Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
Kiak6rS« én Járása Egyről-másról. E lap fenti rovata állandóan a közügynek volt szentelve és e rovat vezetője mindenkor igyekezett teljes objektivitással az előforduló közflgyekti bírálni és igazán nem az ő hibáján niuüott, hogy jóakaró figyelmeztetései n ni minden eseth#n értek el célt, sói — most az esztendő végén — sajnálattal kell megállapítanunk, hogy intelmeink legtöbbje a puszlában elhangzón szó vagy mint a fa'r hányt borsó maradt és bizony nagyon kévé- eredményt tudunk ezen a téren elkönyvelni. Hogy ennek a hátrányai: ki viseli, azt talán mondanunk sem kell és tn»sí itt ismételni akarjuk az elmúlt esztendő aktuális" eseményeit, illetve illetékesek mulasztásait de nyomban a mulasztások pótlásának módozatait is megadjuk é* kiváncsiak vagyunk vájjon az uj esztendő, melynek most el.be megyünk hoz e számukra a közügyek terén bizonyos változást! A hő ö szobráról akarunk elsősorban is megemlékezni. Enm! az akciónál bizonyította be népünk, hogy semmi szépért, jóért és magasztosért lelkesedni nem tud, de még kevésbbé áidozni Mert elvártuk voina Kiskörös közön régétől, hogy ha más akcióknál nem is tünteti ki magát, de amidőn a háborúban elesett saját gyermekeikről s városunk szüllötljeiről van szó, Kiskőrös minden polgára tehetségéhez mérien siet áldó ni a haza oltárára, Ez sajnos nem történt meg. Es most következik a második mulasztás. A község képviseleteilülcte — hogy jogosaH vagy jogtalanul szí most nem kutatjuk — a tavalyi jövedelem adó alapján egyesekre adó alapjában kivetette a szoborhoz szükséges 55 mázsa bu^át cs a kivetésről irásbelileg értesítette az érdekelteket. A mait heti vezércikkünkből azonban tudhatják olvasóink hogy mind edd'g mmyon csekély mennyiség folyi be a kivéteti 55 mázsa búzából. Hogy miért van ez, nagyon világos, mert abban a pillanatban amidőn a hősök szobrának feiáliiiásáí a I , i;, .gatás hatáskörébe utalták, abban a pináimban elbürokradzál- tálc az egész ügyet és megjósoljuk, hogy mindaddig ni igazi várják, hogy a/efeA maguktól, vagy n i rehajtó utján vigyék be a rájuk rótt búza mennyiségei, addig ne is álmodjunk mi hősök szobráról, skkor tényleg igaza lc-*z a műi; heti cikk írójának, még jövő év iyenkor sem lesz meg a hősök szobra. Mi a következőkei ajánljuk és reméljük, hogy annak gyors elfogadása esetén rövid időn belül fel lesz állítva Kiskőrös hőseinek szobra. Nyomban vétessék ki a közigazgatás ügyköréből a hősök szobra akciója. tassék egy „hősök szobra bizottság“ Kiskő rös község előkelő polgáraiból, természete-, sen felekezeti ktilömbség nélkül. Ez a bi-t zettság ne röstelje a fáradságot és széled- jenek cl a szélrózsa minden irányában, kezd- jék meg a gyűjtést, rozsban, búzában vagy! készpénzben, de ne csak azoknál, akikre ki-' vetették az 55 mázsát. Keressék fel Ki-kőrös minden polgárát, mi kiváncsiak vagyunk ki lesz az a „sehonnai bitang ember“, aki a hősök szobrának felállításához —• tehetségéhez mérten — nem fog hozzá járulni, Ez rö' idén a mi prepozíciónk, a hősök szobrának ügyében kérjük fogadják el azt, és mi biztosak vagyunk a sikerben. * És körülbelül ugyanaz a helyzet a Petőfi szoborral. Itt meg már úgyszólván egy évtized óta gyűjtenek a szoborra és amidőn az előirányzott összeg végül együtt van, — a korona romlásának következtében — kitűnik azután, hogy az még a szó bor talpazatára setn elegendő. Mi már jó néhányszor felhívtuk erre a szoborbizottság figyelmét, kértük, hogy a befolyt adományokat értékállóan kezelje pl. gabonában, miáltal a korona romlása a gyűjtést egyáltalában nem befolyásolna, s ami a legfőbb ily alapon történt gyűjtés már régen a kitűzött célt eredményezte volna. Nos tahát ha akarunk Petőfi szobrot elsősorban is annak alapzatáról kell gondoskodni. A szobor alapzatát — mint már egyizfcen megirtuk — egy itt született da Budapesten lakó épitési vállalkozónak kell díjmentesen a szoborbizottság rendelkezésére bocsájtasi, mert az. illető annakidején — a «agy építkezések’ alkalmával lehet, hogy túlbuzgóságból, de az most már mindegy — erre kötelező Ígéretet tett, fel kall tehát el hivni, hogy igéfete esedékessé vált és igyekezzen annak mielőbb eleget tenni. Az alapzatot azonnal fel kell állítani, hogy legalább lássa Kiskörös népe, hogy hol fog a szobor állni. Haladéktalanul -érintkezésbe kell lépni egy szebrászsza! és tájékozódni kell, hogy mibe kerül s szobor. Ha meg van adva az összeg, nagy eréllyel hozzá kell fogni a gyűjtéshez. Hogy a gyűjtés sikerrel fog járni erre garancia elsősorban, hogy annak élén járásunk illusztris főszol- gabirája áll. De ismételjük szánban még egyszer és százszer Is, hogy csak úgy lesz Petöfi- szobor Kőrösön, ha az eddig és az azután befolyt összegeket értékállóvá leszik. Még egy ügyei említsünk meg záradékul, mint Kiskőrös szégyenfoltját és ex az utcák névtelensége. Már sokat gondolkoztunk afölött, hogy rni lehet annak az oka, hogy nálunk bármilyen más dolog — ha nehezen is — de bizonyos idő múlva mégis a megvalósulás stádiumába jut és éppen az utcák elnevezése nem akar még mindig valóra válni. Bármiképpen is törtük a fejünket nem tudtunk választ adni Önmagunknak. Már számtalanszor szóvá tettük e lap hasábjain, hogy járásunk majdnem minden községe kerületekre van felosztva és a községek minden egyes utcája névvel van ellátva, láthatón úgy, hogy ha idegen bejön a községbe láthatja, hogy ott bizonyos kulturáltság uralkodik ezen a léren, inig nálunk — mint .mindenben, úgy itt is, vissza vagyunk maradva. Már megírtuk számtalanszor és most megismételjük, hogy a -községi képviselő- testületnek exfii a téren-nincs semmi munkája, mert tudtunkksl, még a háború előtt az akkori képviselőtestület pontos tervezetet dolgozott ki az utcák elnevezéséről. Csak elő kell tehát venni a község irattárából ezeket a terveket és meg kell azokat valósítani. Minden háztulajdonos szívesen megvásárolja a házára kerülő táblái, igy tehát a községnek az ulcák elnevezése anyagi megterhelést sem jelent, tehát semmi akadálya ennek. Kis akarattal könnyen megvalósítható. El is várjuk tehát, hegy az uj esztendő első programnipontja, községünk vezetőségének az utcák elnevezése lesz. Ba. Egyik fővárosi lapban olvastuk az : alábbi liirt, meiyet mint Petőfivel vonatke- ä zásban levőt, de mint a való igazságot is : átvettük ismertetés végeit: „Petőfi ceiitennáriurnának jegyében indult meg ez az esztendő. Tündöklő fény, magasröptű beszédek közepette köszöntött be az 1923-as esztendő és méltán várhatuk, hogy ez az év szakadatlan láncolata leszen olyan magasztos megemlékezéseknek, amelyek méltóan fogják kifejezni a nemzet háláját és megbecsülését legnagyobb költője iránt. Mit láttunk ehelyett ? Néhány nap választ már csak el a jubiiáris esztendő végétől és még annyi sem történt, hogy Petőfi emlékezetét törvénybe iktatták volna. Nem feledékenység volt ennek az oka, hanem a pártoskodás, amelyik eddig is megölt minden jó és szép szándékol. Az a pártoskodás, amelyik egész történelmünkön vörösfonálként húzódik végig, amelyik itt él közöttünk és amelynek megszünéséie semmi remény nincs. Különböző nézetek, ellentétes felfogások minden országban küzdenek, de micsoda ország az, ahol a különböző pártállásokat még abban a kérdésben sem lehet összeegyeztetni, hogy törvénybe iktassák az ország legnagyobb költőjének emlékezetét? Hát ez is politika? Petőfit sem lehet kikapcsolni a napi politikából? Hát akkor mit? Szomorúan állapítjuk meg ezt a tényt és fájdalmasan sir fel lelkűnkben a kérdés: mi sors várhat erre a nemzetre, amely átkos pártoskodásban éli le életét" E nemzedék elmúlása után aligha teljesül Petőfi szava, hogy: Áldó imádság mellett, Mondják el szent neveinket! (Bektíldctett.) hiszek egy Istenben Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök Igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen. Lakáskérdés és takarékos építkezés. Irta: Tóth Miklós épitész-épitőmester. Folytatás. Epületfáink nagy drágaságát főként az a körülmény okozza, hogy megszállt területről keli azokat behoznunk »magas vám terheli behozatalukat. Vannak azonban olyan épületfák, amelyek a kereskedelmi szokások szerint nem épületfák ugyan, de felhasználhatók annak. Ezekra jóval alacsonyabb vámtétel van megállapítva s lényagesen olcsóbbak is. E téren körülbelül 25-30% megtakarítás érhető el. Nagyobb megtakarítás érhető el a hajlitásra igénybe vett me- nyexetgerendák erőtani számításával. Az ily fagerendák teherbírása egyenes arányban ál! a gerenda szelvény magasságának négyzetével. Számítás után kitűnik, hogy 40-50% takarítható meg ilyen módon. Epittetőink nagy része nem fordul hozzáértő szakemberhez, amikor épitési anyagot akar beszerezni, azt gondolva, hogy ez sokba kerül, pedig megdönthetetlen tény az, hogy tiz- szerte többet fizetnek rá az ily módon vásárolt anyagokra, tudatlanságuk és tájékozatlanságuk miatt, mint amennyit a szakembernek fizetendő isszeg kitenne. Ugyancsak annyi megtakarítás érhető el a tetőszerke-_ zetek hajlílásra igénybevett részeinépís. Érdemes tehát erőinütani számítást végezni valamely épület, födém és födéhzerkezetének tervezésénél, mert igen tetemes az ily módon megtakarítható összeg. Vannak újabban olyan tetőszerkezetek, amelyeknek semmilyen tetőszékük nincs és az egész tetőszerkezet gyári.ag is előállítható, egyforma, lécszerli alkatelemekből állítható össze. Ezzel további megtakarítás érhető el. Ily tetőszerkezet nálunk még ismeretlen, ismertetése pedig kívül esik e cikk keretén, minthogy inkább szakkönyv keretébe tartozik. 'Az épület födése többléle anyaggal történhetik, azokat felserolni, előnyeiket s hátrányaikat ismertetni e helyen lehetetlen. Csupán összehasonlítást kívánok tenni az égetett anyag- és cementcserép között, mivel ezek a legtöbbet használt tetőfödőanyagok. Szakembereink nagyrésze szívesebben alkalmazza az égetett cserepet. Ennek oka azonban nem az, hogy a eemenicserép rossz, hanem sok esetben a művészi érzékük kívánja az éiénkebb szinü égetett cserép alkalmazását, mit a vörösrefestett cementcse- rép nem pótolhat. A nagyobb ok azonban az, hogy a eementcserepek minősége rendkívül különböző lehet, mig az égelett cserepek minősége nagyjából mindig hasonló. Az égelett cserép minősége ugyanis az agyagnak többé-kevésbbé tökéletes előkészítésétől és a helyes égetési módtól függ, javilása tehát lényegesen több termelési költséget nem okoz. Nem igy van ez a cementcserépnél. Ennek minősége függ az anyagok tisztaságától, főként pedig kötőanyagának, a cementnek mennyiségétől és elkészítése utáni kezelési módjától. Fontos a cementcserépnél, hogy fölső simítása u. n. glazurja tökéietes, hézagmentes legyen, anyaga elég tömör és tökéletesen megkötött legyen Látható tehát, bogy a cementcserép minőségének javítása a termelési költségeket tetemesen emeli, amit igen sok cementcserépkészitő nem akar áldozni, aminek következménye a rossz cementcserép.