Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
Az ország hódolata Petőfi, géniusza előtt. Petőfi-ünnep az országház kupolatermében (A Németi Újság tudósítójától.) Impozáns keretek között, a világ egyik legszebb építészeti remekének kupolacsarnokéban ment végbe tegnap délelőtt 11 órakor a hivatalos Magyarország hódoló finn épségé Petőfi géniusza előtt. Az országház hatalmas feljA rója s maga a kupolacsarnok ragyogó villanyfény ben úszott, a lépcsőkön diszruhás rendőrök, alabár- dos koronaőrök, heroldok, huszárok, hajdúk serege állt sorfalat s az aranyeirádás magas páholyokban a magyar társadalom legelőkelőbb hölgyei ültek ün népi ruhában. Az elnöki emelvényen pedig a mai Magyarország közéletének valamennyi előkelősége megjelent, Bésztvett ez ünnepségen Izabella királyi hercegasszony és Albrecht királyi herceg s megjelent Horfhy Miklós kormányzó Is. Pontban 11 órakor felharsant a máv. gépgyári munkások Aeélhang-dalosköréDck gyönyörűen előadott magyar Hiszekegyje. Azután Scitovszkg Béta a nemzetgyűlés elnöke mondotta el megnyitó be$jé- 4ét. Köszöntötte u magyar társadalmat, mely hódolni jött Petőfi szellemének, azután aposztrofálta Petőfi nagyságát, akinek minden szive dobbanása kincse é? drágasága az egész világnak, majd Petőfi magyarságát s lángoló honszerelmét, amely a szabad nagy magyar gondolatot táplálja leltünkben. Ezután a magyar kormány nevében Bethlen István gróf miniszterelnök helyett, aki a megjelenésben akadályozva volt, Rakovszkg Iván belügyminiszter mondott ünnepi beszédet. Petőfi Sándorral, mint a politikai élet szereplőjével és a közélet férfiával foglalkozott Petőfi forradalmár volt. De akkor a nemzeti forradalmak korszakát éltük, ma a társadalmi forradalmak korszakában, amikor a nemzeti érzés szembekerült a társadalmi érzéssel, Petőfi habozás nélkül a nemzeti árrés oldalára állott volna. Az ő nemzetközisége, melyet születése és származása példáz legjobban, abból áll, hogy magyarrá akart tenni mindent, ami idegen 4s elfordult volna attól a nemzetköziségtől, amely idegenné akarja tenni azt, ami magyar. Petőfi a szabadság harcosé, dalnoka és mártírja volt Egy elnyomott, szenvedő, függetlenségében megcsonkított, Üldözött nemzet tagja. Mi is elnyomott, megcsonki tott, szegény üldözött nemzet tagjai vagyunk s ebben az elhagyatott magyar hazában is azt látjuk, hogy szentségtörő kezek honszerelmünk mécsvilágához is hozzá akarnak nyúlni, hogy eloltsák annak lángját. Kekünk kötelességünk, hogy Petőfi méegvilágát megvédelmezzük minden támadással szemben a az ő példájára nekünk is melléje kell állnunk éa élnünk, halnunk kell érte. Hosszantartó .taps után a magyar királyi honvédség részéről vitéz Nagy Pál gyalogsági tábornok aposztrofálta Petőfit, akt mint magyar honvéd halt meg a hazáért. Herczeg Ferenc emelkedett ««Olásra a a tudomány, irodalom ég sajtó nevében mondott emlékbeszédet. A lángész kötelességeiről szólt. Amit Petőfi, ez a huszonöt éves ifjú gon dőlt és érzett, a magyarság ezeréves lelki életének legnemesebb és legjellemzőbb lelki megnyilatkozásai közé tartozik. Annyira magyar, hogy gyakran nem is egy ember, hanem a daloló anyaföld hangját halljuk szavaiban. A* ő költészete nem a müveit osztályok szórakozása, hanem ennél mélyebb, szomorúbb valami, egy nemzet imádsága, amely a sötétből, a föld. ről a csillagos egqkbe tör. A szerelem és szabadság költője volt. A hitvesi szerelem dalaival ő ajándékozta meg az országot, ezért megérdemli, hogy minden magyar asszony a szivébe zárja emlékét. Elment meghalni a hazáért, ezért megérdemli, hogy minden magyar férfi roeghódoljon előtte. Demokráciája elválaszthatatlan volt a nemzeti érzéstől. Me gén ekeit 9 a vllágszabarlságot, do küldjenek nekünk olyan világ • polgárokat, aki, mint ő, a Talpramagyart éneklik és meghalnak Magyarország becsületéért és mi megkoszorúzzuk a világpolgárok zászlóit. Petőfi élete nemzeti éposz. Ismeretlen sírjából lángoszlop tör elő, az életnek egy nagyszerű vulkánja, amely fényt vet a magyar éjszakába, aranylávát önt az országra és n magyar dicsőség tüzővel világítja meg távoli óceánok partjaitSzünni nem akaró lelkes taps és éljenzés követte Herczeg beszédét. Ezután Márkus Emília páratlan művészettel szavalta el Petőfinek a ,.Ledőlt szobor“ cimti költeményét, majd Lovász János képviselő mondott lelkes beszédet a gazdák és földművesek képviseletében, mig a munkások nevében Horváth Gergely vasmnnkás, az ifjúság részéről pedig Nagy iTán a MEPHOSZ elnöke köszöntötte Petőfi emlékét. Az ünnepélyes zárpszőt Pékár Gyula, a Petőfi Társaság nevében mondotta el, lelkes beszédét a következő szavakkal fejezte be: „Nincs sírja, de talán Isten akarata ez is. A magyarok istene akarja, hogy déltől északig, kelettől nyugatig minden szélzörgette magyar rög a magáénak vallja Petőfit, s végesvégig «er futamnyi földeken az egész magyar hon Petőfi sírja legyen, hogy a vész percében bárhol boruljunk le, minden magyar porszemből Petőfi támadjon fel. Az ünnepség végén a Budai Dalárda énekelte ej a Himnuszt. Kiskunfélegyháza küldöttsége a Petófi-ünnepétyen Kiskunfélegyháza polgársága 50 tagú küldöttséggel vett részt az Országház kupolacsarnokában megtartott ünnepélyen. Az ünnepély lezajlása után küldöttség a Petőfi szoborhoz vonult, ahol Psrszt Kálmán főgimnáziumi igazgató tartott ünnepi beszédet, amelyben lendületes szavakban emlékezett, meg a város legnagyobb fiáról. Ezután megkoszorúzta Pe, tölti szobrát. A küldöttség aznap tisztelgett a kormányzónál, akit fölkért, hogy a március 15-én Kiskunfélegyházán tartandó Petőfi-ünnepségen vegyen részt. A küldöttség felkereste még Pékár Gyulát és Rákosi Jenőt, akiket szintén felkért a Kiskunfélegy, házán tartandó ünnepélyen való részvételre. 4 keresztény női tábor második Petöfi-ünnepe A keresztény női tábor erzsébetvárosi szervezete nagysikerű Petőfi-emlékünnepélyt rendezett az Aréna-uti iskola tornatermében. Az ünnepélyen Szávay Gyula író, a Petőfi-Társaság főtitkára költői lendületű beszédet mondott, majd a női tábor nevében Hudomel Hilda szólalt fel, azután ifj. Ábrányi Emil begedüjátékát, Somogyi Kálmán és Horváth Margit színművészek művészi szavalatét, Szedmakov Anasztázia és Polányi Magda énekművészek ének számait tapsolta meg a lelkes, nagyszámú közönség. Bécsben is ünnepelték Petőfit Császár Elemér előadása Bécs, január 23. (A Nemzeti Újság tudósítójának telefonjelentése A bécsi magyar szövetségben tömörült honfitársaink ma este bét órakor igen sikerült ünnepéllyel vették k részüket a Petőfl-centennáriumbóL Minthogy az ünnepség vegyes müsoru volt, a magyarokon klviil elő kelő bécsi közönség is jelent meg. Az ünnepség fénypontja Császár Elemér dr. egyetemi tanár nagyhatású felolvasása volt „Petőfi költői lángelméje“ ciroen Petőfi élete és költészeté — fejtegette — Valóságos csoda- Pályája mozgalmasságával, kalandosságáve! akár egy regényhősé; kükének kibontakozása köbei> diákból acélos karakterré, szláv családból a magyar ság tipikus képviselőjévé szinte páratlan; költészete, mely alig hat év alatt annyi és oly szép virágot haj tott, som előtte, sem ntána nem ismétlődött meg a világhistóriában. Ez éppen költői lángelméjének hatása. Igazi teremtő lángész, aki nj utakat tört, nj területeket hódított a költészet számára: olyan érzéseket és élményeket énekelt meg, amelyekhez előtti senki sem mert nyúlni, páratlan szeretetreméltógágá val a költészet varázsát öntötte el a legprózaiabhak nak tetsző tárgyakon, s ragyogó, elevenítő és jellemző képzeleteivel uj színbe tudta vonni az elkoptatott indítékokat- Szétrepejsztette a művészt hagyományokat s a régi kánonok helyett újakat teremtett, mert épp oly művészi tudott lenni,' amilyen merész volt, egyszerűségében is nagyszerű, nj és természetes egyszerre. A nagy tetszéssel fogadott felolvasás után Delmdr Vilma, a bécsi állami opera koloratnr-énekesnője énekelte el Petőfi „öreg ur"-át Lányi Viktor megzenésítésében. Rohonezi-Pránger Pál, a Burgtheater magyar tagja a János Vitézből adott elő német nyelven szemelvényeket. A közönség lelkes tapsát a ki- válő művész a „Magyar vagyok“ és a „Faluvégén kurta kocsma“ német előadásával hálálta meg. Schmidt Ferenc, a bécsi állami zeneakadémia zongoratanára, Brahms „Változatok egy magyar nótára“ és Liszt „Tizenegyedik magyar rapszódiáját adta elő. Az ünnepély a bécsi magyar szövetség elnökének, Révy nyugalmazott államtitkárnak lelkes beszédével ért véget, A párisi Petőfi-ünnep A párisi Pctőfl-űnnepség, melyről a Nemzeti Újság már Ismételten beszámolt, huszonhatodikam pénteken lesz a világ egyik legelső kultnresarnokában: a Sorbonne amfiteátrumában. Az ünnepséget a Société des gens de Lettres elnöke, Le Coffie ur nyitja meg és ezután mondja el nagy beszédét Pékár Gyula, aki a magyar szellemi világot képviseli az ünnepségen. De Monzle szenátor válaszol Pékárnak, azután Tissier képviselő, majd Richepin beszél, a nagy Rostand fia, Maurice Rostand és Jean Serment, az ifjú francia irodalom két büszkesége Petőfiről Írott versét olvassa föl. Lucy Delarue asszony- óda az Alföld dalnokához eimü versét Madelalne Roch, a Comédie Francaise nagy művésznője szavalja, majd Paulay Erzsi adja elő magyarul és franclánl az Egy gondolat bánt enyémet és a Szeptember végén csodálatos strófáit. Pékár Gyula ma délután, Paulay Erzsi holnap délután utazik Parisba. Pékár Gyula a szellemi világ egyik első arénájára fog odaállani, hogy Sándor ünnepén méltóan képviselje tőfti nemzetét. Paulay Erzsi hódító egyénisége, mes'művészet», tisztult pátosza valóban nagysz segítője lesz nehéz küldetésében- A művésznő legszebb szerepét játsrza el Páriában, mikor a ma Géniusznak hóditja meg az idegen, nagyon id világot-
