Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 34-es doboz

Kedd, márczdus lö. 10 EGYETÉRTÉS .díszes, nagy közönség-előtt. A megjelentek sorában voltak: gróf Apponyi Sándiorné, gróf 'Teleki Sán* dorné, Bársony István, Szabóné-Nogáll Janka, Pap Zoltán, Ferenczi József és számosán a társadalmi és szellemi arisztokráczia tagjai közül. Az ünnep­séget Herczeg Ferencz elnök nyitotta meg szép be­széddel, melynek során igy nyilatkozott: — Nem a törvény, hanem a magyar nép ko gyelete avatta ünneppé a nap évfordulóját és az idők folyamán az ünnep mély és széles jelentőséget nyert, mint minden szimbólum, melyet a nép al­kotott. A nemzet nagy tavaszi misztériuma ez- A magyarság örök ifjúságának ünnepe. A megújhodás napja. A tél, a dermedtség és a sötétség zsarnok­sága véget ér e napon. A hegyeken még hó fehérük, a völgyeken még sűrű köd ül, de a föld méhében már ifjú erők csíráznak és a levegőben tavaszi re­mények lengedeznek. A magyar irodalom örök büsz­kesége mara/i, hogy a márczius tizenötödiki győ­zelmet nem fegyverrel, hanem irótollal vivták ki. E harczban nem voltak legyőzöttek, csak győzők. A tol'l nem öl, hanem életet ad. A márczius tizen­ötödik! csatában senki sem lett rabbá, de megszülő' tett az írott szó szabadsága. A viharos tapssal fogadott beszed után Jászai Mari, a társaság tiszteleti tagja Petőfinek hat köl­teményét! A tavaszhoz, A vén zászlótartó, Rákóczi, A asüllagos ég, Homér és Osszián) szavalta el. Minden vers után fokozott mértékben tört ki a lel­kesedés. Ezután Rátkay László tartotta meg székfog­lalóját ezen a czimen: Petőfi és a (nemzeti öntudat. Á költészet örök erejét látja abban, hogy a már- czius-i események Petőfihez fűződnek, aki egyesitette magában a költőt, a honvédet és az elhaló hőst. A nemzeti öntudat virág, amelynek gyökere a nemzet önismerete. Az egyesre nézve ragaszkodás az egész­hez: a hazaszeretet. A nemzeti öntudatnak Petőfi volt a legigazabb és legtermészetesebb lantosa. Rátk&y nagyértékü előadását nagy figyelem­mel hallgatták meg & végül viharos éljenzéssel ju­talmazták. Szávay Gyula nagyhatású pompás költeményt olvasott fel „Márczius“ ozimen. Nem a múlt már- cziusát dicsőíti, hanem a jövendő márcziusát látja. Bársony István, a kitűnő iró olvasta fel ez­után „János ur házasodik“ czimen derűs elbe­szélését. Végül Pap Zoltán mutatta be „A mulatós em­ber“ czimü pompás versét, amelyben a mulatós-_«m- ber lelkületét festi szellemesen, találó vonásokkal. A jóízű, magyaros szellemű költemény utolsó vers- azaka igy hangzik: Minden mulatós embernek Józanság az elve: Röstelné, ha szenvedélyből Egy korty bort lenyelne. Más az, mikor öröm éri. Vagy ha szivét bánat vérzi Avagy, olykor, baráteágbul . . , Igaza van: „nem, lehet az Ember fábul“ A zajos tetszéssel fogadott, s hosszan tartó tapssal jutalmazott költemény után Herczeg Ferenc slttök néhány szóval berekesztette az ünnepi ülést. Kossuth Ferencz üdvözlése. Kossuth Ferenczet, az országos függetlenrégi és 48-as párt elnökét a mai nemzeti ünnep alkal­mából az ország minden részéből megyei, kerületi és községi pértkörök, kaszinók, egyes politikai tes­tületek és egyesületek, valamint a politikai élet vidéki vezérférfiai száz és száz számra menő üd­vözlő távirattal halmozták el. Üdvözletét küldtek a többek között: Czagléd város törvényhatósága, a czeglédi függetlenségi és 48-as párt , a Czeglédi Népkör, a Czeglédi Kaszinó és a Czeglédi Kossutü­kör. A polgárság nevében a mai ünnepélyből Gom bős Lajos polgármester és B. Molnár Sámuel párt­elnök a következő üdvözlő táviratot küldték: Márczius 15-ét ünneplő Czegléd városának egész polgársága rendkívüli sajnálattal nélkülözte személyes jelenlétedet. Az általad képviselt 48-as eszmékhez törhetetlenül ragaszkodva kéri az egek Mindenható urát, adjon egészséget és erőt a haza teljes önállóságának ás függetlenségének a te bölcs vezérleted alatt leendő kivívásához. — A czeglédi kaszinó távirata igy szól: Lelked, az igazi Ko9suth- lélek vezette ünneplésünket. Szeretünk, üdvözlünk áldunk. Takács József. A vidéken. Az ország minden részében megünnepelték a márcziusi napot. Felekezetek, politikai pártok, intézetek, társulatok mindenütt ünnepélyeket ren­deztek s kegyeletes módon emlékeztek meg a sza­badság napjáról. Czeglőden a polgárság márcziusi ünnepén a beteg Kossuth Ferencz megbízásából több függet­lenségi képviselő megjelent. A városháza erkélyéről ae összesereglett néphez Mercy Lajos, Sághy Gyula és Kállay Tamás képviselő mondott beszédet. A városházától a nép a Kosauth-szoborhoz vonult, amelynek talapzatára Kossuth Ferencz megbízásá­ból Gombos Lajos polgármester koszorút tett. Dél­ben a Népkörben ünnepi lakoma volt. Sümeg városa szép ünnepséggel emlékezett meg márczius 15-ikéről. Eitner Zsigmond orsz képviselő megnyitó-beszéde után Fürst János ügy­véd méltatta a nagy nap jelentőségét. Nagykároly. Vasárnap délután a városháza nagytermében folyt le a város közönségének az ün­nepe, amelyen Pápp Béla orsz. képviselő móndott ünnepi beszédet. Este banket volt, amelyen Falussy Árpád főispán avatta fel szép beszéd kíséretében a Kossuth-serleget. Baja. Márczius idusát az ÖTeg honvédeknek felvonulása vezette be. akik zeneszóval és zászló alatt vonultak fél. A menethez csatlakozott Hege­dűs Aladár kir. tanácsos, polgármesterrel az élén a városi tanács, az ipartestület küldöttsége és a polgárság százai. Az összes tantintézetekben ünne­pélyeket rendeztek. Türr tábornok szoboralapja javára az állami tanítóképző és főgimnázium hang­versenyt adott. Estó a kaszinóban szabadságlakoma volt. Nagybec-skereken lelkesen ünnepelték már­czius idusát. Az előestén a boTontálvármegyei ma­gyar közművelődési egyesület rendezett a színház­ban fényes márcziusi ünnepélyt, amelyre zsúfo­lásig megtelt a színház. Ma délelőtt volt a kaszinó ünnepélye, melyen Szilágyi Albert megyei aljegyző mondott beszédet. Sátoraljaújhelyen márczius 15-ikét vasárnap ünnepelték meg. Fél 12 órakor a színházban nyil­vános polgári ünnepély volt, melyen Búza Barna, a kerület orsz. képviselője mondott hatásos ünnepi beszédet. Beszéltek még Dókus Gyula alispáu. Far­kas Andor, Kincsessy Péter, Este a vármegyeházán társasvacsorát adtak. Veszprém. Fényes ünnepségek keretében ünne­pelte márczius tizenötödikét Veszprém hazafias kö­zönsége is. A közönség ezrei az ui színházban gyü­lekezett, ahol Óváry Ferencz országgyűlési képviselő hatásos megnyitó-beszéde után Zsigmond kegyes­rendi tanár méltatta a márcziusi nagy eseménye­ket. Kenessey Mariska Xampérth Gézának a ,,Ma­gyar nők“ czimü költeményét, Anti Illés a „Talnra magyar“-t szavalta. A főgimnázium ifjúsága és a felső kereskedelmi iskola ifjúsága külön ünnepé­lyeket rendeztek. Az utóbbi helyen Krisch Jenő tanár tartotta. A város gyönyörű lobogódiszt öltött. A karczagi negvv e n n yo 1 czas párt vasárnap délután tartotta szabajságharcz emlékünnepélyét. Az emlékbeszódet Ábrahám képviselő mondotta. A Szentesen megtartott márczius 15-iki ünne­pélyekre vasárnap délután leérkezett a város or­szággyűlési képviselője, dr. Molnár Jenő, aki a fogadtatására összegyűlt .közönség előtt beszédet mondott, amelyen többek) között az önálló bankkal is foglalkozott és hangoztatta annak szükséges voltát, majd pedig a külügyi helyzetről nyilatko­zott, elítélve a külügyminiszter politikáját, amely háborús bonyodalmakat fog előidézni. A város ál­tal a Szinh áz - teremben rendezett ünnepélyen az ünnepi szónoklatot dr. Friedmann Gyula főrabbi mondotta el nagy hatással. Este tiz-tizenkét helyen rendeztek társasvacsorát. A pozsonyi Toldi-kör Rákóczi Ferencz ham­vainak hazahozatala emlékére értékes ezüst serle­get készíttetett a kör elnökének, Thaly Kálmánnak tiszteletére. A serleget Thaly Kálmán nevéről ne­veztek el és felavatása a kör márczius 15-iki diisz- lakomáján Thaly Kálmán jelenlétében ment végbe. Komárom. Délután három órakor az összes egyesületek zászlók alatt felvonultak Klapka szob­rához, hol Szíj Ferencz aljegyző elhelyezte a városi törvényhatóság koszorúját. Az énekkarok éneko után Bolko Béla lelkész mondott beszédet. Nagy lelkesedést keltett Szász József orsz. képviselő be­széde. Este a főgimnáziumban volt hangversemy- nyel egybekötött ünnepség, ahol Konrád benezés tanár mondotta az alkalmi beszedet. Hajdúböszörmény. A főtéren a függetlenségi párt ünnepélyén Benedek János képviselő mondott alkalmi beszédet. Délbe® diszlakom ák voltak és végül este öt órakor a főgimnázium ünnepélye kö­vetkezett. Szeged. Kelemen Béla főispán hivatali szü­netet rendelt el. A függetlenségi körök nagy sza­badságünnepén Becsey Károly képviselő, Kószó István és Pál Róbert pártelnökök tartották az ün­nepi beszédet. A Kossuth-szobor előtt Kengyel Já­nos tanár mondott beszédet. A szoczialisták tün­tető felvonulást rendeztek. A függetlenségi körök Kossuth Ferenczet táviratilag üdvözölték. Fiume. A fiumei magyar kör szép emlék­ünnepet rendezett márczius 15-ike alkalmából. Az ünnepségen Balögliy Ernő országos képviselő mon­dotta az ünnepi emlékbeszédet, majd azután Sirola Ignácz tanár olasz nyelven méltatta a nap jelentő­ségét. Az ünnepségen nagyszámú közönség jelent meg s áz olaszság közül több városbizottsági tagi megjelent továbbá gróf Wickenburg István kor* mányzóhelyettes vezetésével az állami tisztviselők kara. Nagykőrösön a kerület képviselője, Barabál Béla is megjelent nejével együtt az ünnepélyen amelyen résztvett a város egész intelligencziája. A megnyitó beszédet Szerdpétery Károly, a függet­lenségi párt elnöke mondotta, utána Barabás Béla beszélt, aki a márcziusi nagy napok jelentőségét méltatta lendületes szavakban. Az ünnepi beszédei lelkes tetszéssel fogadták. A népgyülést Szép La^ jós alelnök zárószava rekcsztette be- Este bankett volt, amelyen számos felköszöntő hangzott el. Kolozsváron a délelőtt folyamán az egyetemi fijuság tartott szép óis lelkes ünnepélyt a Mátyás- szobornál, a Petőfi emléktáblánál és Jósika Miklós sírjánál. A délután folyamán az ország legrégibb n árczius 15-iki állandó bizottsága tartott ünne­pélyt n Redutban. Sándor József elnök hatásos megnyitója után szép énekszámok és szavalatok kö­vetkeztek, amelyeket gróf Eszterházy Kálmán nagyhatású emlókbeszéde követett. Este társas­vacsora volt, melyen a Kossuth-serleggel a kezeiben Barabás Samu mondott felköszöntőt. Kassa. A közigazgatási tanfolyam hallgatói szép ünnepélyt rendeztek, amelyen az ünnepi meg­nyitót dr puky Endre alispán mondt®. Az ünne­pély a honvédszobor megkoszorúzásával ért véget. Ungváron a templomokban ünnepi istentisz­teletek voltak, aztán az iskolák tartottak hazafias ünnepeket. Szerajevóban a Magyar Egyesület szombat este ünnepelte saját helyiségeiben márczius idusát. Dr. Fischer József ügyvéd, egyesületi elnök lelkes beszéddel nyitotta meg az ünnepélyt. Balassa György titkár mondotta ezután az idők történetét felölelő hazafias alkalmi beszédet. Aradon tegnap e-ste lampionos körmenet volt. Ma délelőtt a városháza épületében folyt le az ün­nepély nagy közönség jelenlétéiben. Szolnok város közönsége hazafias lelkesedéssel ünnepelte meg márczius idusát. Reggel valamennyi felekezeti templomban . istentiszteletek voltak. Dél­előtt az állami főgimnáziumban az önképzőkör ün­nepélyt tartott. "T' Igló város közönsége a gyönyörűen feldíszí­tett honvéd szobornál ünnepelte márczius idusát Az ünnepélyt a dalárda a Himnuszszal vezette be, mire a Talpra magyart szavalták el. Az ünnepi beszédet Ütő Sándor tanító mondotta el. A külföldön. Genf. A genfi egyetem magyar ifjúsága, va­lamint az ott élő magyarság a régi tradiozióhnz híven, ma is lelkesen ünnepelte meg a márcziusi szabadságnap évfordulóját. A hazafias finnen lélek­emelő hangulatát nagyban emelté az a körülmény, hogy gróf Andrássy Géza fia, Károly, aki alig hat hete, hogy az ottani egyetem hallgatója, volt az ünnepi szónok. A fiatal Andrássy Károly grófot egyhangú határozaittal kérték fel a szónoki tiszt­ségre. A mindig a magyar nemzettel tartó Au- drássy-nemzetség sarja ma délben készséggel tét; eleget a felhívásnak és lelkes szavakban méltatta a- márcziusi nagy napok emlékét, ami a nagyszám­ban összesereglett genfi magyarokra nézve. annál becsesebb volt, mert ez most első eset, hogy egy ii/ fényes múltú főrangú nemzetség tagja ünnepelt ott nyilvánosan együtt a magyarsággal. Nem- hiába volt az ifjú Károly gróf nagyatyja Manó, a vas- gróf, a szabadságharez kezdetén a Felvidék kor­mánybiztosa, aki mint az akkor fennállott Torna vármegye főispánja szervezte Abauj-Tomamegyé- ben és Gömötíben a nemzeti fölkelést, a.mig ocscse. Gyula, az egykori külügyminiszter a zempléni hon­védeknek volt őrnagya s Damjanich tábornok had­testében harczolt és különösen Isas-zegnél tüntette ki magát. Gyul'a gróf később tudvalevőleg Magyar- ország rendkívüli meghatalmazott követe volt Kon­stantinápolyban, ahol előkészítette az emigráló ma­gyarok fogadását. A Vasgróf másik öcscse, Aladár, Bem at-lábornagy vezérkari őrnagya és- szárnyse­géde volt, végig harczolta az. egész erdiélyországi hadjáratot, amire élete végéig büszke is volt. A néhány év előtt elhalt Aladár gróf utolsó kivár.- 6ága az volt, hogy a krasznaho-rkavári szikla-sír­boltban felállított egyszerű szürke márvány sír­emlékére e feliratot véssék: „Ő felsége a király aranygyapjas-rend vitéze és 1848—49. honvédhuszér őrnagy.“ Ezeknek az elődöknek a hagyományai él­nek a fiatal Károly gróf szivében is*

Next

/
Oldalképek
Tartalom