Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 35-ös doboz

végbemenő változások mesteri analizálója; képzelem gazdag teremtés, Stílusa költői, hanem csjk dagályba, képei megkapok, erőteljesek. Irodalmi érdekességét növeli a napló egyes helyeiből összeállítható. a negyvenes évek vidéki társadalmi életének kedves,

vonzó rajza. ,. ,. ,

Ä „Naplótöredék“ életrajzi tekintetben kiegészítője a ,,Xapló“-uak, a' győri „Hazánk'‘-ban. 1847. október 31-én, tehát ugyanazon a napon jelent meg, amikor a ,,Nap!ó“-t az „Életképek“ közölni kezdi. Irodalmi tekintetben így újat nem nyújt.

„Ábránd“ és a másik: „Halhatatlanság“ cimü dolgozatában Életképek 1847. II félév 23. sz. és 1848. 1. f. év l-so számában) már kevés a közvetlenség. Az első még naplórészletnek is nevezhető, a fájdalomról és örömről szól, kiéreztetve a sorok közül a maga személyére való vonatkoztatást. Ez egykorú lehet a Naplóval, mig a. másik dolgozatára, helyesen nevezte Szinyey elraeíuttatáenak, valószínűbb az a feltevésem, hogy az leánykori dolgozata. Nem hihető az sem hogy szerzőjének éppen a túlvilág édene ötlött szeméhe akkor, amitor Petőfi szerelme által a földi paradicsom mézét élvező.

Ebből az időszakitól való dolgozatait kiegészíti az a felhivásl amelyet ,,Testvéri szózat Magyar- ország hölgyeihez“ eimmel az aítkori idők hivatalos lapjában a Debrecenben megjelent „Közlönyében 1849. április 8, 74. szám 270 old.) adott át a nyilvánosságnak. Másodszor Heot.vller Lajos közli az „Ország-Világ“ 1801.. évfolyamnak 13. számában Hen- taler s azt is mondja, kutatni kezdett je reájott, hogy Szendrey Julia ezt 1848. december lö-ike és 1849. február 20-ika közti időszakban írhatta, tehát Zoltán fia születése után és azelőtt, mielőtt Arany Jánosáé kíséretében Nagy-Szalentára kiment volna.

Elbeszélései ssz 50-es évek legelejéről és végéről valók. Mindössze hármat irt, melyek közül szorosabb értelemben vett novellának esek az első ..A huszár bőszt)ja“ (a „Pesti Napló“ 1850. 211.. 212., 213. számaiban) nevezhető. Ennek oselekmenyo alig van, nem-valamiféle bus zárbravurról van itt szó hanem közönséges szerelmi gyilkosságról s bár c gyenge moso végső csattanója hátborzongató, alig elképzel- heíő — a megcsalt, huszár a hűtlen leánynak szivét tépi ki, amint azt megesküvé: — az egésznek elevensége, a. részietek szinessége s azokban nyilvánvaló apró megfigyelések, a népies, zamatos stilus, különösen pedig mesteri festése a. huszár s a leány léiki- állapotának a véres tetthez való készülődéskor határozotton értékessé teszi az egész dolgozatot. A kórházi jelenet c. másik Cáreaszerii munkája (Pesti Napló 1851. 246. ez. január 2.) egy szegény anya megható története ez. Alapjában véve szintén hihe- ' tétlennek látszó esemény s itt is csak a részleteik ér- ! nek valamit, mint pl. a kórházi csendet s a gyermeke niellett virrasztó anyát jellemző magvas leírások. Nemsokára azután irta e két dolgozatot, hogy Horváth Árpádné lett; felzaklatott kedélye nem csillapulhatott le még teljesen, innen fantáziájának szar-