Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
/Budapest, 1023. március 16. péntek,. AGYARORSZAG A magyar múlt a magyar jövő mellett Petőfi áldozatos hazafisága tudja csak újra fölemelni nemzetünket. — klebelsberg miniszter szózata az országházién ünnepen Az ország hódolata Petőfi előtt (A Magyarország tudósítójától.) A mai Március , tizenötödikét, e szent magyar napot, hatalmas erő- 1 vei, impozáns teljességében ünepelte az egész ország. Hetvenötödik évfordulója van ma 1848 március 15-ónek és ez az év századik fordulója Március 15 nagy szereplője, Petőfi Sándor születésének. Ez a kettős nagy ünnep, ez a ; két nagy esemény összpontosult a mai napban és ezrével gyűltek össze az emberek, hogy ünnepoljék a nagy nap emlékét s erőt merítsenek a szabadság dalnokának életéből, költészetéből, hősi önfeláldozásából. Petőfi Sándor és a magyar szabadság napja volt a mai. Ezen az esős, borús napon, amely külsőségeiben oly hasonlatos volt 1848 március idusához, Petőfi csillaga és vele együtt a szabadság reményének csillaga újból felragyogott a ködös magyar égen. Újból megjelent közöttünk Petőfi Sándor, küzdelmes, szenvedő és fenséges életével, tüneményes pályájával, páratlan lángelméjével, hogy megmutassa az utat, amelyen a magyarságnak haladnia kell, ha méltó akar lenni önmagához, ha el akarja foglalni méltó helyét e földön. Már a kora délelőtti órákban megindultak a tömegek az ünnepre. A langyos és sáros tavaszi uccá- kon nemzeti színű zászlók vonultak előre. Az ünnepben egyesült minden magyar ember. A főváros dísz- közgyűlést tartott, amelynek résztvevői elvonultak a Petőfi-szoborhoz és a Szabadság térre. Az ünnepségben részt vett a kormányzó, a hadsereg, József főherceg, a magyar társadalomnak minden rétege. Az alábbiakban számolunk he a mai ünnepi nap részleteiről: A főváros díszközgyűlése Az új városháza környéke zászlódiszbe öltözött a mai díszközgyűlésre. Hatalmas nemzeti színű és a főváros színeit viselő zászlók lebegnek a Váci ucca felé kifeszítve, s az új városháza épületén is zászlókat lenget a szél. Már jóval a közgyűlés megkezdése előtt zsúfoltak a karzatok s hamarosan megtelnek az ünnepi díszbe öltözött közgyűlési terem padsorai is. Az elnöki emelvénytől jobbra és balra díszruhás hajdúk állnak, megérkezik a polgármester, bevonulnak a tanács tagjai is, s ekkorra már megteltek a közgyűlési terem padjai is. Mindenki feketében van, a többségi párt csoportokba verődik, az ellenzék teljes számban jelent meg. Sipőcz polgármester megnyitja a közgyűlést s felharsan a Budai Dalárda éneke, a magyar Hiszekegy. A közgyűlés tagjai állva hallgatják végig. Ezután Sipőcz polgármester mond ünnepi beszédet: — Bús pásztortűzok villannak fel a nagy magyar éjszakában. A pásztortűzek lobbanó fénye mellett árva magyarok virrasztanak. Amikor a köznapi embert fásultság nyomta, ezek ébren figyeltek: az imádott haza szeretető ébren tartotta őket. Ezek a virrasztók a költők, akik dacolva a fásult korral, verték a riadót és élesztették a nemzeti érzést az eltompult szívekben. Balassa Bálint, Zrinyi Miklós, Csoko- nai-Vitéz Mihály és Bessenyei voltak a gondviseléstől nemzetünk számára küldött virrasztók. De volt még egy pásztortüz, amely sokkal nagyobb volt a többinél. Egy lelkes ifjú szííja a tűzet. Petőfi Sándor ö, a mi legnagyobb, leghősibb virrasztónk, akinek szelleme immár egy évszázadon át őrzi a szent magyar határokat, melyek a szívekben a Kárpátoktól a Dráváig, a szépséges erdélyi völgyektől Dévényig terjednek, ő a miénk volt, a miénk marad életében és halálában. Ö mindnyájunké és minden magyaré. Vájjon akad-e magyar ember, ha Petőfi minden költeményét ismeri, aki az Apostol örök emberi mélységeket visszatükröző alakjában, mely a költőnek leikéből lelkedzett bőse, a hazátlan világpolgár megtestesítőjét látja. Vájjon akad-e magyar ember, aki a zsarnokság ellen lázadozó költő verseiből ne érezné ki mindenkor és feltétlenül, hogy lángoló magyar. Nála a népuralom nem egyoldalú osztályharcot jelentett. Az ő világszabadsága a nemzetek igazán szabad fejlődése volt A negyvenes évek Petőfije a magyarságot lenyűgöző osztrák zsarnokság ostorozó korbácsa volt. ... És most azok felé száll aggódó tekintetem, akik messze fnitolünk, a napnak talán ugyanebben az órájában lelkűk mélyén titkon hódolnak Petőfinek. Az elszakított területeken sínylődő magyar véreinkre gondolok. Megcsonkított hazánk szűk területén rájuk gondolunk, elszakított véreinkre. Ez a közös rágondolás a nagy költőre összefűz március 15-én minden igaz magyart. Nem pusztulhat el az Mramfés ezüst cigaretta-, szivar-szelencék. Ä&, leszállított árban Scftönwald Imv»e IV. Bécsi ucca 5. Bécsi és Deák Ferenc u. sarak a nemzet, amelynek soraiból ilyen vllágszellem röppenhetett ki. Boldog vagyok, hogy nekem julotf az a szerencse, hogy o díszközgyűlés színe előtt Budapest székesfőváros hódolatát bemutathattam Petőfinek. Legyen áldott mindörökre emlékezete. A polgármestert beszéde végeztével tapssal és felállással üdvözölte a közgyűlési terem, majd a Budai Dalárda a Himnuszt énekelte. A díszközgyűlés tíz óra öt perekor ért véget. A törvényhatósági bizottság tagjai azután a Váci uccuban négyes sorokba állottak fel, hozzájuk csatlakoztak a főváros tisztviselői és megindult a menet a Petőfi tér felé. Az útvonalon a fővárosi tisztviselők tartották fenn a rendet. Megkoszorúzzák Petőfi szobrát Már tegnap délelőtt megkezdték a Petőfi-tér díszítését. A szobor körül levő térségen négy-hatalmas oszlopot állítottak fel, ezeket huzalokkal kötötték össze, melyekről nemzeti színű lobogók lengedeztek. Az oszlopokra a főváros és az ország címerét akasztották fel piros-fehér-zöld és piros-sárga-kék zászlók közé. A tér környékén és a Petőfi térhez közel fekvő útvonalakon a gáz,lámpákat szintén címerekkel ékesítették, színes lobogókkal díszítették. Ma reggel már tíz óra előtt két díszbe öltözött városi hajdú és két fővárosi altiszt állt Petőfi Sándor szobra előtt. Ezek vették cl az egymásután érkező küldöttségektől a hódolatot kifejező koszorúkat. Sűrű egymásutánban érkeztek a hazafias, politikai, társadalmi és jótékonysági egyesületek képviselői, mind megihletvo az ünnep jelentőségétől, némán nyújtották át koszorúikat és patkóalakban körülállták a nagy költő szobrát. Negyed tizenegy előtt néhány perccel díszbe öltözött lovasrendőrök közeledtek a Petőfi lér felé. Utánuk jöttek az egyesült fővárosi dalárdák, hozzávetőleg négyszázan, majd zárt sorokban a törvényJiz ünnepség az Az Országház térre tíz óra után már valóságos népvándorlás indult meg. Talán annyi ember még sohasem volt együtt ezeu a hatalmas téren, mint ezen a napon, amikor az ország a szabadság ünnepét Petőü Sándor ünnepével kapcsolta egybe, amikor március tizenötödikének glórlás emlékű napja het- venötödször ünnepe az egész magyarságnak. Petőfi, a halhatatlan magyar költő ma szinte szimbóluma volt az országnak, amikor nemcsak a főváros, hanem az egész nemzet mutatta ki háláját és örök ragaszkodását Az országbáztéri ünnepség méreteiben és külsőségében igazán monumentális volt, annyi zászló, annyi pompa, szín és ünnepi dísz volt ma ott, ameny- nyit senki más nem érdemelhetett ki, csakis az az egyetlenül álló hatalmas magyar zseni: Petőfi Sándor. A díszítési munkálatok már tegnap megkezdődtek. Az országház hatalmas nagykapujára odakerült Petőfi ötszörösre nagyított reliefje. A szoborképmás körül nemzetiszínű drapériák ékeskedtek, szimbolizálva, hogy ez az ünnep az egész nemzet ünnepe. A gázlámpák, az oszlopok mind a nemzet címerével és lobogójával voltak díszítve. A szomszédos házak, így a földművelésügyi minisztérium, a Kúria óriási épületo szintén fellobogózva várta az ünnepet. Az erkélyek, az ablakok, a kapuk mind piros- fehér-zöld lobogókkal voltak fedve és a magánkáza- kon szintén valóságos zászlóerdő lengedezett. A parlament lépcsőit, amelyek a főbejárathoz vezetnek, egészen le a túrig, futó vörös bársonyszőnyeg fedte. Gyönyörű pálmák, zöld ciprusbokrok voltak elhelyezve az emelvény körül, amelyen a kormányzó foglalt helyet az ünnepségen. Már tíz óra után kezdtek gyülekezni a klérus tagjai, az államhivatalnokok és a társadalmi egyesületek kiküldöttei. A hatalmas Országház-téren katonai dísz- csapatok vonultak fel, a lépcsőkön a díszegyenruhás parlamenti őrség jelent meg és a térre megérkeztek az egyetemi hallgatók, a középiskolák fiú- és leánynövendékei ós elhelyezkedtek az ünnepen résztvevő cserkészcsapatok is. A rendőrség itt is példás rendet tartott. A kormányzó díszruhás testőrsége festői szépségűvé varázsolta a feldíszített főbejára-ot. Tizenegy órakor megkezdődött a küldöttségek felvonulása. Elsőnok a honvédelmi minisztérium küldöttsége érkezeti meg Bubin tábornok vezetésével. Utána a tábornoki kar és pedig Lukachich, Kirchner, Fraliért, Ehmann és Czito altábomagyok, Szepessy tábornokorvos, Budapest székesfőv. törvényhatósági bizottsága Sipőcz Jenő h. főpolgármesterrel az elén zenekar kíséretével érkezett az Országbáz térre. A főlépcső baloldalán helyezkedett el a Petőfi Társaság küldöttsége. Tizenegy óra után néhány perccel már az emelvényen volt Szcitovszky Béla. a nemzetgyűlés elnöke, aki után nemsokára megérkezett Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, majd pedig Vass József népjóléti miniszter. A vidéki városok küldöttségei Í3 felvonultak az ünnepélyre. Az egyetemi tanács Bársony János rektor vezetésével jelent meg. Egymásután érkeztek Bavasz László református püspök, Nagy Pál báró altábornagy, a honvédség főparancsnoka, Schvoy Kálmán ezredessel, Marinovich Jenő főkapitány együtt érkezett Szeszlér Hugó főkapitányhelyettessel. Ezután egymás ntán jöttek a főhercegi autók. Megérkezett Izabella íőhercegasszotiy leányával, n hatósági bizottság érkezett meg, élén Sipőcz. Jenő helyettes főpolgármesterrel. A törvényhatóság előtt két ünnepi díszbe öltözött és újabb, tíz széles sorban felállított városi hajdú jött a menetben a főváros koszorúival. A főváros két koszorújának szalagján a következő felírás volt: „Budapest székesfőváros közönsége“, „Petőfi Sándor századik születésnapjának emlékére". Amikor a polgármester, az alpolgármester, a fővárosi tanácsnokok és a törvényhatósági bizottság tagjai, valamint az őket követő nagy tömeg megérkezett a Petőfi térre, az ott. várakozó katonai zenekar és a félkörben felállított egyesített dalárdák a Himnuszt kezdték el játszani, illetve énekelni, amit az egész közönség kalaplevévei hallgatott végig. A Himnusz után a Hiszekegy, majd a Szózat magasztos hangjai csendültek fel, majd a főváros koszorúját a kezében tartva Sipőcz polgármester lépett elő, odament a szoborhoz és a Petőfl-szobor lábához tette le a székesfőváros hódoló jelképét: a koszorút. Ezután a katonazenokar és a dalárdák újbél a Himnusz áhitatos hangjait hallattak. A Petőfi tértől az Országház térig A Petőfi tértól az országházig vezető útvonalom minden házon zászló lengett, az uccák fölött összekötő kötelek feszültek, amelyeken lobogókat lengetett az enyhe szellő. Az üzletel: egytől-egyig be voltak zárva, az úttestek különös gonddal kitisztogatva: várták az Országház térre vonuló menetet. Féltizenegy előtt néhány perccel indult el a menet a Petőfi térről. Díszruhás lovasrondőrök haladtak a menet élén, utánuk a főváros pompába öltözött hajdúi, majd a polgármester, az alpolgármester, a fővárosi tanácsnokok s a bizottság tagjai. Zárt; sorokban következtek azután a különböző társadalmi, politikai és jótékonysági egyesületek kiküldődéi, nagyszámban az egyetemi ifjúság, az egyes bajtársi szövetségek és a középiskolák tanulói is. A. hivatalos megbízottak majdnem mind fekete ruhában és cilinderben, felsőkabátjuk gomblyukában a. nemzeti színű szalaggal. A menet impozáns volt. A hullámzó tömeg szinte halálos nárnasággal hömpölygőit az uecáu. Mindenütt a rendőrség, az egyetemi ifjúságból alakult rendezőség és a cserkész- csapatok tartották fenn a rendet. Amerre haladtak, a járdákon egyenes sort képeztek a járókelők, akik napi munkájukat végezvo csak pillanatokra vehettek részt március idusának monumentális ünnepén. Országház téren Gabriella főhercegnővel és kíséretével, utána József főherceg Auguszta főheroegasszonnyal,' Zsófia főhercegnővel és József Ferenc főherceggel Algya- Papp tábornok kíséretében. A főhercegéket, akiket hatalmas éljenzéssel fogadott a közönség, Sipőcz polgármester kísérte helyükre, ahol Klebelsberg kultuszminiszter üdvözölte őket. Pont féltizcnkettőkör riadót fújtak a cserkészek' a Margithíd felől megérkezett Horthy Miklós kormányzó autója. A kormányzó, aki nejével együtt érkezett Magas- házy szárnysegéd kíséretében, az alabárdos díszőrség sorfala között piros szőnyegen ment föl a: főbejárat előtt föntartott helyére. Mögötte délszaki növények pompáztak. A kormányzó Izabella ős Auguszta főhercegasszonyok között foglalt helyet. A kormányzó elhelyezkedése után a budapesti honvéd helyőrség zenekara Fricsay karnagy vezetésével rázendített a Himnuszra, majd az egyesített fővárosi dalárdák elénekelték a Hiszekegyet és. a Szózatot. Ezután Sipőcz Jenő h. főpolgármester lépett a lépcsőzettől balra lévő szónoki emelvényre és megtartotta ünnepi beszédét: — A nagy magyar költő, a legendás nemzeti hős, a tragikus sorsú mártír, Petőfi Sándor századik születésnapja megünneplésére jöttünk ma össze. Ezt az ünnepet a székesfőváros rendezi, de résztvesz azon az egész ország. És lelkem sóhaját küldöm azoknak a véreinknek, akiket idegen hatalom gátol a hódolat útjában, de akik lélekben itt vannak velünk. E pillanatban mindenütt., túl az emberkéz alkotta határokon, mindenütt, ahol magyarok élnek, a hármas halom és négy folyó magyar könnyel és vérrel öntözött országában egységesen borulnak le halhatatlan szelleme előtt. A mi szenvedő véreink hitet, reményt keresnek és találnak az ő költeményeiben. Szelleme kiszáll a jeltelen sírból és elzúg a szépséges Alföld rónái felett a Kárpátokig és az erdélyi bércekig és viszi mindenüvé a magyar jövőnek, a magyar feltámadásnak, soha el nem haló dalait. Halhatatlan szellem! Haladj feltartózliatatlanul Isten által kijelölt utadon. Sipőcz beszéde után a dalárdák Petőfi-dalokat énekeltek. Elénekelték az Árvaláuyhaj a süvegem bokrétája és Tilos nekem a szerelem kezdetű Petőfi- dalokat, az előbbit Lányi Ernő zenéjére. A közönség élvezettel hallgatta a szép Petőfi- dalokat a dalárdák harmónikus előadásában. Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter állott ezután az elnöki emelvényre és a követkézé ünnepi beszédet mondta: — Nemzeti ünnepeink csak akkor termékenyek, a leltekbe igazi erőt csak akkor sugároznak be, ha a nemzeti múlt nagy eseményei, a történelem nagy Legszebb tavaszi újdonságok kötött mellények, jum- , perek és kosztümökben 0"™SStö ucca 6. Mám
