Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

Budapest, 1923

XLIII. évfolyar

UDAPES1

Megjelenik hétfő kivételével mindennap.

Előfiaetés! ára’t: Egy hónapra 400 korona, negyedévi’» 1120 borona, figyes szám ára 20 korona. Ausztriában egy példány ára 1000 osztrák kor» Jugoszláviában egy példány ara 6 jugoszláv kor na. Hirdetéseket Budapesten felvesznek az összes hirdetési Irodák.

Főszerkesi

Rákosi •

Helyettes fó'&ze

Csajthay I

ü safrSiis.

Budapest, febr. 27.

5,ÍUr»-»> WO /ol VT of- O X7o L'

hátravet ebben a törekvésünkben és nagy erőfeszítés kell hozzá, hogy pótoljuk azt, a mi elveszett. Minél tovább tart a válság, annál nagyobb lesz a nemzet kára anyagi és erkölcsi értékekben.

Nem tudjuk és nem akarjuk elhinni a mai nemzetgyűlésen elhangzott vádat, hogy a munkaadókat teljesen vakká tenné anyagi érdekük a munkások emberi kívánságaival szemben és a mai időket alkalmasnak tartanák a hatalmi kérdés felvetésére. Nemcsak a haza érdeke a munkaadók és munkások egyetértése. Ez az anyagi fejlődésnek is legbiztosabb alapja.

Azt sem akarjuk feltételezni, hogy a munkásság vezetőinek erre a válságra politikai célokból volt szüksége. Éppen a közelmúlt bizonyította be, hogy a nemzet különböző termelő osztályainak együttműködése nélkül az ipari munkásság egymagában nem tudott boldogulni. Az állam életében minden társadalmi osztály a testnek csak egy

sz

ui

te

E

fc

ei

a mai*

Irta Auer György

Az orgyilkos merényletek hossza sorozata joggal váltja ki a közvéleményből a felháborodást, a -saehfet -csupán a bűnösök méltó büntetése nyugtathat mt?g A ki az utóbbi idők kélfcésfte'.enül forradalmi színezetű merényleteinek történetén végigpillant. megállapíthatja, hogv a megtorlás ezekben a bűnesetekben nem történt meg azzal a súllyal, a mellyel az államhatalom általában a jogrend veszedelmes ellenségeit büntetni szekta. Hogy ennek a. iog- bizfosság és közbéke szempontjából sajnálatos ténynek különleges oka van. azt mindenki érezheti. S hogy ez az ok olyan, a melynek elhárítása a végrehajtó hatalom hatáskörén kívül esik. azt tudnia kell mindenkinek. a ki büntetőtörvényeink rendelkezéseit a változott viszonyokkal egybeveti. Nem egyszer kellett tudomásul venni hogy a bíróságok szabadlábra helyeztek elv egyéneket, a ],-ik a nyomozó hatóságok megállapítása szerint kétségtelenül resztvettek merényietek előkészítésében vágj’ végrehajtásában, s az a körülmény, hogy ali_g jutott köztudomásra olyan eset. hogy e gyanúsítottak valamelyike súlyos büntetést szenvedett cl. arra mulat, hogv a törvények alkalmazói nem találták me? az alapot a cselekmény erkölcsi súlyának megfelelő megtorlás alkalmazására. Régi tanulság, hogy a büntetlenül maradt gaztett felbátorítja a bűnös szenvedelmeket, másrészt meg elcsüggeszti azokat, a kik a tisztesség megdönthetetlen erejében bíznak.

F.z a tanulság nyer megerősítést most is, midőn a fogyatékos jogszabályok nem adják meg a bírónak a lehetőséget, hogy a meggyőződése által kívánt büntetést szabja ki azoknak fejére, a kik a mm's célok ! leple alatt n közszabad&ág, a jogrend, az ! állam érdeke c'-len súlyosan vétkeznek.

Meg Basil értenie a közvéleménynek, hogy törvényeink, a melyek az idők változásait nyomon követni nem tudják megkötik a bíró kezét, mikor ezeknek az újfajta de- likiumcknak megítélésére sor kerül. A magyar biiníetőiörvénvkönvv a pokolgépesek fajtájával szemben bizony kevés fegyvert nyújthat a bíró számára.

Minden törvénykönyv természetszerűen alkalmazkodik annak a nemzetnek jellemvonásaihoz, annak a népnek egyéniségéhez, a melynek magatartását irányítani ki-