Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

Az irodalom mindenütt csak kifejlett korában fordul a 'népköltészethez, amikor kijárta az idegen munkák iskoláit és érzi erejét Nálunk a múlt század negyvenes éveiben kezdi gyűjteni Erdélyi a népdalo­kat Petőfi is a gyűjtők között van. így hat közre a nép a nemzeti költészet kialakulásához, a faj ereje, a kor szelleme és a költőknek, Petőfinek és Aranynak egyéni körülményei. — Petőfi költészetében jelenik meg először az Al­föld. öt egy ütött-kopott csá rda látványa elérzéke- nyíti. A Tiszában egész jellemrajzot lát, amely a ma­gyar jellemmel és az övével rokon. Ismeri az Alföld jellegzetes állatait, főkép a lovat a gólyát, a darut Mint a nép, eleinte ő is csak szülőföldjét mondja hazájának. Első hazafias versoi az Alföldhez szóla­nák. A pusztával együtt népe is ott van költészetében. Az egyszerű emberekben mély érzésűket ta­lál, mint aki aranyat mos a fövényből. Szerelmi da­laiban a Lollik és a Lillák helyébe a hazai típus lép Zsuzsikában. Dalaiban a népdalok alakjait szólaltatja meg, a ;jiihászt, a betyárt, a vándorlegényt, akiben önmagát látja. E népi alakokban mindig benne van egy kissé ő maga, csak a suba a másé, a szív Petőfié. Így megy át zsáneralakok rajzába. Egy szójárással, egy mozdulattal jellemzi őket épúgy, mint a nép, amely ismert vonások után osztja gúnyneveit. Egész költészete egy tőről fakadt a nép költészetével. Nyelve, ritmusa, rövidsége mind a népre mutat. Főkép termé­szetessége, realitása, közvetlensége. Ki lehot mutatni, hogy költőj. képei sokszor találkoznak a népdalok ké­peivel. Meg van verseiben a népies felfogás is. — Toldi Ferenc, kiemelte és verseiben újság az édesanyja alakja. A nép fia gyakran szó­lítja dalában neki panaszkodik. A katonáskodás­\ SPORT Testedzés A vasárnap eseményei Talán sohasem volt még olyan érdekes és izgal­mas a futballbajnokságért folyó küzdelem, mint idén. Az MTK és az ÚTÉ egyforma pontszámmal fordult a tavaszi fordulóba. Előbb úgy látszott, hogy az UTE visszaesik, mert elvesztette a VAO elleni mérkőzését és ezzel két értékes bajnoki pontját, aztán felcserélődtek a szerepek, és az MTK veszített el egymásután négy bajnoki pontot. (DTE, FTC mécs­eseken.) Már-már úgylátszptt, hogy az DTE biztosan nyeri a bajnokságot, mikor tegnap váratlanul meg­állították simának vélt útjában. A Vas- és Fémmunkások csapata az újpesti sta­dionban 2:1 arányban megverte az DTE-t és ezzel újra teljesen nyiltt-á tette a bajnokság kér­dését. Az UTE vereségének kettős a magyarázata. For májában erősen hanyatlott, a (Vogel If, Vogel III.) védelme és ezzel a formahanyaílással nem tndott lé­pést tartani a csatársorának javulása. Az UTE-uek sohasem volt klasszikus tudású támadó vonala. Kö­zepes játékostebetségek alkották a csatárláncát, csak az utolsó években emelkedett a nagy átlag fölé két szélső csatára, Paulusz és Szidott. Paulusz hosszabb ideig tétlenségre kényszerült a fájós lába miatt, teg­nap játszott újra először, de természetesen meg nem közelítette régi formáját Szidon kitünően játszott, de jóformán teljesen magára hagyatva, mert az UTE belső csatárai vajmi keveset értek. Az újpesti csa­pat emiatt nem tudott zárt egységként fellépni és megérdemelten vesztette el a meccset. vsraGY&EQESsm*-----------------------------------------—------­r él épúgy gondolkodik, mint a nép. Ezt az ő ko­rában idegen járomnak, rabságnak érezték. Petőfi is a sora rabbilincsét viseli ott. De nem marad min­dig népies költő, viszont nemzetibbet nálánál képzelni sem lehat. Eósőbb magasabb szépség, magasabb mű­fajok fölé emelkedik, de mindig rokon marad a né­piesseb Szerelmes verseiben mindig ott van a népie3 érzés, az egyszerűség. A félreértések idején oly könnyön, hetykén bú­csúzik Júliától, akár a nép. Ezorolmi verseibe is beleszövődnek a kor érzései, eszméi. Éppen ez a fő­különbség a népi és nemzeti, vagy az általános, a müköltészet között. — A kornak két nagy eszméje volt. A demokra­tikus érzés az egyik. Petőfi önérzettel vallotta magát a nép költőjének. A nép iránti szeretet régi vonása, most csak politikai irányba fordul. A kor másik esz­méje, a szabadság is áthatja. Szabadságszoretete benne van egyéniségében, de az egyéniből nemzetivé lett. Sőt a nemzetek sorsával is összekapcsolódik, nmidőn Európa népeinek megmozdulását figyeli. Ezt a nagy érzést egész örökkévalóságában tekinti. Az „Egy gondolat bánt engemot“ című költeményének utolsó szava: „Világszabadság". De ez az általános eszme is honvéd atillát visel nála. A nép javát és a nemzet életét védelmezi. Most már nemcsak az Alföld & hazája, a katonáskodásról is lelkesülten énekel, tettvágya magát is a csatatérre sodorja és jelmondata szerint feláldozza szerelmét, életét a szabadságért. Életének utolsó évei és ha­lála összeforrtak a nemzet történetével, költészeto a magyarság lényével. az FTC kapujába. A FTC energikus tA, madással válaszolt és Kelemen kiegyenlített, de nem sokáig tartott az FTC nagy táborának az öröme, mert Brauchler, a BTC balszélsője újra megszerezte a BTC-nek a vezetést. (3:2) A második félidőben már döntő felsőbbséggel lépett fel az FTC csapata. Majd­nem szakadatlanul a BTC kapuja előtt tanyáztak az FTC csatárok, de a bosszú és hev.os ostromban csak egy gólt tudtak elérni, Blum szabadrúgása révén és így eldöntetlenül végződött a mérkőzés. Egy centernek be kell mennie a tűzvonalba, ha gólhelyzet alakul a kapu előtt. Enélkül nagyon széfen lehet osztogatni a labdát, ahogy azt Pataki teszi is, de energikus védelemmel szemben eredményt elérni nem lehet. Az MTK a MAC vendége volt tegnap a Margit­szigeten és meglehetősen szürke játékban 3:l-re verte az Atléta csapatot. Érdekes, hogy az MTK három kapusból válogathat (Platkó, Kropacsek, Fábián) és tegnap mégis annyira kifogyott belőlük, hogy második csapatának baloldali hátvédőjét, Gerbert volt kénytelen beállítani a ka­puba. Az MTK nagy szerencséjére azonban még Ger­ber is bevált Talán, mert másfél éra alatt jóformán egyetlen labda jutott a kapuja elé, Igaz, hogy abból is gól lett Súlyos kudarc sújtotta tegnap a III. kér. TVE színeit. A jeles óbudai csapatot, ameyl mindig a legjobbak sorába tartozott, 4:1 arányban megverte a Zuglói AtléHkai Klub. A meccsnek Séf esik, Zugló centere volt a hőse. Nagyon gyakran törte át az óbudai csapat védelmét és a gólokat is ő készítette elő. A Törekvésnek rossz napja volt tegnap. Csak 1:1 arányú eldöntetlen eredményt tudott el­érni az önfeláldozóan játszó Kispesti Atlétikai " ---- IrADafr'* ír* a Ica IrAllö+f B u3dpe§f, 1923, raljüs T5. Tce33 osztrák ellenfelét, ezután azonban három olyan szép mérkőzés következett, amilyet keveset láttak eddig Budapesten. Seybold, aki logköaelobh meccsein! fog Németország kisnehézsúlyá bajnokságáért, izgalmak­ban bővelkedő meccsben a nyolcadik menetben ki­ütötte a dán Jörgensent, utána a Budapesten rend­kívül népszerű Huber eldöntetlenül mérkőzött Hirschberger bajor bajnokkal. A bokszmatlné kluja a Köhler—Dans-mocca volt, amelyben Köhler szinte egyedülálló technikáról és bámulatos gyor­saságról tett tanúbizonyságot. A legalább hat kiló­val nehezebb Dans öt menetben keményen ellent- állt, de aztán már nem tudta elkerülni a kiütést. Lósport Ricsay irreális győzelme a Millenniumi-díjban Ricsay nyerte az idei Mülemumi díjat, félhosszal Ascanio ellen, harmadik Col. RoniauieMi lett, nyaikhosz- szal Lavendel II. elölt, a nagy favoritét, Balhinust pe­dig még Oda neki is megverte az ötödik helyen. Az idei Király-díj eredménye irreális. Először azért, mert a másodikét, Ascaniot Takács ellovagolta, csak akkor tudott kiszökni vele a csmnőból, amikor más késő volt, különben hoszakkal nyerhetett volna. Másodszor azért, mert a negyediknek beérkezett La­vendel II. jobb ló Ricsaynál és valamennyi otthoni próbánál megverte a Milleniumi-díj súlyai szerint. Har» madszor azért, mert a téli favoritnak, Balbinusnak semmi esélye sem volt a versenyben, mert tultrenirö- Kottan, agyonidomítva állott starthoz. \ Negyedszer és legfőbb okból pedig azért irreális eredmény, mert Mamlaszt akcidens érte a versenyben. Amikor az előtérben galoppozó, „kézben menő“ Ras- cajjfciéut Sebejbal előnedobla, abban a pillanatban affiekerült oldalról a fáradtan visszaeső Balbtnas, le-J fkeresztezte és Schej'oal alig tadta a lovat visszatartani, mert majdnem térdrebukott. Ezzel természetesen a mén teljesen kiesett sztrajdjából és a versenyben már semmi szerepet som játszott, hiszen a baleset a távnál történt vele. Sebejbal kijelentette verseny után, hogy a ló meg talán soha nem ment olyan kedvvel, olyant• szívesen alatta, mint a Milleniumi-díjban és hogy olyan könnyen galoppozott társai mellett, hogy véleménye szerint a szerencsétlen összeütközés nélkül hosszakkal kenterezte volna le a mezőnyt. Fölösleges, hogy eh­hez hozzátegyünk akár egy szét is. Ricsayfaán a legrosszabb ló nyerte meg a nagy dí­jat az összes eddigi nyerők között és habozás nélkül kimondjuk, hogy bármennyire is szép volt az idei Király-díj lefutása, mezőnye mélyen alátta áll az ed­digi évek mezőnyeinek, kikapcsolva belőle Mamlaszt, Balhinust és Lavendel II.-öt. A verseny eredménye semmi felvilágosítást nem hozott a derbyévjáratnak az „öregekhez“ való viszonyáról, mert Col. Roma» nelii nem fogadható el „mértéknek“, hiszen idáig egyetlen bécsi ló sem lutott az alagi pályán formát, vaí-ószínütlen lenne ezt tehát egyedül CoL Roma néni­ről feltételezni. A két nap versenyei Olyan sport bonyolódott le szombaton és vasárnap Alagon, amelyről csak a legteljesebb elismerés hang­ján lehet szólni. Mindenütt nagy mezőnyök startollak és a legtöbb versenyben egészen szoros volt a finish as első négy közölt. X szombati főverseny, az Asszony­ságok díja meglepetést hozott annyiban, bogy a meg- bízhatallanu de óriási sánszú íavoritja, Josma csü­törtököt mondott újból, noha olyan rutinált úriovas szállt nyergébe, mint Gencsy Károly. A második esélyű Felkelőnek igen könnyű dolga volt az ellenfelekkel el-, bánni. A vasárnapi nagy hendikepet Szélrózsa nyerte meg a legreálisabban Bombulus és Ergo ellen. s Wettfts Ivadékverseny

Next

/
Oldalképek
Tartalom