Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
gyár pártokat és politikusokat okkal vagy ok nélkül, de mindenesetre sok szubjektivitással marakodni -látni. Hogy hogyan lehetne a belpolitikában legalább viszonylagos nyugalmat teremteni, erre a kérdésre sökféleképen lehetne felelni. Nézetem szerint úgy a kormánynak, mint az ellenzéki vezéreknek elsősorban saját bűneik felett kell seregszemlét tartani és a saját portájukon kell rendet teremteni. Ne vegye senki maliciánalc, de én a belpolitikai béke legnagyobb akadályának azt tartom, hogy igen sok olyan 'politikai vezér van a magyar parlamentben, aki nem tud, vagy nem akar a saját lábán járni. Pártokra tekintet nélkül, egy tisztulási folyamatnak kell a parlamentben végbemenni és elvi alapokon kell tömöríteni az együvé való politikusokat. Ez a kiinduló pontja a belpolitikai békének. Azután arra kell törekedni, hogy olyan törvénytervezetekkel álljunk a törvényhozás és az ország elé, amely törvénytervezetek a közhangulatból alakulnak ki. A belpolitikai marakodást jobbról is, balról is kezdeményezték már. Én meg vagyo-k győződve, hogy a mai igen súlyos és váljál vágyak földié. M megszállóit Mufw*-vidék. Térképünk a Rajnavidéknek azt a részét ábrázolja, amely Németország legnagyobb ipari centruma és ámelyet a Rajna egyik mellékfolyója után Ruhr-vidéknck neveznek. Franciaország régi titkos, sőt, nyílt vágya volt ennek a természeti kincsekben bővelkedő vidéknek a birtoklása. A nagy összeomlás után a francia politika azokban a kulissza mögötti harcokban, amelyeket a szövetségesek egymás közt megvívtak, csak .annyit tudott kivívni, hogy bizonyos jóvátételi teljesítmények lerovásáig a Rajna balpartja megszállva tartassék. Ez a megszállás meg is történt és pedig oly módon, hogy az egész Eajna-vonalat különböző zónákra osztották, még .pádig francig—belga—angol és amerikai 'zónára, aszerint, amilyen nemzet csapatai alkották a kordont. Ebben a szegszállásban természetesen a. franciák nagyobb katonai létszámmal vettek. részt, mint a többi. szövetséges együttvéve. Anglia csak ötezer embert rendelt a Rajna mellé, Amerika Koblenz előtt ezer emberrel vett részt az akcióban. A franciák belenyugodtak a Rajna balpartjának megszállásába azzal a hátsó gondolattal, hogy majd alkalom nyílik a vágyak földjének, a Ruhr-vi (léknek, megszállására. Ehhez reményt nyújtott a Versailles! béke küSnbSzit homályos rendelkezése. A békeszerződés nyolcadik részének második mellékletében van a hírhedt 17. és 18 paragrafus. A tizenhetedik paragrafus ezeket mondja: Ha Németország valamelyik kötelezettségnek nem tenne eleget, amely kötelezettséget a békeszerződés említett része reá ró, akkor a bizottság ezt a késedelmezést bejelenti minden részivevő hatalomnak és egyben előterjeszti a foganatosítandó rendszabályokat is. A 18-ik paragrafusban viszont a kővetkező van: Németország kötelezi' maga, hogy nem lát ellenséges cselekedetet olyan esetekben, amikor a szövetséges és társult hatalmak jogosítva vannak szándékos mulasztás esetében rendszabályokhoz nyúlni. Erre a kút. szerencsétlen paragrafusra építette Franciaország egész bosszupoliiikáját és minden esetben minden törekvése odairányult, hogy megállapittassa a szándékos mulasztást Németországgal szemben, abban a reményben, hogy ezekre támaszkodva egyezer máris csak sikerülni fog rátenni a kezét a Ruhr-vidékre. Anglia ellcntáÚása azonban állandóan keresztezte ezeket a törekvéseket és a hőn óhaj üt szankciók mindig elmaradtak, most azonban'’végre sikerült Bárthou,jjgyessógének olyan határozatot provokálni, amelyet Poincaré ráhúzhatott az említett paragrafusokra. Az egyik a fa, a másik a szer záUilás. Németország ugyanis különböző okok miatt nem tudott teljesen eleget tenni a szénszál!'-iáénak sem.' . . A szénszállítás kötelezettsége ■'""»r,:., A<nriirn n IrcrsúlvoKahh terheknek, amelyet
