Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
J,TX\Jk>U ~ ---, kellemesebb és jobblevegöjü dologgal foglalkozom: keresztény magyarokkal. Azt mondották a fabiánok megint, hogy mi izgatunk. Mondották és mondják parlamentben is, sajtóban is. Nem tudom, mi jogon, ők csak igazán nem illetékesek izgatás dolgában! Vagv izgattak ok valaha? Ugyan kérem, hogy leket jogrendes országban olyat mondani, hogy ők forradalomra, Ti- .sza-gyilkosságra, órszágyeszítés- re, fegyverletételre, királykerge- tésre izgattak? Igaz, hogy mindez a szemünk láttára, fülünk hallatára történt, de hát mire való az a jó passzentos kis jogrend, ka nem arra, hogy az ember, a „müveit“ ember, a „fölvilágo- su.lt“ ember szép hülyén elfeledje, amit látott-hallott? Mi lesz a kulturföiénnyel, mi lesz a több- termeléssel és főképp, „mi lesz a zsidókkal“, ha egyszer ezek az átkozott, ostoba magyarok rászoknak a könyörtelen emlékezésre, egészséges fejet szerelnek rá a nyakcsigolya jakra, és az ország- veszejtő bűnöket nemcsak hogy el nem felejtik, hanem — Jogrend ments! — még meg is tor óljaik! -Nem, ök nem izgattak. Mi izgatunk. Hát igen: puszta létünkkel is rettenetesen izgatjuk V 51- l’-íit- /xcf '-iol 1 '~"yr < i>or1 w ut.uu mcuuabu. ^ya^zunneppe való nyilvánítása ügyében és a rend- ftörvényjavaslatnak mielőbbi törvényerőre emelése ügyében. Az elnöki bejelentések után Hn- szár Dezső terjeszti be Szeder Ferenc rnandátala ellen beadott nasznak megvizsgálására kiküldött vizsgálóbiztosi jelentést. Elnök kijelenti, hogy Klárik Ferenc a sajószentpéteri népgyü- lés feloszlatása tárgyában napi- réndelőtli felszólalásra kért és kapott engedélyt, Klárik Ferenc felszólalásában ismerteti a sajószentpéteri nép- gyülés feloszlatásának körülményeit. Elmondja, hogy az ottani főszolgabíró megakadályozta beszédjének elmondásában. Hivat - kozva arra, hogy a magyar hadsereg és. annak tisztikarát gva- lázzá. Ezzel szemben kijelenti, hogy beszélt ugyan kardcsörtóto katonatisztekről, de eszeágábaii i sem volt a magyar hadsereg katonatisztjeiről beszélni, mert nézete szerint magyar hadsereg nincs is. Ellentmondások a jobbodalon: ' Hogy mondhat ilyet! 1 Klárik Ferenc: Állítja, hogy magyar hadsereg nincsen, merd hí- j szén, ami hadseregünk van, az ha- j dászati szempontból nem hadsereg, az csak a belső rend ffmtartására elegendő. Megemlíti még, hogy választókerületéből levelet | kapott, amely szerinte az ottani1 katonaság parancsnoka megjelent a rendőrségen és tudomására hoz- 4 ho^ Tg0■U m$1. ID r1<Y n Z a hogy az eraok evrcu- bednek, az állam •• »JlOx- mellett szól. A régi kormányom is bűnösek, különösen a háború alatti kormány bűnös, amely helyeselte az erdőgazdaságról, a szemes gazdaságra való áttérést. Az erdőknek majdnem felé uxagán- ték. Amikor a vizlecsapolás megtörtént, az Alföld jórészén nagy szárazság következett be s most kall nekünk gondoskodnunk arról, hogy ezt a területet befásitsuk. Az Alföld besrdősitését maguk a gazdák kívánják. Ök kérték a törvényjavaslat benyújtását. Gaál Gaszton felszólalásában azt mondotta, hogy ne kényszerítsek a'gazdákat arra, hógy terülő- j tőiket erdősítsék, hanem, rábeszéléssel, felvilágosítással és kasorjló eszközökkel próbáljunk' e térén, eredményeket elérni. Rábeszéléssel Maayoror szánon nem meqyünk sokra. Törvényes intézkedésekre | és büntető rendszabályokra van szükség. • Farkas Tibor képviselő US?, — aki különben Dnnántuli *- liem fogadja el a törvényjavaslatot. Ezzel szemben Czettíer Jenő, aki az Alföld szülöttje, kiváló közgazdász, aki az Alföld viszonyait ángyon jól ismeri, helyesli a törvén J javaslatot s azt mondja, hogy éz á javaslat egy élet munkájának lesül t eredménye. A javaslat különben a párt bizottságában olyan embérek készítették elő, akik mindannyian alföldi emberek és jól ismerik az alföldi viszonyokat. Sajátságos tehát, hogy amint ezek az alföldi emberek helyeslik a javaslatot, ugyanakkor a dunántúli képviselők, akik az Alföld viszonyait nem ismerhetik olyan jól, szembehelyezkednék a törvényjavaslattal. Gaál Gaszton felszólalásában az erdészeti hivatal működését is kritika tárgyává tette. Ez az erdészeti hivatal teremtette meg Szeged és Hódmezővásárhely határá- ban az erdőket. Györki Imre felszólalásában hivatkozott a debreceni erdei munkások helyzetére. Ki kell jelentenie, hogy marsa is 15 BBEaUi r 3 i mié mia volt főszabásza, set jutányosán eszközöl. Ili tást vállal méltányos árakon. ANKER-PALOTA.
