Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
J ImjÄPEsn RraiÄP (272. B&) 3keik vannak és pedig elsősorban a német biroi}«^ lomhoz és Magyarországhoz. A német szövetség gondolatának megvalósítása ellen Ausztriában sem a kormány, sem a parlament, sem pedig a nép nem fog jfehézsóget támasztani. A mi a magyarokat illeti, ott fékünk kell az első lépést meqlenni, mert mi |A el szövetségesünktől és szomszédunktól a \enIandot, meg kell tehát értenünk, hogy ez a is vérzik és mi kiabáltunk volna elsőkül xüllensége ellen, ha fordítva történt Sándor ünneplés tőfi-Társaság második nagygyűlése. — Ennek az évnek utolsó napján múlik el egy évszázada annak, hogy Petőfi Sándor meglátta a napvilágot a kiskőrösi egyszerű parasztházban. Monumentális ennek a szegény, agyonk'nzott, foktre- sujtott magyar népnek hálaünnepe a Géniusz iránt, a mely belőle fakadt és beléje temetkezett újra visz- sza 1849. véres nyarán. Már folyik az ünnep, a Cen- tennáriam nagyszerű ünnepsége, költőt ünnepelünk és iszunk az ö lelkének aranyamforájából isteni italt, a mely átjárja ennek a csonkán heverő népnek minden tagját és gyújt és véripezsdit ez az ital, tűz nyargal a vérereinkben, megszületett a százéves Petőfi Sándor és megszólal a szent Csaladal és az égiig csapnak a pirosló lángok . . . Költőt ünnepelünk és senkit úgy ünnepelni nem lehet, mint Petőfit, önmagával, a költő fenségzs erejével, a saját himnuszaival, Petőfit — Petőfi Sándorral. És égnek az áldozati tüzek, szerte az országban, mindenütt, odaát a trianoni határokon túl is, azon a földön is, a melyet örökre megszentelt nekünk Petőfi Sándor az ő vére hullásával. Megvalósult a költő látnoki jóslata; Hol sírjaink domborulnak, Unokáink, leborulnak És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. Nem tudjuk, hol van Petőfi sírja. Nem zaran- dokoühatunk ed Erdélyinek arra a helyére, a hol a köllő nyugtalan álmát alussza. Ámde minek is odamenni, á űrkor Petőfi Sándor sírja ez az egész ország, a Kárpátok kéklő hegykoszorujától le egészen az Adria aziurszinü vizéig; a hogy Ö megálmodta. És mi laborulunk erre a nagy sírra és zengjük a költő dalait, zokogva, sírva, gyászolva Petőfi Sándorban a régi magyar hazát, Petőfiben, a ki föltárnád bizonnyal ezen a centenáriumon, hogy vigasztalt hozzon a fekete fájdalomba borult népének, * Égtnek már az olfári tüzek. A Petőfi-T ár saság gyújtotta az elsőt és vasárnap délelőtt, az Újvárosháza arannyal, márvánnyal ékes dísztermében már a második ünnepségét rendezte. Ezernyi ember szorong, egymás mellé zsúfolva, nagy tömeg künn rekedt a folyosókon és így a nyitott ajtószárnyakon át lesi, hallgatja a Géniusz szárnysuhogásátA Budai Dalárda két Petőfi-dala nyitotta meg az ünnepséget, a mi után Pékár Gyula mondott emelkedett szellemű beszédet. A legtisztább érzések, a tiszta, fenkölt szerelem költőjét magasztalta Petőfi Sándorban, a kinek csodás szelleme ki fogja űzni a költészet szent templomából a kufárokat, a szerelem tisztaságát beszennyezőket, a kik eltorzítják az ideális érzelmeket. Az első ünnepség a köllő szabadságdalainak, és a szabadsághősnek szólt. Ez az ünnepség Petőfi k mikor a nagymama fel volt Ka Isin ka Kerné! S t S fennállott már e jóhirü bolt: utódai cég gyermeke*írSiázati ujtüonságaiaak ^ráesőim occasiója megkezdődött KATSWKA KÖRltÉb UTÓDA! IV leányka-, fiu-, bakfisruha-, fehérnemű és kalapküién* teljességek űxSeíe Párisi-utsa 1. gVáci»u. saroN} szivének, Petőfi szerelmének, szerelmi költészetének' a dicsőítése. A lelkes tapssal fogadott megnyitó-beszéd után a Budai Dalárda a Hiszekegyét énekelte, majd Szá- vay Gyula főtitkár jelentése /következett. Bemutatta a Petőfi-esZtenlő naptárát, /jelentette, hogy a legközelebbi nagy ünnepség a budai Petőfi-ünuepség lesz, melyet a társaság a budai Hollós Mátyás Társasággal együttesen tart meg a budai Várszínházban. Ez december 10-én lesz, melynek keretében december 7-én szinrekerjil a budai Várszínházban ünnepi előadásban a Petőfi című ünnepi színjáték, melyet, a köllő egész é-elét fa’ölelő tartalommal, társaság megbízásából Szávay Gyula és Géczy Ist- kván iriak. — A francia irók Petőfi-komitéjának nagy ünnepe január 27-én lesz, melyen az elnöki megnyitót a Sociáté dés yens de letters elnöke tartja. Jean de Bonneíon az ez alkalomra irt Petőfi életrajzát olvassa föl. A Petőfi-költeményeket a Theatre Francais művészei szavalják. A magyar kormányt ez ünnepség alkalmával Párisban Pékár Gyula fogja képviselni, ki az ünnepségen szintén beszédet mond. Ezután Vértessy Arnold és Farkas Imre, a Petőfi Társaság tagjai adták elő nagy hatással Peöíihez írott költeményeiket, majd Móra Ferenc rendes tag Petőfiről irt versét olvasta föl a szerző táyollétében Szávay Gyű a. Császár Elemér, a Petőfi Társaság al- elnöke Petőfi szerelmi költeményei ciinü tanulmányát olvasta föl, színesen megvilágítván Petőfi szerelmi lantjának minden gyöngyszemét, a melyek közül Dán ff g Erzsébet előadómüvcsznö csillogtatott meg néhányat az ünneplő közönség tapsa közepeit. Petőfi szólt Bihari Ákosnak, a Nemzeti Színház kitűnő művészének ajkáról is és különösen az István öcsémhez cimü kedves, bájos, költői, remekmű ragadta el a tombolva éljenző, tapsoló hallgatóságot B. Sándor Erzsi kamaraénekesnö három Pctőíi-dalt adoíf ezután elő az ő briliáns művészetével, végül Pau'.ay Erzsi, a Nemzeti Színház művésznője szavaié megrázó hatással Petőfi-költeményeket. Különösen az Elet vagy halál című, a mai időkre különösen illő gyújtó költeményt szavalta megrendítő erővel, a mi után percekig zúgott a mennydörgő tapsvihar, A Budai Dalárda a Himnusz akkordjaival fejezte be a lélekemelő ünnepséget és a hatalmas tömeg meghatott szívvel, Petőfi imádatával a lelkében oszlott lassan szét. Petőfl-ünnep a Vigadóban. Délután hat órákor a Vigadóban gyűlt össze az embereknek egy másik nagy tömege, hogy Petőfi Sándor születésének százados évfordulója küszöbén hódoljon a költő emlékezetének. Pakots József nemzetgyűlési képviselő bevezető szavai után. a melyek Pe.őfi költői nagyságát méltatták. Fehér Artur, az ismert e őadómiivész Petőfi költészetének legszebb ékköveit ragyogtatta. Először a kö tő Apostol cimü nagyszerű alkotásának első fejezetét adta elő — zenek «érettel. Alpár Tibor szerzett© a finoman simuló, sti’usosan aláfestő vonósnégyes muzsikáját, a mely különösen nagy tetszést aratott. Ezután kisebb költeményeket adott e’ő Fehér Artur, zengő hangon, tiszta magyarsággal, sok bensősógigel. Különösen az ítélet című kőkemény előadásával ragadta el hallgatóságát, a mely valósággal megittasult Petőfi szellemétől. Petőfi-emléktábla Vasmegyében. Szombathelyről jelentik: A Petöfi-centennárium alkalmából Vas vármegye és Szombathely város kul- turegyesülete Ostfiasszcnyfán márvány emléktáblát helyezett el az iskola faiára, annak emlékére, hogy Petőfi Sándor Ezer,haléves korában három hónapot töltött a faluban. Innen átlátogatott a szomszédos Csöngad községbe, a hol az első szerelem édes almát kezdte szövögetni Gábordg Tóth Róza alakjáról. Az emléktábla ünnepies leleplezése vasárnap déhiíán három órakor történt meg. A máryánvtáblán a kő- vetkező felírás van: Petőfi Sándor 1839 nyarát: Ostfass-onUfán töltötte. Ittléte emlékét hirdeti e kövön a hazafias kegyelet és nemzeti büszkeség. A ház, a hol Petőfi lakott nem áll már, ezért az emléktábla az iskola falára került. A leleplezés- sel kapcsolatban Vas vármegye és Szombathely város kulturegyesülete Ostfinsszonyfán Petöfi-előadást rendezett. Fetófi-7c! állítás Pozsonyban. Petőfi születésének századik óvordulója alkalmából a pozsonyi Toldi-Kör Petőfi-emlókkiáliitást rendez. A kör most azzal a kéréssel fordul a magyar közönséghez, hogy mindenki, a kinek módjában van a kiáll tást gazdagítani, engedje át a birtokában levő emléktárgyakat a kiállítás céljaira. Az emléktárgyaikat Stampf el Hugóhoz (Mihály-utca), a Toldi- Kör irodalmi bizottságának tagjához kell küldeni. _______________________———— ■ M iülött CStLLMR szükségletét beszerzi, tekints] ELEKTRMCSIELMH kiállítását Dob-utca 42* sz. A hizszamra kéretik ügyeim. meg 'S
