Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 35-ös doboz

»SZABADSÁG* 5 vebben. Ő egyesítette költészetében a nemzeti elemet a művészivel, nyelvében pedig a magyar népnyelvnek egész kincstárát hagyta ránk. Egy-egy költői képben egész korszak tör­ténetét rajzolja meg. így például ebben: Hazám dicső nagy ősei, Ti földet rázó viharok, Ti egykoron a porba omlott Európa homlokán tomboltatok! Bár élete szenved és volt lelkének ragyo­gása, áttör a ködön, a mely a szenvedő lólekre nehezedik. Olvassuk el csak az „Egri harangoku-at ! Elindul Debreczenből hóban, fagyban gyalog; Egerbe ér: ott jó barátok közé, meleg szobába jut, honnan midőn az ablakon át megpillantja a hólepellel fedett külső világot,Taz a gondolat kapja meg lelkét, hogyha kedvének magja volna, elvetné a hó felett; mely ha kikelne, rózsaerdő koszoruzná a telet és ha feldobná az égre szi­vét, az melegítené a világot nap helyett. Lelkének ez a ragyogása még a keserű igaz­ságokat is megaranyozza. így, midőn mondja: sétálok szobámban s szemlélem a füst árnyékát a falon és a barátságról gondolkodom. Vagy midőn igy bölcs elkedik : Egy bölcs hajdan szamáron utazott; Azóta a világ megváltozott, Nagyon megváltozott már : Ma a szamarak lovagolnak, A bölcs pedig gyalog jár. Egy-egy költeménye csak néhány sorból áll, de ezekben egy-egy igazság, sőt egész eszmekor van kifejezve. Olyanok ezek, mint a meteor, a melyről nem tudjuk, honnan jött, nem tudjuk, hova megy, csak azt látjuk, hogy ragyog és csak azt tudjuk, hogy elérhetetlen. Ilyen ragyogós gondolat ez : Szállnak reményeink e szép madarak, Midőn legjobban szállanak. S szíják a menyei tiszta léget. Hol már sas ember tanyász, Jön a való, a zord vadász, S lelövöldözi őket. Vagy ez: Ha a sírban megszáradt sziveket Mind egy halomra hordanák S meggyujtanák, Ki mondja meg Hány szinti lenne majd e láng! ? Nem akarja, hogy szive ezekkel a meg­száradt szivekkel együtt porladjon el, azért meghagyja barátainak, hogyha majd meghal, szivét égessek el; mert mint más helyen mondja : Nem a karelrothadni, mint a fűzfa a mocsárban, el akar égni, mint tölgjT a fellegek lángjában. El is égett. Voltak — s kinek ne volnának? — hibái Petőfi Sándornak is, mert voltak — s melyik nagy embernek nem voltak ? — irigyei is. Men­nél nagyobb a fa, annál nagyobb árnyékot vet s mennél nagyobb az árnyék, annál nagyobb azoknak a közönséges növényeknek a száma, a melyek árnyék miatt nem érvényesülhetnek. A bókának örökkön megújuló meséje az, a mely minden mérget a szent János bogárra lövel, csak azért, csupán azért, mert a szent János bogár tündökölt. De forduljunk el ettől a képtől, hisz a mai nap Petőfi Sándor dicsőségének s általa a ma­gyar nemzet dicsőségének s egyszersmind nem­zeti költészetünknek emlékünnepe. Mi a költő és mi a költészet ? A költő az Istenség szent levele, a melybe Isten az „ö örök igazságait irta meg“. A köl­tészet pedig az emberi értelem és érzelem vi­rága, mint ilyennek az a szerepe az emberiség művelődésében, a mi a virágé a természetben. Virág nélkül sem ebben, sem abban nincs gyü­mölcs. És a költészetnek ez a szerepe nem egy korszakra terjed, hanem mint a természet min­den kikeletkor virágba borul, úgy jelenik meg a költészet az ö örök igazságával az emberiség­nek minden újjászületésénél. A költészetet erre a szerepre azok a tulaj­donságok is jelölik, a melyek benne mint mű­vészetben megnyilatkoznak. Megnyilatkozikbenne a művészetnek minden ága. így a zene az as- sonantiában : úgy hogy dalszöveg nélkül a 1899. május 75.______________________ zene ki nem fejlődhetett volna ; a szobrászat, műépítészet és festészet a leiró költészetben. Ezekkel a tulajdonságokkal a költészet a művészetek összessége. E mellett a költészet a művészetnek egyes ágaiban kifejezőbb hatása közvetlenebb, mert festése szemléltefőbb. Mig például a festmény­ben ki van fejezve a gondolat, ritkán van kife­jezve cselekvés, a költészet a cselekvést is meg­jeleníteni képes. Avagy vászonra vethető-e az árvíz romboló ereje és hatalma akként, mint a hogy azt Petőfi ezekben a sorokban festi: Mint az őrült, ki letépte lánczát. Vágtatott a Tisza a rónán át, Zúgva, bőgve törte át a gátot, El akarta nyelni a világot. Úgy vélem, hogy ezt a néhány szót a köl­tészetről, annak jelentőségéről, szerepéről és hatásáról a Petőfi költészetének vázlatos jellem­zésénél nem volt fölösleges elmondanom; nem különösen a mai korban, midőn a sorvasztó óletküzdelemben annyian megfeledkeznek Petőfi intő szaváról; megfagy a szív, ha nem szeret! j midőn az emberek milliói mindenütt és min- ] denben keresik és kergetik a boldogságot, csak I ott nem, hol az egyedül található fel : a szív- j ben és szeretetben és a költészetben megőrzött j örök igazságban ! Pedig a történelem arra tanít, | hogy abból a nemzetből, a mely a költészettől, az abban megnyilatkozó művészettől és örök igazságoktól elfordul, az ily nemzetből kihal a faj és hazaszeretet ; az ilyen nemzetnek élete kereskedéssé hazája üzletté, piaczczá válik, a hol még a színeknek is börzei árfolyama van. Azonban nem rémkép és ha az volna is, nem félek tőle, mert nekem erős a meggyőződé­sem, hogy azok az örök igazságok, amelyeket a költészet a szeretetről, a szabadságról és hazá­ról, az emberi és nemzeti méltóságról hirdet, időről-időre eltűnhetnek, de soha ki nem vesz­hetnek. Ugyanezért erős meggyőződésem az is, hogy a mig a nap ki nem ég, a mig a föld ki nem hül. amig völgyeiben virágok nyílnak, ad­dig az emberek szivéből sem halhat ki a költé­szet és az abban megnyilatkozó örök igazságok iránt való szeretet! Most minden tárgyban van költészet és minden tárgj' költőivé alakítható. A vasút elég prózai tárgy, mégis mily köl­tőivé alakítja azt át Petőfi, midőn többek közt mondja : Száz vasutat, ezeret! Csináljatok, csináljatok ! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek, Ezek a föld erei, Bennök árad a műveltség. Ezek által ömlenek szót Az életnek nedvei. Miért nem csináltatok Eddig is már ? . . . vas hiányzott ? Törjetek szét minden lánczot. Majd lesz elég vasatok ! Szép nyugodt előadásáért, emlékbeszédének becses gondolataiért dr. Imrik Pétert a közönség lelkes tapsokkal jutalmazta. Hegy esi Márton felolvasása A programm utolsó pontját Hegyesi Márton a szabadságharcz idejének nagy törté­nettudósa töltötte be. Becses adatok hosszú lánczozata volt az, amit a közönségnek Petőfi Sándorról, legendába illő haláláról elmondott. A nagybecsű felolvasást lapunk mai számában, a tárczarovatban^találj a az olvasó. Vizáradások a megyében. — Tudósítónk jelentései. — Nagyvárad, jnnius 26. A folytonos esőzések" megyeszerte káro­kat okoztak már hetek óta. Ahoz a sok ká­rokhoz, melyeket a kedvezőtlen időjárás a ve- teményekre, terményekre, gyümölcsökre stb. stb. okozott, hozzá járult most a femjegetö árvizveszedelem, mely Biharvármegye számos pontján tartja rémületben a lakosságot! Néhány vizmenti alacsonyabb fekvésű köz­ség már is víz alatt áll. Szerencsére az eső­zések megszűntével nagyobb veszedelem le­hetősége eltűnt. Az áradásokról a megye területéről be­érkezett tudósításaink közül különösen a Dra- gonyesd környékéről érkező hírek szállnak na­gyobb pusztításokról. A község a közelben levő falvakkal viz alatt áll. Az áradás el­pusztította a gyönyörűen fejlődött vetéseket. Községek viz alatt. Dragonyesd, junius 26, Az utóbbi időben a közeli havasokon foly­tonos esőzések voltak. Az óriási víztömeg a he­gyekről lefutó patakokban keresett magának utat. A Körös itt elfutó ágát is félelmetesen meg­nevelte. A szűk medrek már napok óta szinültig telve voltak sebesen futó piszkos árral és a la­kosság a környéken rémülten látta, hogy az esőzések egyre tartanak. Védő intézkedésekről szó sem lehetett. Huszonnegyedikén reggel 3 órakor, mintha valami titkos láthatatlan jelre történt volna, a környéken levő összes patakokban áthágott a víz a medren. Fokról-fokra emelkedett a viz, behatolva Dragonyesd, Nyégertalva, P. P. Czigányesd, Bele- sény, Lelesd és a többi környékbeli községek ut- czáit a víz ellepte, behatolva a házakba, elöntve a szobákat, magával sodorva minden apró jószá­got. A lakosság fejét vesztve futkározott a tér­den felül érő árban. Az anyák apró gyerme­keikkel ölükben kerestek menekülést fákon, erő­sebb házak padlásán stb. stb. Szerencsére a viz áradás nem növekedett meg olyan mérvben, hogy a lakosok élete ve­szélyben forgott volna. Déli tizenkét órakor már tizenkét ezentiméternyi apadás mutatkozott. Feltartóztathatatlanul terjedt az áradás. A vetések, melyekhez az idén a gazdák annyi rossz termés után sok reményt fűztek, lassanként víz alá merültek. A vetések azonban teljesen tönkrementek. A környéken nem kaszálnak az idén, nem tör­nek egy cső tengerit sem. A legrémületesebb nyo­mor elé néz a nép, melynek a télen az éhínséggel fog kelleni küzdenie, ha segítséget nem kap. Az áradás okozta csapáshoz járult még az is, hogy a gyümölcsök is elíagytak az idén. A lakosok tehát majdnem minden keresetforrástól meg vannak fosztva. A nagyvárad—vaskóhi vasút számára a Kö­röságon keresztül épen most akartak hozzáfogni egy vashid építéséhez. Ez jó időre lehetetlenné van téve. Egyébként a felhatalmazott ópitősze- reket és faanyagokat a viz amúgy is elmosta. A közlekedés a környéken teljesen lehetet­lenné van téve. Az égboltozatot sürü felhők fe­dik és kétséges, hogy nem-e ismétlődik meg mégegyszer a természet szörnyű játéka. * Belényes, június 26. Huszonharmadikán este nyolcz órakor még csak 76 fokra volt a Fekete Körös vize zéró felett, de a folytonos ’esőzésektől és főképen a beléje szakadó megdagadt patakoktól már más nap délután két órára több mint százzal emel­kedett, egészen 188-ig. Az ármentesitö társulat főmérnöke ideérkezett, hogy az árviz elkerülé­sére szükséges intézkedések az ő vezetése alatt folyj anak.ffj (Dr.) Hollód, június 26. Tegnap reggel hat órakor még csak 110 czm. magas volt itt a Fekete-Körös null felett, ma délután négy órára azonban már kótszázhusz czentiméterre növekedett, az emelkedés tehát egy métert meghalad. Baj eddig nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom