Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

Ll. évf. 63. ss.

Budapest, 1923 máirelus 18, vasárns*’

AZ ELŐFIZETÉS AHA:

»egyed évre 170# kor. — külföldre . 2500 kos. egy hóra... 600 kor. — külföldre . 1000 kor. Ausztria egy hóra 600 magyar korona. EGYES SZÁM ABA:

Magyarországon 30 korona, JngosxláTlábU ÍO Jog. kor., Ausztriában ISOO ozztr. kor.

MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁR' KÖZPONTI KÖZLÖNYE \

MEGJELENIK HÉTFŐ KITÉTELÉVEL MINDEN NAF'-VSs.

A Petőfi-ünnep—tilos.

Az öntudatos magyar szocialista munkásosztályt ismét próba elé állitották. Próba elé állítanak bennünket ellenfeleink és ellenségeink abban a hitben és reményben, hogy elveszítjük a fejünket és belemegyünk az általuk részünkre fölállított csapdákba. Tévednek.

A budapesti államrendőrség „közbiztonsági“ és „közrendészeti“ okokból betiltotta Petőfi-ünnepünket, amelyet egy héttel előbb már tudomásul vett volt. A rendőrség sokkal jobban ismeri a magyar munkásság mozgál- mát, hiszen Magyarországon a munkásmozgalom ügye, sajnos, még mindig rendőri ügy, tudja nagyon jól, hogy amikor a szervezett szociáldemokrata munkásság el megy ünnepelni a forradalom költőjét, semmi kedve és akarata nincs arra, hogy a közrendet zavarja, a közbiztonságot veszedel- meztesse. A szociáldemokratáknak nem himnusza az „Erger-Berger“, nem jelszava az „Üsd a zsidót!“ és nem harci eszköze a hasonló hazafias jelszavak hangoztatása, mert az a meggyőződésünk, hogy a nép boldogságáért és jólétéért, az igazi demokratikus államéletért folytatott lankadatlan küzdelem^ a legszebb hazafias megnyilatkozás mindért okos és épeszű ember előtt, míg a * is vzhffngnélküli lárma és banda-banda csak az éretlenségnek, az önzésnek, a zavarosban való halászgatásuak az eleme. A rendőrségi betiltás tehát — amely természetesen a kormány tudtával történt — nem egyéb politikai manővernél, amelyet alkalomadtán szívesen nyugtázunk majd a Bethlen-kormány- nak és mindazoknak, akik ebben a rendőri „erélyben“ a saját külön konszolidációjukat kívánják ünnepelni és ünnepeltetni. Ebből a szemszögből vizsgálva a konkrét tényt, megállapítjuk, hogy ez az erélyes betiltás is csak politikai tőke a szociáldemokrácia javára és számunkra minden ilyen és ehhez hasonló tőke csak előnyt és értéket jelent. A betiltás következtében a szociáldemokrácia tábora egyetlen harcossal sem lesz kevesebb, egyetlen harcosa sincsen elriasztva attól, hogy Petőfit mégis csak ünnepelje Petőfi szellemével a lelkében és Petőfi harcrakész- ségével az osztályuralom és reakció ellen.

Más oldalról látható és tapasztalható jelenség, hogy a szociáldemokrácia ellenségei egyesült erővel nyitották föl a gyűlölet csatornáit és egyetértőén ontják ezekből a szeny- nyes áradatot az öntudatos magyar munkás- osztály ellen szóban és írásban, nyilvánosan és a nyilvánosság kizárásával megjelenő íör- medvényeikben. A maga tehetetlenségében az elmeriilés veszedelme ellen kétségbeesve védekező reakció most már valóban a szemét behunyva vagdalkozik jobbra-balra és üt, mint a bolond óra, cél- és szükség nélkül, de mindig tajtékos dühvei és megvadult esz- telenséggel. A rendőrség által széjjelugrasz- tott március 15-iki pótünnopléssel kapcsolatosan az úgynevezett konstruktiv sajtó ugyancsak kitesz magáért és vörösre festi még a kék égboltozatot is Magyarország fölött. Vörös árulók vannak szerintük a rendőrségben, zsidó a nógyszázéves magyar nemesi családból származó rendőrfőtanácsos, a Népszava révén megmételyezett a rendőrlegénység, a szovjet visszaállítására törekszik minden szervezett munkás és ha itt nem vet*

' Sb

C>

nek agyon minden közszabadságot, ha ki nem űznek az országból minden öntudatos embert ha levegőt engednek szívni egyetlen zsidc nak, akkor ... akkor el van veszve, el van veszve... óh, ne tessék megijedni..; ne Magyarország — csak a kurzus, a kurzus,, országot nyomorgató, semmit alkotni n tudó, kereszténynek hazudott, de minó keresztényi gondolattal ellenkező kurzus

Távol áll tőlünk a gondolat, hogy a gyr let kloákájának e szennyes áradata ellen delmet keressünk a törvényekben vágj törvények végrehajtóinál. Mi azt vallj hogy gondolatait sajtó utján is, élőszóba! mindenki szabadon terjesztheti. Nines sen szükség arra, hogy ellenségeink átkozódá. gyalázkodásai, szennycsatornái ellen p naszra fussunk Ponciushoz vagy Pilátusko: Magyarország szervezett, szocialista mur kásosztálya egyetlen fölényes gesztussal tér mindezek fölött napirendre: a kutya ugat, a karaván halad. A magyar proletárság ez®? veszedelemben megedzett tömör sorait ugyancsak nem fogják megbontani azok a zsíros betűk és kiemelt vádaskodások és ostobaságok, amelyekben ellenségeink lapjai maguknak annyira tetszelegnek. Akiket ezek a lapok meg tudnak győzni a maguk igazáról és a szocializmus károeságáról, azok lehetnek izzó gyűlölettől égő ellenségeink, de a szocializmusnak nagyon is gyöngp ellenfelék. Egészen biztos, hogy üdvöziuni fognak. ' •

De ha nem is kérünk sem megtorlást, sem védelmet a munkásosztály elleni állandó rágalmazások és uszítások ellen, ha sokkal magasauoan állóknak érezzük is magunkat, hogysem holmi sajtósihederekkel naponta vitába bocsátkozzunk, azért nem mondunk le a védelemről, ezt azonban csak a munkás- osztály táborában keressük és meg vagyunk róla győződve, hogy meg is találjuk.

A magyarországi szociáldemokrácia, a szervezett, öntudatos munkásosztály sok évtizedes harcában drága és értékes kincseket halmozott föl harci szervezeteiben, gazdasági szervezettségében, szellemi kulturáltságában. Ezek mellett őrt áll úgy tömegében, egész nagy sokaságában, mint a leg- egyedül állóbb szervezett munkásban. Aki ezekhez a kincsekhez hozzányúl, az szembe találja magával az egész öntudatos munkásságot és ennek minden erejét. Nem esünk tévedésbe. Tudjuk, hogy vannak, akiknek ez az erő nem imponál, akik ezt az erőt sem méltányolni, sem értékelni nem tudják. De ez nem tartozik ránk, ez nem a mi bajunk és nem a mi kárunk. Ez az ország dolga, az ország kára. Százszor és százszor fogják ezt tapasztalhatni, akik nem értik, vagy nem akarják érteni.

Erőnk, igazságunk és igaz céljaink a vért és a paizs, amelyek megóvnak bennünket ellenségeink ádáz dühével szemben és ezeknek tudata erősségünk, hogy ezt a próbatételt is kiálljuk s nem mi leszünk, akik ebben a küzdelemben alulmaradunk.

Minden öntudatos munkás, minden elv- társunk tegye meg a kötelességét!