Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 36-os doboz

4

ERDÉLYI HÍRLAP

1907. januárius 29.

I8Ö0—61-bcn főjegyzői s 1865-~67-ben főszolgabírói tisztséget viselt. Az alkotmányos kormány szervezésekor a közmunka és közlekedés- ügyi minisztériumban királyi főmérnök lett. Ez időtől fogva állandóan a fővárosban lakott; később, mint az államvasutak főfelügyelője Kolozsvárra költözött, ahol üzletvezctöhelyettes, majd üzletvezető volt. A közreműködésével 1877-ben alaknlt Petőfi-7ársaság alelnökének később tiszteleti tagjának választotta tneg. ugyancsak tiszteleti tagjául választotta az Erdélyi Irodalmi Társaság is. Az irodalomban 1848-ban Szerelem és toborzás cimü vigjátékával lépett fel. melyet a nemzeti színház elfogadott, de a beállott viszonyoknál fogva elő nem adhatott, ugyanazon évben irta a Szomszédság delejezte cimü vígjátékét; az 50-ik évek elején irta! ,4 szerclernféltés iskolája. Egy éj a Bastileban, Paris almája, Cydoni almai 1868 április 19-én a nemzeti színházban adatott elő s azután is műsoron maradt) Egy lengyel követ Budán (a budai színkörben 1874 szeptember 25) Gyámság aggság cimü vígjátékokat és a Poros kerítés cimü bohózatot (Pörös atyafiak c. Pakson előadták 1859-ben) újabban Zrínyi a költő és Markó a szerb hős eredeti történeti színmüvet 5 képben br. Jósika Miklós regénye után színre alkalmazta. (Zenéje Állaga Gézától, először adatott 1888. augusztus 8-án a budai színkörben.) Cikkeket is irt számos folyóiratban és lapban, köztük a Petelci István által szerkesztett Kolozsvárba. Nehány év előtt adtak Kolozsvárt egy történelmi tárgyú színmüvét s — mint említők — egy daljátékot fejezett be legutoljára.

Éjszaki Károly elhunytáról a család a következő gyászjelentést adta ki:

Ejszaki Károly, uy. máv. üzletvezető, egyházi tanácsos, a Petőfi-társaság volt alelnöke és tiszteletbeli tagja, az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja és vármegyei bizottsági tag, folyó hó 26-án este 11 órakor, életének 80 évében szeretettéinek örök gyászára megszűnt élni. A boldogult hűit tetemei f. hó 28-án, hétfőn 3 órakor fognak a Deák Ferencz-utca 21. sz. lakásáról, az unitárius egyház szertartása szerint, a köztemetőben elhelyeztetni. Nyugalma legyen csendes és áldott az emléke. Kolozsvár, 1907. januárius hó 27-én.

Éjszaki Károly halála oly váratlanul érkezett, hogy Kolozsvár közönsége, ismerősei és barátai jóformán csak ma, hétfőn délelőtt értesültek róla. Még szombaton este rosszullétről sem panaszkodott. Családja gyanútlanul színházba ment s amikor hazamentek már az aggastyánt betegen találták. Rivöd idő alatt, még éjfél előtt bekövetkezett a halála. Temetése ma délután ment végbe a Deák Ferencz-utcai gyászháztól. A váratlan és gyors haláleset miatt az a számos intézmény, egyesület és társaság, melynek nagy rab ecsült tagja volt, nem tudott

hurt sokáig, —- és mozogjon az ő kifáradha- tatlan kezében az a bájos, üde, aranyos toll, azon kézben, mely az acéltoll korában is ga- lambtolia! ir. Ó nagy hatást gyakorolt reám mindig, de ez más természetű és sokkal későbbi, mint az, melyet Kisfaludy Sándor keltett. A két hatás különbségét megmagyarázza azon különbség, mely fellengős-ábrándos fiatalkor lobbékony tüze s a férfikor parázsadta melege közt fennáll. Jókai müvei közt a „Magyar Nábob“ lepett meg s hatott reám legjobban, bámulni pedig... a „Dekameront“ bámulom ma is. A drámai müvek közt Shakespeare tragédiái keltettek bennem legnagyobb hatást, különösen Machbet.

Mindez közel 60—70 évvel ezelőtt történt, lehet, hogy ma szerényebb hatásnak lennék a rabja, de azért az alkalomszülte felhe- vülés ma is bevonz az akkor elragadtató dolgok emlékezetébe, mely tán többé fel sem lobbant volna, ha te — barátom — bele nem sodorsz az elhamvadt dolgok, a hamu alatt pislogó parázs lángralobbaníására.

úgy elbúcsúzni a halottól amint óhajtotta volna és csupán a végtisztességen való megjelenésükkel fejezték ki részvétüket és tiszteletüket az elhunyt iránt.

A temetésen megjelent az unitárius egyház, melynek Ejszaki egyházi tanácsosa volt, Ferencz József püspök vezetése alatt, továbbá az Erdélyi Irodalmi Társaság több tagja Sza- mosy János alelnök vezetésével, az egyetemi tanári kar több tagja, a M. Á. V. üzletvezetőig1-* Jármay Béla üzletvezetővel az élén, Kolozsvár előkelő közönségének számos tagja, a sztónai birtokosság teljes számban. A virágokkal, koszorúkkal ékesített koporsó fölött Csifó Salamon unitárius lelkész mondott halotti beszédet. A halottat a kolozsvári köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

A nők a párbaj ellen.

Felhívás a magyar nőkhöz.

Kolozsvár, januárius 28.

Az Országos Párbajellenes Szövetség női bizottsága legutóbb tartott alakuló ülésének határozatából a következő felhívást intézi a magyar nőkhöz. E felhívás Kolozsvárt különösen aktuális, itt némelykor csak úgy dühöng a párbajmánia.

A párvidadalök előítéletének fokozatos leküzdése végett szólítjuk sorompóba a magyar nőket. Ezen nemes és hazafias küzdelemben különösen a magyar nőkre hárulnak fontos feladatok, melyeknek teljesítése aló! annál kevésbbé vonhatják ki magukat, mert a kulturális és szociális haladás terén, komoly, céltudatos munkájok által, már nem egyszer érvényesítették üdvös, döntő befolyásukat.

Különösen kérhetnek szót ott, ahol végzetes előítéletek családi boldogságukat fenyegetik, A párbajmánia ellen küzdeni nemcsak joguk, hanem kötelességük!

Nem természetcs-c, ha az asszony egyéniségének latbavetésével száll sikra az istenítéletek sötét korából reánk származott örökség: a párbaj ellen, mely már annyi meg annyi család boldogságát sem isiiéit! meg? Lehet-e józan megfontolással azt állítani, hogy az asszonynak nincs semmi köze a férfiak eme viszályához? Nem jut-e eszökbe a párbajozóktiak, hogy midőn ők a küzdőtérre kiáltanak, nem egyedül jelennek meg ott, hogy oda követi őket kétségbeesett nejeik, zokogó gyermekeik és agg szülőik árnyéka ? Ki merné ily körülmények között, amikor a nő egész üdvössége forog szóban, megvonni tőle azt a jogot, hogy mint Iegérde- keltebb fél, lelke egész melegével szálljon sikra i a párbaj ellen.

Ma, amikor az egész civilizált világon a párbajt elítélik és mindenfelé párbajellenes ligák alakulnak, ideje, hogy nálunk is erélyesen állást foglaljunk ama felfogás ellen, hogy a párbajra való kihívás és annak elfogadása a férfiúi bátorság kritériuma, vagy hogy a párbaj a megsértett becsület helyreállításának egyetlen orvossága. Ellenkezőleg: a párbaj visszautasításában rejlő erkölcsi bátorság ke 1, hogy a nő osztatlan elismerésében és buzdításában részesüljön és ezen elismerés adjon erőt és biztatást arra, hogy becsületkérdésekben a sértett fél inkább a független és pártatlan bíróságnál keresse igazát, semmint egy vak véletlentől tegye azt függővé.

Ugyanezért a magyar nőkhöz fordulunk, kérve, buzdítva őket, hogy az igazi humanitás meggyőző erejével küzdjenek a párbaj véres előítélete ellen. Mindenhol, széles e hazában szegődjenek a párbajellenes mozgalom buzgó misszionáriusává. Mint ahogy mindenhol, a templom szószékéről kárhoztatják a párbajt, úgy minden társadalmi körben legyen a nő azon apostol, aki lelkesedéssel küzd a párbaj mániája ellen. Fogjunk vállvetve a legmesszebb menő propaganda nagy munkájához, sorakozzunk, egyesüljünk ! Az egyesitett erőkkel minden téren küzdelmet akarunk folytatni a nagy előítélet ellen. A társadalmi felfogásokat meg akarjuk tisztítani a túlzásoktól és nyegleségektől. Családban, irodalomban, társasélctben tartós cselekvéssel akarunk hatni. És ahol lehet, békítő kézzel korlátozzuk a hiábavaló vérontást. És bizunk benne, hogy küzdelmünk végső eredménye a párviadalok előítéletének kiküszöbölése lesz.

Az Országos Párbajellenes Szövetség női bizottsága nevében : Szélt Kálmánná, gróf Csáky Albinná elnökök.

Estély József királyi hercegnél.

— Saját tüdősitónktól. —

Budapest, januárius 28.

József főherceg és Auguszta főhercegnő vasárnap este a királyi várpalota krisztinavárosi részének első emeleti termében bált adi- tak, amely ép oly fényes, amiiy magyaros és kedélyes volt. A hölgyeket Szegedy Gina ud varhölgy, az urakat Batthyány Béla gróf százados, szolgálattevő kamarás fogadta.

Midőn József főherceg Auguszia főhercegnővel háromnegyed kilenckor a nagy táncterembe belépeti, gyönyörű látvány tárult eléjük: az egyik oldalon a táncosnők sűrti sorai lenge világos öltözékekben, számosán vagyont érő ékszerrel, a másik oldalon a frakkban és katonai egyenruhában megjelent urak sokasága: a magyar társadalom szine- java. Auguszta főhercegnő ez alkalomra halványsárga toiletíe-et öltött, míg Erzsébet főhercegnő rózsaszínű ruhában jelent meg. A fenséges pár Erzsébet főhercegnőn kivül még 11 éves fiát, Józsi főherceget is magával hozta, aki első smokingos öltözetében való megjelenésével nagyon kedves benyomást tett. A kis főherceg, hogy nagyobb bátorságot nyerjen. mindenekelőtt nevelőjéhez, Takács -Tol- vay József gróf századoshoz, ment, de azután a teremben körülnézve, valamennyi ismerős bácsit és nénit kézszoritással üdvözölt. Az első csárdást, amelyet édes anyja, Auguszta főhercegnő Apponyi Gyula gróf előtáncossal nyitott meg, nagy gyönyörűséggel nézte végig, utána azonban ott kellett hagynia a fényes mulatságot: aludni kellett mennie.

A íöhercegi pár azonnal a társaság közé vegyült. A főherceg mindenekelőtt a kabinet tagjaival, élükön Wekerle Sándor miniszterelnökkel beszélgetett és soká’g társalgót Széli Kálmán volt miniszterelnökkel is.

Erzsébet főhercegnő az első csárdást Teleki Tibor gróffal lejtette. A táncoló párok, vagy ötvenen lehettek, mind közelebb húzódtak a honvédzenekar mellé, amelynek karmestere, Bachó, a legtiizesebb magyar nóta kát húzatta s az egész társaság jó kedvben járta a táncot. József főherceg mindvégig részt vett a magyaros vigalomban, versenyt táncolva a legfiatalabb huszárhadnagygyal is.

Az első négyest Auguszta főhercegnő Apponyi Lajos gróf udvarnagygyal, Erzsébet j főhercegnő Révay Simon báróval lejte te, mig József főhercegnek Apponyi Lajosné grófné volt a párja.

Tizenegy óra felé szünetet parancsolt a táncrend, mire megnyílt a dús buffet, amelynek rendezése a fenséges háziasszony tulajdon müve volt, aki súlyt iielyezett arra, hogy a szakácsmüvészet minden remeke saját konyhájából kerüljön ki, valamint arra is, hogy a dísznövények és virágok, amelyek a lépcső- házat, a folyosókat és a termeket szegélyezték,, a Margitsziget kertészetének művészetét dicsérjék. Mig Auguszta íőhercegasszony Erzsébet főhercegnővel és a palotdhölgyekkel a teaterembe vonult vissza, József főherceg a buf- fetben tartózkodott, vendégeivel szívélyesen koccintgatva.

Tizenegy után a füzértáncra került a sor* amelyben Auguszta főhercegnőnek Teleki Tibor gróf, Erzsébet főhercegnőnek Esterházy László gróf volt a táncosa. A füzértánc a meglepetések hosszú sorát nyújtotta és csak éjfél után ért véget. Ekkorra az öreg urak egy része vagy a földszinti dohányzóba, vagy a Szent István-teremben teiitett négy whist-asztalhoz:

jaitSyiiSteSi betéteket 5°|o kiMMtozásaK;