Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

Kiak6rS« én Járása Egyről-másról. E lap fenti rovata állandóan a köz­ügynek volt szentelve és e rovat vezetője mindenkor igyekezett teljes objektivitással az előforduló közflgyekti bírálni és igazán nem az ő hibáján niuüott, hogy jóakaró figyelmeztetései n ni minden eseth#n értek el célt, sói — most az esztendő végén — sajnálattal kell megállapítanunk, hogy in­telmeink legtöbbje a puszlában elhangzón szó vagy mint a fa'r hányt borsó maradt és bizony nagyon kévé- eredményt tudunk ezen a téren elkönyvelni. Hogy ennek a hátrányai: ki viseli, azt talán mondanunk sem kell és tn»sí itt ismételni akarjuk az elmúlt esztendő aktuális" eseményeit, illetve illetékesek mulasztásait de nyomban a mu­lasztások pótlásának módozatait is megadjuk é* kiváncsiak vagyunk vájjon az uj esztendő, melynek most el.be megyünk hoz e szá­mukra a közügyek terén bizonyos változást! A hő ö szobráról akarunk elsősorban is megemlékezni. Enm! az akciónál bizo­nyította be népünk, hogy semmi szépért, jó­ért és magasztosért lelkesedni nem tud, de még kevésbbé áidozni Mert elvártuk voina Kiskörös közön régétől, hogy ha más akciók­nál nem is tünteti ki magát, de amidőn a háborúban elesett saját gyermekeikről s vá­rosunk szüllötljeiről van szó, Kiskőrös min­den polgára tehetségéhez mérien siet ál­dó ni a haza oltárára, Ez sajnos nem történt meg. Es most következik a második mulasztás. A község képviseleteilülcte — hogy jogosaH vagy jogtalanul szí most nem kutatjuk — a ta­valyi jövedelem adó alapján egyesekre adó alapjában kivetette a szoborhoz szükséges 55 mázsa bu^át cs a kivetésről irásbelileg értesítette az érdekelteket. A mait heti ve­zércikkünkből azonban tudhatják olvasóink hogy mind edd'g mmyon csekély mennyi­ség folyi be a kivéteti 55 mázsa búzából. Hogy miért van ez, nagyon világos, mert abban a pillanatban amidőn a hősök szob­rának feiáliiiásáí a I , i;, .gatás hatáskörébe utalták, abban a pináimban elbürokradzál- tálc az egész ügyet és megjósoljuk, hogy mindaddig ni igazi várják, hogy a/efeA maguk­tól, vagy n i rehajtó utján vigyék be a rájuk rótt búza mennyiségei, addig ne is álmod­junk mi hősök szobráról, skkor tényleg igaza lc-*z a műi; heti cikk írójának, még jövő év iyenkor sem lesz meg a hősök szobra. Mi a következőkei ajánljuk és remél­jük, hogy annak gyors elfogadása esetén rövid időn belül fel lesz állítva Kiskőrös hőseinek szobra. Nyomban vétessék ki a közigazgatás ügyköréből a hősök szobra akciója. tassék egy „hősök szobra bizottság“ Kiskő ­rös község előkelő polgáraiból, természete-, sen felekezeti ktilömbség nélkül. Ez a bi-t zettság ne röstelje a fáradságot és széled- jenek cl a szélrózsa minden irányában, kezd- jék meg a gyűjtést, rozsban, búzában vagy! készpénzben, de ne csak azoknál, akikre ki-' vetették az 55 mázsát. Keressék fel Ki-kő­rös minden polgárát, mi kiváncsiak vagyunk ki lesz az a „sehonnai bitang ember“, aki a hősök szobrának felállításához —• tehet­ségéhez mérten — nem fog hozzá járulni, Ez rö' idén a mi prepozíciónk, a hősök szobrának ügyében kérjük fogadják el azt, és mi biztosak vagyunk a sikerben. * És körülbelül ugyanaz a helyzet a Petőfi szoborral. Itt meg már úgyszólván egy évtized óta gyűjtenek a szoborra és amidőn az előirányzott összeg végül együtt van, — a korona romlásának következté­ben — kitűnik azután, hogy az még a szó bor talpazatára setn elegendő. Mi már jó néhányszor felhívtuk erre a szoborbizottság figyelmét, kértük, hogy a befolyt adományokat értékállóan kezelje pl. gabonában, miáltal a korona romlása a gyűjtést egyáltalában nem befolyásolna, s ami a legfőbb ily alapon történt gyűjtés már régen a kitűzött célt eredményezte volna. Nos tahát ha akarunk Petőfi szobrot elsősorban is annak alapzatáról kell gon­doskodni. A szobor alapzatát — mint már egyizfcen megirtuk — egy itt született da Budapesten lakó épitési vállalkozónak kell díjmentesen a szoborbizottság rendelkezé­sére bocsájtasi, mert az. illető annakidején — a «agy építkezések’ alkalmával lehet, hogy túlbuzgóságból, de az most már mind­egy — erre kötelező Ígéretet tett, fel kall tehát el hivni, hogy igéfete esedékessé vált és igyekezzen annak mielőbb eleget tenni. Az alapzatot azonnal fel kell állítani, hogy legalább lássa Kiskörös népe, hogy hol fog a szobor állni. Haladéktalanul -érintkezésbe kell lépni egy szebrászsza! és tájékozódni kell, hogy mibe kerül s szobor. Ha meg van adva az összeg, nagy eréllyel hozzá kell fogni a gyűjtéshez. Hogy a gyűjtés si­kerrel fog járni erre garancia elsősorban, hogy annak élén járásunk illusztris főszol- gabirája áll. De ismételjük szánban még egyszer és százszer Is, hogy csak úgy lesz Petöfi- szobor Kőrösön, ha az eddig és az azután befolyt összegeket értékállóvá leszik. Még egy ügyei említsünk meg zára­dékul, mint Kiskőrös szégyenfoltját és ex az utcák névtelensége. Már sokat gondol­koztunk afölött, hogy rni lehet annak az oka, hogy nálunk bármilyen más dolog — ha nehezen is — de bizonyos idő múlva mégis a megvalósulás stádiumába jut és éppen az utcák elnevezése nem akar még mindig valóra válni. Bármiképpen is tör­tük a fejünket nem tudtunk választ adni Önmagunknak. Már számtalanszor szóvá tet­tük e lap hasábjain, hogy járásunk majd­nem minden községe kerületekre van felosztva és a községek minden egyes utcája névvel van ellátva, láthatón úgy, hogy ha idegen bejön a községbe láthatja, hogy ott bizo­nyos kulturáltság uralkodik ezen a léren, inig nálunk — mint .mindenben, úgy itt is, vissza vagyunk maradva. Már megírtuk számtalanszor és most megismételjük, hogy a -községi képviselő- testületnek exfii a téren-nincs semmi mun­kája, mert tudtunkksl, még a háború előtt az akkori képviselőtestület pontos terveze­tet dolgozott ki az utcák elnevezéséről. Csak elő kell tehát venni a község irattárából ezeket a terveket és meg kell azokat való­sítani. Minden háztulajdonos szívesen meg­vásárolja a házára kerülő táblái, igy tehát a községnek az ulcák elnevezése anyagi megterhelést sem jelent, tehát semmi aka­dálya ennek. Kis akarattal könnyen meg­valósítható. El is várjuk tehát, hegy az uj esztendő első programnipontja, községünk vezetőségének az utcák elnevezése lesz. Ba. Egyik fővárosi lapban olvastuk az : alábbi liirt, meiyet mint Petőfivel vonatke- ä zásban levőt, de mint a való igazságot is : átvettük ismertetés végeit: „Petőfi ceiitennáriurnának jegyében in­dult meg ez az esztendő. Tündöklő fény, magasröptű beszédek közepette köszöntött be az 1923-as esztendő és méltán várhatuk, hogy ez az év szakadatlan láncolata leszen olyan magasztos megemlékezéseknek, ame­lyek méltóan fogják kifejezni a nemzet há­láját és megbecsülését legnagyobb költője iránt. Mit láttunk ehelyett ? Néhány nap választ már csak el a jubiiáris esztendő vé­gétől és még annyi sem történt, hogy Pe­tőfi emlékezetét törvénybe iktatták volna. Nem feledékenység volt ennek az oka, ha­nem a pártoskodás, amelyik eddig is meg­ölt minden jó és szép szándékol. Az a pár­toskodás, amelyik egész történelmünkön vörösfonálként húzódik végig, amelyik itt él közöttünk és amelynek megszünéséie semmi remény nincs. Különböző nézetek, ellenté­tes felfogások minden országban küzdenek, de micsoda ország az, ahol a különböző pártállásokat még abban a kérdésben sem lehet összeegyeztetni, hogy törvénybe iktas­sák az ország legnagyobb költőjének em­lékezetét? Hát ez is politika? Petőfit sem lehet kikapcsolni a napi politikából? Hát akkor mit? Szomorúan állapítjuk meg ezt a tényt és fájdalmasan sir fel lelkűnkben a kérdés: mi sors várhat erre a nemzetre, amely átkos pártoskodásban éli le életét" E nemzedék elmúlása után aligha tel­jesül Petőfi szava, hogy: Áldó imádság mellett, Mondják el szent neveinket! (Bektíldctett.) hiszek egy Istenben Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök Igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen. Lakáskérdés és takarékos építkezés. Irta: Tóth Miklós épitész-épitőmester. Folytatás. Epületfáink nagy drágaságát főként az a körülmény okozza, hogy megszállt te­rületről keli azokat behoznunk »magas vám terheli behozatalukat. Vannak azonban olyan épületfák, amelyek a kereskedelmi szokások szerint nem épületfák ugyan, de felhasznál­hatók annak. Ezekra jóval alacsonyabb vám­tétel van megállapítva s lényagesen ol­csóbbak is. E téren körülbelül 25-30% megtakarítás érhető el. Nagyobb megtaka­rítás érhető el a hajlitásra igénybe vett me- nyexetgerendák erőtani számításával. Az ily fagerendák teherbírása egyenes arányban ál! a gerenda szelvény magasságának négy­zetével. Számítás után kitűnik, hogy 40-50% takarítható meg ilyen módon. Epittetőink nagy része nem fordul hozzáértő szakem­berhez, amikor épitési anyagot akar besze­rezni, azt gondolva, hogy ez sokba kerül, pedig megdönthetetlen tény az, hogy tiz- szerte többet fizetnek rá az ily módon vá­sárolt anyagokra, tudatlanságuk és tájéko­zatlanságuk miatt, mint amennyit a szakem­bernek fizetendő isszeg kitenne. Ugyancsak annyi megtakarítás érhető el a tetőszerke-_ zetek hajlílásra igénybevett részeinépís. Ér­demes tehát erőinütani számítást végezni valamely épület, födém és födéhzerkezetének tervezésénél, mert igen tetemes az ily mó­don megtakarítható összeg. Vannak újabban olyan tetőszerkezetek, amelyeknek semmilyen tetőszékük nincs és az egész tetőszerkezet gyári.ag is előállítható, egyforma, lécszerli alkatelemekből állítható össze. Ezzel to­vábbi megtakarítás érhető el. Ily tetőszer­kezet nálunk még ismeretlen, ismertetése pedig kívül esik e cikk keretén, minthogy inkább szakkönyv keretébe tartozik. 'Az épület födése többléle anyaggal történhetik, azokat felserolni, előnyeiket s hátrányaikat ismertetni e helyen lehetetlen. Csupán összehasonlítást kívánok tenni az égetett anyag- és cementcserép között, mi­vel ezek a legtöbbet használt tetőfödőanya­gok. Szakembereink nagyrésze szívesebben alkalmazza az égetett cserepet. Ennek oka azonban nem az, hogy a eemenicserép rossz, hanem sok esetben a művészi érzékük kí­vánja az éiénkebb szinü égetett cserép al­kalmazását, mit a vörösrefestett cementcse- rép nem pótolhat. A nagyobb ok azonban az, hogy a eementcserepek minősége rend­kívül különböző lehet, mig az égelett cse­repek minősége nagyjából mindig hasonló. Az égelett cserép minősége ugyanis az agyagnak többé-kevésbbé tökéletes előké­szítésétől és a helyes égetési módtól függ, javilása tehát lényegesen több termelési költséget nem okoz. Nem igy van ez a ce­mentcserépnél. Ennek minősége függ az anyagok tisztaságától, főként pedig kötő­anyagának, a cementnek mennyiségétől és elkészítése utáni kezelési módjától. Fontos a cementcserépnél, hogy fölső simítása u. n. glazurja tökéietes, hézagmentes legyen, anyaga elég tömör és tökéletesen megkö­tött legyen Látható tehát, bogy a cement­cserép minőségének javítása a termelési költségeket tetemesen emeli, amit igen sok cementcserépkészitő nem akar áldozni, ami­nek következménye a rossz cementcserép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom