta főhercegnő Apponyi Lajos gróf udvarnagygyal, Erzsébet j főhercegnő Révay Simon báróval lejte te, mig József főhercegnek Apponyi Lajosné grófné volt a párja. Tizenegy óra felé szünetet parancsolt a táncrend, mire megnyílt a dús buffet, amely­nek rendezése a fenséges háziasszony tulajdon müve volt, aki súlyt iielyezett arra, hogy a szakácsmüvészet minden remeke saját konyhá­jából kerüljön ki, valamint arra is, hogy a dísznövények és virágok, amelyek a lépcső- házat, a folyosókat és a termeket szegélyezték,, a Margitsziget kertészetének művészetét dicsér­jék. Mig Auguszta íőhercegasszony Erzsébet főhercegnővel és a palotdhölgyekkel a tea­terembe vonult vissza, József főherceg a buf- fetben tartózkodott, vendégeivel szívélyesen koccintgatva. Tizenegy után a füzértáncra került a sor* amelyben Auguszta főhercegnőnek Teleki Tibor gróf, Erzsébet főhercegnőnek Esterházy László gróf volt a táncosa. A füzértánc a meglepeté­sek hosszú sorát nyújtotta és csak éjfél után ért véget. Ekkorra az öreg urak egy része vagy a földszinti dohányzóba, vagy a Szent István-teremben teiitett négy whist-asztalhoz: jaitSyiiSteSi betéteket 5°|o kiMMtozásaK;

Next

/
Oldalképek
Tartalom