Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 34-es doboz
sőt a nehéz munka man a Lesi, es a szellem meg- [ í)e vájjon van-e egyesületeinknek ilyen vezető- részt vesz az igazi népnevelésben, kiváuja a szórakozást; ártatlan mulatozás, időtől-[ sége, amely már semmi kívánni valót sem hagy ----------T ARCZ A Érdekeg véletlenek Petőfinél, 4Születése. Nagykorúsága és jelszava. 1847. mározlus 16. és 1848. mérozius 16. 1846. szeptember 8. és 1847. szeptember 8. Költeményeinek száma. Irta : Ránzal H. Péter erzaóbetf'alvai polg. iák. tanér. »Magyar történet múzsája, Vésőd soká nyugodott. Vedd föl «fit s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot!« S miután a magyar sajtó felszabaditásában legfontosabb része volt, jogosan végzé „15-ik márczins 1848.“ czimü költeményét: »S te, szivem, ha hozzád férne Hogy kevély légy, lehetnél ! E hős ifjúság vezére Voltam e nagy tettekuél. Egy ilyen nap vezérsége, S díjazva van az élet . . . Napoleon dicsősége, Te veled sem cserélek !« 1846 szept. 8., — 1847 szept. 8. 1868 szept. 8. Ismeretes, hogy Petőfi lelkének kettős szenvedélye volt, a szabadság és a szerelem. S mint láttuk, az elsőt érdekes naphoz, márczius 15-iké- hez fűzte a sors különös szeszélye. Hát másik szenvedélyéhez — nem fűzött volna a véletlen különczködé3t ? Itt szinte kellemetlenül érint, a felelet, hogy — igen. Annyira, hogy egy rajta kivül álló erő intézését látjuk szerelme sorsában. Ugyanis a szerelmi dalok édes szavú költője 1846 szept. 8-án Nagy-Károlyban méglátja Szend- rey Júliát, szerelme eszményképét. Kit legmélységesebben megszeret, kiért lelke teljes erejével megküzd az akadályokkal és feleségévé tesz. Ezen nemes és igaz érzelméről fenkölt kebellel énekeli, eddigi szerelmi sejtéseivel szemben, hogy: „Költői ábránd volt, mit eddig érzék, Költői ábránd és nem szerelem.“ És 1846 szeptember 8-ikáról Nagy-Károlyból a következőket Írja Kerényi Frigyesnek „Úti lövelé“-ben : „Amott a fogadóval átellenben a kert és benne a fák, melyek alatt először láttam őt, szeptember 8 án, délután 6 és 7 óra között. Ez időtől számítom életemet, a világ léteiét . . .“ És tényleg e nappal kezdődik Petőfi élete és költészetének legfényesebb korszaka. E naptól kezdve szellemének legragyogóbb erejével, szivének legmélységesb érzelmével alkotja a magyar szerelmi lyra legbecsesebb gyöngyeit. „Költészetének úgy szerelmi, mint hazafias politikai iránya ezóta tárul ki teljes nagyszerűségében.“ 6) Azonban e szerelem elnyeréséért keményen kell küzdenie, mig végre diadalt ül a sors gátló szeszélyén a következő év szeptember 8-án 1847-ben. Ekkor tartja esküvőjét és örök hűséget esküszik az erdődi vár kápolnájában Juliskájának. Egy évvel később éppen az évforduló napján, hogy Júliát meglátta és megszerette. A költő boldog volt. Legédesebb álmait megvalósulni látta és énekelte: „Elértem a mit ember élhet el, Boldogsággal csordultig e kebel 1“ És sorra alkotja szebbnél-szebb dalait. Boldogságának mosolygós azúr kék egén, egy szer, egyetlen egyszer vonul egy sötét árnyék át. A jövőbe lát. Sejtelmes érzés kél szivében, mely mélyebb gyökeret bár nem verhetett, mivel Julia képét tisztán vitte magával az örök fényességbe, de e pillanatban a rajongásig szeretett nejéről rémitő könnyelműséget tételez fel. Kiről fenséges ódájában („Szeptember végén.“) Írja: „Oh mondd : ha előbb halok el, tetemimre Könnyezve boritasz-e szemfödelet? S rábirhat e majdan egy ifjú szerelme, Hogy elhagyod érte az én nevemet? Ha eldobod egykor az özvegyi íátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd, Én feljövök érte a siri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt, Letörleni véle könyüimet érted, Ki könnyedén elfeledéd hivedet, S e szív sebeit bekötözni, ki téged Még akkor is, ott is örökre szeret ! “ 6) Szinnyei : Magy. irók él. és müvei. X. köt. 952. (Vége következik.) Képeslevelezőlapok a legnagyobb választékban kaphatók, ]UT A t If A V í P h fi I fl d lí r úgyszintén mindennemű nyomtatványt lUdlhUiiUIl n 1 d U d 1 ~ jutányos áron készit ~ Erzsébetfalva, Kossuth Lajos-utcza 27.
