Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
/ P'ántefK, i923 március 16. Peiőf§»©m8ékiiimep. Oisii€©g@^sllés a ¥ár©s&tásán.<~ A Petőfi« ssölmr meskosserusáia* — Osinepsés as Orstóghas-téren. - í£l@&e§rö@rs M^unő Sáré! iíMitu*siwIstisif@p ©mléSs^essécS©. — esyetemi iffy sie a Múzeum-kertben, — Sajó: tudósítónktól, —. A szabadsz? ma.aautos emléknapját különös k«S;v«í®H?l és áhítattal ünnepelték meg nia az; ország mindet? résziben- Március idusát kettős Ünneppé avatta az .1 köTÜltóéjiy, hogy a nemzeti öntudat tettekben megnyilatkozott hetvejy.'1 töcjik évfordulója egybeesett 4 szabadiig halhatatlan ejplókezeiü költőjcifck. Petőfi Sínclar- nuk centee&riijmitvai. As ünnepségek központja Budapesten vojt, ahová ei- jöttel; a vármegyék ói városuk küldöttségei is, hi'SV esv*ésism !’tilsak meg ns «anlclvsjfs lobogóit a márciusi nagy 11 -i> ős a* aszal összeforrott Petőfi {Sándor (''-akoli szellemei előtt. A főváros törvényItatóságánaK diszKözgyüísse. .As ünnepséget a székesfőváros törvényhatósági bizottságának -ünnepi disz- kfizgvüisésc nyitotta meg. Az újvárosházához vezető útvonalak mindenütt lobogód iszben vannak, az L (városháza homlokzatán hatalmas nemzetiszinü és piros-sárga-kék zászlókat lenget a szél. A főbejáratnál diszruhás városi huszárok ártanak sorfalat. A fényesen kivilágított közgyűlési terem karzatain xsufolúsis megtöltő közönstia érdeklődéssel várja a közí&'üiés megnyitását. Az ülésterem padsoraiban a bizottsági tagok fogtálnak helyet. A szenvedélyes viharokat látott díszes teremben ma ünnepi hangulat uralkodik; ma nincs ellentét, nincs politikai vita. a máskor olv hangos padsorok között. Aa elnöki emelvényen négy diszru- hás huszár feszes állásban, kezükben nemzetiszinü és a főváros címereivel ékesített standardzászlót tartanuk. Egyszerre elül a csendes zsibongás; megjelenik az elnöki emelvényen Sipöcz Jenő főpolgármester és megnyitja a főváros díszközgyűlését. Állva hallgatják véste a Budai Dalárda által gyönyörűen intonált Hiszekegyet, majd a főpolgármester mondja el a következő Ünnepi beszédet; A polgármester beszéde. —. Petőfi Sándor mindnyájunké és minden magyaré. Mégis hozzánk, a fővároshoz, még külön szorosabb kötelék fűzi, a mi városunkban eke ételének egyik legboldogabb szakát. A mi városunknak már akkor is bővülni tudó ifjúságát az ő Talpra magyarja indította el végzetesen gyönyörű útjára, a mi a árosunk első szabad sajtójának terméke az ő gondolatait hirdette a polgárságunknak. Tele van ez a város az ö láthatatlan emlékeivel, a régi kedves meghitt helyek, ah»! a naav időkre készítette elő a lelkeket: a Török császár, Pilvax, Kis pipa Régi zenélő óra eltűntök és csak c;.vv. roskadozó öreg sárga ház maradt meg a Dohány-utcában, melynek homlokzatát sokszor végigs-imitotta meleg te- . kintetéve! a költő, tóért hiszen ez a ház 1 ejtette magában azt a kis 'költőtanyát, melynek kincse, oltára az ő szerelmes Júliája volt. És amidőn a mélyen tisztelt közgyűlés megértő szívvel egyhangúan elhatározta, hogy nagy költőnk szálláshelyeinek emlékezetét emilíékíáblák&al örökíti meg, örvendező sziwel mutatok rá erre a mi fenroa- radt kegyeietes helyünkre. •— Ma a 75-i'k március idusén mutassa bo mélységes hódolatát mélyen tisztelt közgyűlés ennek a lánglelkű magyarnak. aki vérünkből vaió vér volt, aki városunk falai között történeti szerepet töltött be és világhírre emelkedett;. Az ö költői forrása ból minden igaz magyarnak teli kupa vaj kel! merítenie, mert a maga ege szében minden gondolatsorát bele magyanizds nélkül kell magunkba fő. gadni. Tanúságot akarok tenni e hitem mellett, amidőn e helyről «zeni fogadóst teszek 1 mélyen tisztelt közgyűlésnek, hogy minden erővel rajta leszek, hogy az as ifjúság, amely a mi városunk falai között a mi iskoláinkban kapja meg tudómnak alapjait, az igazi mifíi&U'Jtlan PetöfiszcUemct is. merjenek. A megjelentek áhítattal hallgatták végig a beszédet, amelynek végeztével feizugott a taps és éljenzés. Utána a Himnuszt énekelték öl, amellyel a dísz- közgyűlés véget ért. Felvonulás a Petőfi-szoborhoz A törvényhatósági bizottsági tagok a diszkőzgyülős után az Újvárosháza előtt sorakoztak és testületileg vonultak fel a dumaparti Petűíi-szoborboz. A menet elén világoskék díszruhába öltözött városi huszárok vitték a szoborra szánt hatalmas babérkoszorút. Utánuk Sipöcz Jenő polgármester, L’u- záth János és Fock Ede alpolgármesterek vetették a kű'táöttvaget, amelyik- a Váezi-utcán és a Piarista-utcán át érkeztek meö a gyönyörűen feldíszített szoborhoz. A téren hatalmas sokaság gyűlt össze és diszruhás rendőrök sorfala mögött várták a főváros törvényhatóságának megérkezését. A szobor körül zászlók alatt várakoztak a vidéki törvényhatóságok küldöttségei, a mai veiknek koszorúi teljesen elborítják a szobor talapzatát. A katonai a ie- kar a Himnuszt, maid 3 Szózatot játssza és a többezer főnyi közönség együtt énekli a magyar ima szövegét- Sipöcz és Buaáth polgármesterek elhelyezték a díszes koszorút, amelynek szállásiján a következő felírás olvasható: Petőfi Sándor századik születésnap iának emlékére: Budapest székesfőváros közönsége. Utána ismét felso- jrakoanak a diszruhás hajdúk és a küldöttség, követve a téren, felsorakozott hatalmas közönségtől, elindul a Mária Valéria- és Akadémia-utoán át az Országházi-téri ünnepség színhelyére. Az Qrszágház-térea. A parlament előtt folyt k a Petőfi- Úljnejiség legkiemslkedőbb része. A nemzetiszinü zászlókkal gazdagon fel- lóbogózott tégen már 10 órakor nagy tömegek aitótiak. Sorra érkeztél) az egyes testületek, intézetek és küldöttségek a parlament főbejárata elé, amelyet az ünnepélyes auraiamra délszaki növényeikkel, vörös bársony és nemzeti, színű drapériákkal disziieitek. iái2 órakor érkezett meg Horthy Miklós kormányzó és neje a közönség Üdvrivalgása közben. Felvonultak a díszhelyre, alsói már ott volt József főherceg, József Ferenc főherceg, Auguszta főhercegnő, Izabella főhercegnő, Gabriella, és Zsófia főhercegnők, Klebelsbcrg Knnő kultuszminiszter, Vasj József és Búd János miniszterek, Sscitovszky Béla és házaméi, ,\Imássy László és Huszár Károly a’elnökök, számos tábornok, a városparancsnok, Nádossy Imre országos főkapitány, Matinovich Jenő főkapitány a főváros tanácsának élén, igen sck. nemzetgyűlési képviselő, az .Akadémia, a Petőfi- Társaság, a iKsíaóudy-Társaság küldöttsége, a főváros diszfcűldöttsego, szóval egész társadalmi életünk szinz- java. Bethlen István gró'l' miniszterelnök, aki erős rttóghüléa következtében mér tegnap rosszul érezte magát és orvo.^ tanúcsi'a ma a szobát kell őriznie, nem jelenhetett meg az ünnepélyen. A Himnusszal kezdődött az ünnepély, melyet a közönség együtt énekeli cl a dalárdákkal, majd a budapesti énekkarokból alakított dalárda a magyar Hiszekegyet és a Szózatot énekelte cd A tapsvihar e'ültével Sipöcz Jenő pol- aánmester mondott ünnepi beszedőt. A polgármester nagyhatású beszéde után Pctőfi-dalokat adott elő az egyesített dalárda, majd Klebdsberg Kunó gróf kultuszminiszter messzehallhaíó érceshangon a következő beszedet mondotta; Klehelsberg Kultuszminiszter beszéde. — Föméltósúgu Kormányzó Ur! Fenséges királyi hercegek! Tisztelt ünneplő közönség! Nemzett ünnepeink csak akkor termékenyek, a telkekbe igazi erőt csak akkor sugároznak be, ha a nemzeti múlt nagy eseményei, n történelem nagy alakjai által nyújtott tanúságokat megszívleljük. Ma azért gyűltünk egybe, hogy megünnepeljük március 15-ikct, 18-18-iki szabadságharcunknak talán legeszményibb napját és ünnepeljük ennek a nagy magyar hőskölteménynek legnemsebb alakját: Petőfi Sándort. — Petőfi minden idők és minden nemzetek hazafias költőinek egyik clg- nagyobbbika. Egyéniségének különös varázst ad költészetének és életének tökéletes harmóniája. Előfutára Balassi Bálint, a XVT. század nagy lírikusa. E két költői élet u magyar nemzet drága kincse. Balassi megéne- keile a végbeli harcokat, a magyar és török leventék vitézi összecsapásait a határokon és Esztergom vára elölt, karddal a kezében elesett a becsület mezején, 'érének oldásával is tanúságot léve hazalisága mellett, melyet költészetében hirdetett. Petőfi hazafias lírájának is a martir-hltvallás ere’ét az adja meg, hogy honfi érzésének lángoló kitöréseit a segesvári síkon életének feláldozásával pecsételte meg. Balassi és Petőfi nagy tanusáttételé- hez a világirodalomban igazán csak Körner fogható, ki a német nemzetnek I. Napóleonnal szemben vivőit felszabadító hadjáratában halt. hősi halált. A férfi szónak nyomatékül csak a lett ád, igazi tragikus erőt pedig a szavakban vibráló az a meggyőződés, bogy a szavak hirdetője nem rettenne vissza a végső áldozattól sem. Lehelnek a nemzetek életében korok, mikor a szavak is teltek számába mehetnek.. Ma csak az esetben tudjuk újra felemelni nemzetünket, ha a magyar férfilelkcket áthatja az áldozatos haza- faágnak az a szelleme, amely Balassi Bálint és Petőfi költészetéből árad felénk. Lr. legyen a mai nap megemlékezéseiből levont első tanulságunk. — Petőfi hatalmas hazafiul hitével bizva bízott, hogy az ISIS márciusban az országon végiglebbent magyar tavaszt dús nemzeti aratás és gyümölcshozó ősz fogja követni. De megérte 18-19 nyarán az általános összeomlást, szinte annak törmelékei temették maguk alá. Mint ..Szörnyű idő“ kezdetű utolsó költeménye mutatja, a közelgő katasztrófa biztos elvérzetével szállóit a sírba. Balassi sem látta meg felsza- badulásiml at a török iga alól. S ezekben a török háborukbau Losonczg büszke daccal bezárkózott Temesvárba, Zrínyi Szigetbe, Szondy Drégelybe a közeli győzelem minden reménysége nélkül és balták azt a nagyszerű magyar háláit, melyről legutóbb Tisza István tett véres tanúságot. — Mely nyelv, mely művészet fejezhetné ki jobban azt a mélységes tragikumot, melytől oly gazdag és oly szomorúan szép a magyar história? — Ez a tragikum azonban ,1 rnyé- \ nem az őrük lialál, nem az enyészet tragikuma. Az áldozataink oltáráról az égbe illanó idealizmus nemzeti megújhodásaink zúolgy. 100 évi rabság után leráztuk a török igát, a 49-iki bdrnlat után IS évvel felszabadultunk megint, új fej lődés indult meg s uj lendületet vett. a.magyar lélek. És a közelmúlt nemzett katasztrófái után is itt állnak megfagyva bár, de törte nem. — Töltse meg ennek a mi csodalatos magyar tavaszunknak éltető lehel- lete a lelkeket a Petőfi bizodalmával. Félre a kishitüekkel, félre a baljósokkal, félre az álbölcsekkel, kik a maguk nagy okosságát és tapasztaitságát bal sers jóslásával akarjál; fitogtatni. Olyan emberekre vau szükségünk- akiknek nagy a hite, végtelen a bizodalma, akik a nemzet jövőjébe vetett, tántoríthatatlan hitüket bele tudják oltani a tömegekbe. A magyar múlt tanúságot tesz a in agya; jövő mellett. — Ez a végtelen bizalom áradjon szét 1923 március 13-ifci ünnepünkből szerte az országba. — Adja Isten, úgy Jegyen. A kultuszminiszter beásóde utyn a katonai zenekarok Petőfi- és rézi- fcn- rucdalc-kat játszottak, majd Pékár Gyula tartott emelkedő hangú beszedett Utána az ünnepély fénypontjának Ígérkezett Jászai Mari szavalata helyett, akit egészségi állapota akadályozott meg az ünnepségen való részvételen, Paulai Erzsi adta elő Petőfi Étet vagy halál című versét nagy hatással. A fővárosi iskolák, válogatott dalárdája több mint ezer növendék, ezután a Toppra magyart énekelte 0 és a műsor utolsó pontjaiként • .Bakó László, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzett dalt szavalta el. A Himnusz éneklésével ért véget a lélekemelő ünnepély. Az egyelem! ifjúság ünnope. A magyar cgpetemi ífjusá gis impozáns ünnepséggel hódolt ma délelőtt és délután legragyogóbb ideálja, Petőfi Sándor emlékezetének. A magyar egyetemi ifjúság ünnepe délelőtt a Szabad ság-téri irredenta-szobrok előtt kezdődött és délután a Muzeum kertjében folytatódott, ahol Minár József szavalta el izzó lelkesedéssel a március 15-iki dalt, a Talpra magyart. A tomboló lelkesedéssel fogadott szavalat után Vér Tibor, a MpFHOSz elnöke mondotta el ünenpi beszédét, ragyogó szavakkal és színes gondolatokkal méltatva a mai nap jelentőségét. A szűnni nem akaró taps- után tárogatón magyar nótákat játszoltk. A lélekemelő ünnepség a Szózat cléncklésével ért véget. Az ünnepség után az ifjúsági emelkedett hangulatban vonult Petőfi szobra elé. ahol Borosa Géz» mondott nagy lendüöettei beszédet. A beszéd után Buda László szavalta el nady sikerrel csaját költeményét. Ugyancsak a pe'á'/í-szo'bornál az egyetemi ifjúsággal egyetemben áldoztak, az Ébredő Magyarok is a eentenáiium nagy alakja emlékének. PALACE (UJVÁRY-KáBARÉ) Vili., Rákóczi-Tit 43» Telefon! Józs. 125—01, cs.tüí néhány napig a nagy avatott műsor í HAGY EN0BE vendégjátéka Antal. Er&eí, Lukács Sári, Haraszti Mici, Krsjnik Mária, iförcmczi Károly. II. tieidi- berg Albert, «Salamon Bőiá. Sárkádi Aladár, Sándor Jóaset'» Virágh. Jene, t'jváry Pereao ób Várnay Vilmos, Előadás kezdete B'/j órakor! Jegyelővétel: A Színházi Életűéi ét é—7-ig a pénztárnál, esti pénztár 8 órától. Cigányzene. Vacsora 8 órától. ÍS TEU 14.22 Rótt és steinbardt fellóptcvel tA fcdméliás tyűn- és „Wien—Berlin* Kezdető pontban 7% órakor.
