Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
!íaS*&,F '--- -------------------"55» E mlékezés március, íizenötödikéra. — SSszkÖzgyülés a várcsht koszorúzása. — Ünnepség az ©rszágháxtéreri. — Klsbeisbsrg magzata. igen hatalmas keretek között és impozánsul ünnepelte Budapest és az egész ország március tizenötödikét. Felhők borította, ólmos ég Üatt, csaknem olyan hangulatú időben, mint hetvenöt évvel ezelőtt. A főváros zászlódiszt öltött, «amelyből kivették részüket nemcsak a hivatalos lobogók, de rengeteg sok magánépület is. Déltájban az utcák képe vasárnapi színt öltött, bezárullak a boltok és minden irányból hullámzottak a tömegek az ünnepségek színhelyei felé. Sokszoros jelentőségű volt ez az idei március idusa; je- lentöséges különösen, mert, a független magyar hemzet egyre ocsudóbban tör ma már a márciusi ideálok felé, jelentöséges, mert amikor manap- tóg az egész világnak csak eszmei tereken dokumentálhatjuk erőnket és nagyságunkat, akkor a legszebb magyar tűz újbóli feltámasztása nagybani bizonyság befelé is, kifelé is; és jelentösé- ?es legkivált azért, mert ez az év Petőfi százesztendős születési éve és ezzel a ténnyel ez idén a márciusi ünnep még magasabb piedesztálra •melkedett. Petőfinek, a márciusi vezérnek, szelleme uralkodott idei ünnepségeink felett, öt tömjén eziék beszédek és szivek, öt, aki ránkhagyott izellemi kincseinek birodalmából sugározza ránk ma is a hitet és erőt, öt, akinek ösereje, céljai és hagyományai ma is hivatva vannak vezérelni az ílm odott boldogság felé ezt a boldog-tálán országot. A ffivárcs törvényhatóságának diszkSzgyülése. Az ünnepségek sorozatát a főváros törvényhatósági bizottságának díszközgyűlése nyitotta meg, a melyet az Újvárosháza fényesen kivilágított közgyűlési termében tartottak meg díszes karzati közönség jelenlétéből. Az elnöki emelvényen négy diszruhás huszár, kezükben a főváros címerével ékes zászlóval. Sipöcz Jenő főpolgármester ünnepi csendben nyitotta meg a díszközgyűlést a Budai Dalárda által intőn ált Hiszekegy után. A polgármester a következőket mondotta többek közt: — Ma, a 75-ik máricus idusán mutassa be mélységes hódolatát mélyen tisztelt közgyűlés ennek a lánglelkü magyarnak, aki vérünkből való vér volt, aki városunk falai között történeti szerepet töltött be és világhírre emelkedett. Az ő költői forrásából minden jgsz _magyarnak teli kupával kell merítenie. E Ifi«»_ fi h fiT y rnl ~ f *nv.t 'fii .'jrffri üt tCFZ$U a, mélyen tisztelt közgyűlésnek, hogy minden erővel rajta leszek, hogy az az ifjúság, amely a mi városunk fala között a mi iskoláinkban kapja meg tudásának alapjait, az igazi hamisítatlan Petőfi.-szellemet ismerje meg. A zúgó éljenzés után a közönség elénekelte a Himnuszt s ezzel a diszközgyülés véget ért. A PeSőfi-szobor megkoszorúzása. A* Petiőfl-tér, a szobor körül a paloták nemzeti- színű lobogódisszol és virágdísszel már reggelre teljes pompába borultak. A szobor körül négy hatalmas oszlop, zöld girland fűzi össze őket, apró zászlókat lenget a dunai szél. Címerekkel és virágokkal díszesek a házak ablakai. Diszbeöltözött lovasrendőrök és hatalmas sokaság a térségen. Egymásután érkeztek az iskolák növendékei tanáraik vezetésével, politikai és társadalmi egyesületek küldöttségei s köszönd helyeztek a szobor talapzata köré. Majd a főváros 'díszközgyűlésének iiefeje- zése után zárt soroltban érkezeit meg a törvényhatósági bizottság. A menet élén világoskék díszruhába öltözött városi huszárok vitték a hatalmas babérkoszorút. A törvény ha tósági bizottságot Sipöcz Jenő polgármestert, Búzát!i János ős Foci; Ede alpolgármesterek vezették a Váci-utcán és Piarista-utcán át. A szobor körül ekkor már zászlók alatt várakoztak a vidéki törvényhatóságok küldöttei, A koszorúk teljesen elborították a szobor talapzatát. A katonazene- ];nr a Himnuszt, majd a Szózatot játszotta s az egész közönség, sokezer ember együtt énekelte a magyar imiu, Sipöcz Jenő elhelyezte a díszes koszorút, a melynek szalagján a következő felírás olvasható: „Petőfi. Sándor századik születésnapjánál ' emlékére; Budapest székesfőváros közönsége.' Utána ismét felsorakoztak a diszruhás hajdúk és a küldöttség, követve a téren felsorakozott hatalmas közönségtől, elindult a Mária Valéria- és Aka- diérnia-uícán át ' Országház-téri ünnepség színhelyére. ík nemaeí ünnepe stz Orsságháss-íéren. A kultuszminiszter beszéde, Már a kora délelőtti órákban valóságos nép- vándorlás indult az Országház térre is, ahol a nemzet ünnepelte, az egész magyarság március tizenötödikének hetvenötödül fordulóját. Pazar díszt öltött- az Országház-tér. Nemzeti zászlókkal gazdagon fellobogózott volt a tér s a parlament palotája. A főbejáratnál délszaki növények, vörös bársony és színes drapériák. Az országház nagykapuján pedig Petőfi Sándor ötszörösre nagyított reliefje ragyogott a díszes keretben. A parlament lépcsőit fel a főbejáratig vörös bársony fedte, az emelvényt pedig, amelyen a kormányzó foglalt helyet, pálmák és zöld ciprusok szegélyezték. Katonai diszcsapatok vonultak fel féltizenegy óra körül s elhelyezkedtek a hatalmas felségen a klérus tagjai, az áliamhivátalok és társadalmi egyesületek. Majd az egyetemi ifjúság és a középiskolák fiú- és leány növendékei helyezkedtek el. Tizenegy órakor felvonultak a küldöttségek. A nrirlisrtéri uniók küldöttségei, majd a tábornoki kar, Budapest főv. törvényi, m. jga. A főlépcső baloldalán helyezkedett az a Petőfi Társaság küldöttsége. Tizenegy óra után Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, gróf Klfebelsberg Kunó kultuszminiszter, majd pedig Vass József népjóléti miniszter. A vidéki városok küldöttségei is felvonultak. Az egyetemi tanács Bársony János rektor vezetésével. Ravasz László, református püspök, báró Nagy, Pál altábornagy, a honvédség fűparancsnoka, Marinovich Jenő főkapitány. Izabella, főherceg asszony leányával, majd József főherceg Auguszta főhercegasszony- nyal, Zsófia főhercegnővel és József Ferenc főherceggel, Álgya-Papp tábornok kíséretében érkeztek. Kle- belsberg kultuszminiszter üdvözölte őket. Féltizenkettőkor riadót fútták a cserkészek: megérkezett, autóján Horthy Miklós kormányzó és felesége Magasházy szárnysegéd- kiséretébem. A kormányzó Izabella és Auguszta főhercegasszony között foglalt helyet az emelvényen. A honvéd helyőrség zenekara Fricsay karnagy vezetésével rázendített a Himnuszra, majd az egyesitett fővárosi dalárdák elénekelték a Hiszekegyet és a Szózatot. Sipöcz Jenő megnyitóbeszéde után gróf Illebelsberg Kunó kultuszminiszter szólt a gyülekezethez s ünnepi beszédében többek közt a következőket mondotta: — Ma csak az esetben tudjuk újra felemelni nemzetünket, ha a magyar féríilelkeket áthatja az áldozatos hazafiságnak az a szelleme, amely Petőfi költészetéből árad felénk. Ez legyen a mai nap megemlékezéseiből levont első tanulságunk. És a közelmúlt nemzeti katasztrófái után is itt állunk megfogyva. bár, de törve nem. Töltse meg ennek a mi csodálatos magyar tavaszunknak éltető lehelete á lelkeket a Petőfi bizodalmával. Félre a kishitüekkel, félre a baljósokkal, félre az álbölcsekkel, kik a maguk nagy okosságát és tapasztaltságát halsors jóslásával akarják fitogtatni. Olyan emberekre van szükségünk, akiknek nagy a hite, végtelen a bizodalma, akik a nemzet jövőjébe vetett tántorithatatlan hitüket bele tudják oltani a tömegekbe. A magyar múlt tanúságot tesz a magyar jövő mellett. Ez a végtelen bizalom áradjon szét 1923 március 15 i ünnepünkből szerte az országba. Adja Isten, úgy legyen! „Élet vagy bal ál“ című versét nagy hatással. A . városi iskolák dalárdája elénekelte a Talpra ma gvar-t és Bakó László, a Nemzeti Színház örökc,; tagja, a Nemzeti dalt szavalta el. Az ifjúság ünnepli Petőfit Az egyetemi és főiskolai ifjúság délelőtt a Szabadság-téri irredenta-szobroknál tartott gyűlést és itt a bajtársi egyesületek teljes számban megjelentek. A tér több pontján az ifjúság vezérei lelkes szaval: kai méltatták a nap jelentőségét, majd megkoszorúztak az Észak, Dél, Kelet, Nyugat szobrait. A diákok innen a Vigadóba vonultak, ahol tizenegy órakor kezdődött a hagyományos március 15-i vigadói nagygyűlés. Az egyetemi énekkarok elénekelték a magyar Hiszekegyet, majd Balcsó Géza tartott lelkes meg nyitó beszédet, utána Bakó László Pétűfl-költöményt - két szavalt. Nagy tetszést keltett Hagy Iván, a MEFIIOSz elnökének ünnepi beszéde, amelyet Záboi szley Ilona énekszámai és Koczé Antal magyar nótá követtek. Oláh Béla, a MAFC elnökének zárószavai után a vigadói nagygyűlés véget ért. Délután a Nemzeti Muzeum kertjében folytatódtak az ifjúság ünnepségei. Itt Minár József egyetemi hallgató szavalta el a Talpra magyart, majd Vér Tibor mondott ünnepi beszédet Ezután tárogatős nóták zendültek fel a múzeum hatalmas oszlopai mögül és ezzel az ünnepség- véget is ért. Innen az ifjúság a Petőfi-szoborhoz vonult, ahol többen mondottak beszédet. A délvidék: egyetemi hallgatók a vármegyeház közgyűlési term ben tartották meg Petőfi-ünnepségüket s a gyűlés vé geztével a Szabadság-térre vonultak, ahol ünnepi beszédek keretében megkoszorúzták a Dél szobrát Az Ébredő Magyarok Egyesülete a Pelöíi-szobomá Délután öt órakor az Ébredő Magyarok Egyesé leiének tagjai hosszú sorokban vonultak fel a Petőfi- térre, hogy a százesztendős évforduló alkalmából hódoljanak a lánglelkü költő emlékének és ünnep;! jék március 15-ét A hatalmas ünneplő tömeg ellep c a diszes teret és szónokok méltatták beszédeikben u Talpra Magyar hetvenötödig évfordulójának jelen o ségét. Beszédeket mondtak Hegedűs György nemz it- gyülési képviselő, Budaváry László és Lukáchori. h Lajos, az egyesület vezetői Tüntetések az ünnepségek után. Az ünnep hangulatát az esti órákban tüntetések lármája zavarta meg. Az Ébredő Magyarok Egyesületének ünnepsége a Petöfi-téren délután hat óra tájban ért véget. A közönség szétoszlott. Egy ötszáz főnyi csoport azonban részben a Wesse- lényi-utcán, részben pedig a Rákóczi-uton át zárt sorokban az Erzsébet-körut felé haladt s útközben hangosan tüntetett. Amikor kiérkeztek az Erzsébet- körut ra, óit rajra egjésu . a huszas szálán ház előtt, ahol „Az Esi“ IcÜwóhivatalának helyiségei vannak s tetőpontját érte a lármás tüntetés. Az utca járókelő közönsége sietve tért ki a négyes sorokban vonuló csapat elöl. » A hetedik kerületi kapitányságról néhány perc múlva Kalmár Béla rendörfötanácsos vezetésével busz főnyi rendörceapat sietett az Erzsébet- köruíra s a még hangosan tüntető, nagyrészt fiatalemberekből álló tömeget szétosztásra szólította fel. A tüntetők azonban nem engedelmeskedtek. Erre az intézkedő rendőrtiszt parancsot adott a szétosz- iatásra. A rendőrök kardot rántottak s kardlappal verték szét a komoly fordulatra már menekülő tün~ tetőket. Ezeknek egy kisebb töredéke a Rózsa-utcában újra összeverődött, egy másik csapat pedig az Almássy-téren csoportosult. A Rózsa-utcai sereg zárt négyes sorokban haladt tovább, egészen a „Stádium“ nyomda épületéig s ott ugyancsak tüntetést rendezett, de ellenkező célzattal. Éltették Zsilinszky, Endre nemzetgyűlési i képviselőt, aki megjelent a „Szózat“ elsöemeleti ] szerkesztőségi helyiségének erkélyén s beszédet in- | tízeit a tömeghez. Beszéde végén felszólította a tíin- j tetőket, hogy rendzavarás nélkül oszoljanak szét. ! Ez később meg is történt. Kalmár rendörfötanácsos jelentése. Az Erzsébet-körutra kivezényelt rendőri csa- ' pat parancsnoka, Kalmár Béla rendörfötanácsos, csütörtökön este jelentést tett a szétoszlatásról Ma- rinovits Jenő főkapitánynak. E jelentés szerint a rendőri karhatalom a tüntetők közeledésekor már elhelyezkedett az Erzsébet-köruton a telefonértesítésre. A rendörfötanácsos szerint kétoldalról egyszerre érkeztek a tüntetők, még pedig a Rákóczi-ut felöl és a Wesselényi-utcából kikanyarodva az Erzsébet-körutra. A kótfelöl érkező csapat ilyenformán közrefogta a rendőrséget, amely a tüntetés középpontjába került. A főtanácsos erre •— mint jelentésében mondja — felszólította a tüntetőket a szétosztásra. A tüntetők azonban nem engedelmeskedtek és ezért adla ki a parancsot, hogy kardlappal oszlassák szét őket. Kalmár Bé’a rendörfötaná- esos szerint a helyszínen sebesült nem jelentkezett segítségért. Az egyetemi ifjúság tiltakozik és elégtételt kér a rendőri beavatkozás miatt. A tüntetések lezajlása után a Tudományegyetem Aulájában mintegy kétezer főnyi egyetemi hallgató gyűlt össze este kilenc óra felé. Igen izgalmas hangulatban tancskozások indultak meg. A gyűlés folyamán megjelent az aulában Kuzmik Pál rektor és ifjabbiSs% Kálmán műegyetemi tanár, akikkel a diákság vezérei a rektori szobába vonultak és előadták panaszaikat. Elmondták, hogy nem provokálták a rendőrség közbelépését és véletlenül találkoztak az Erzsébet-köruton avval a csoporttal, amely szintén a Rózsa-utca felé igyekezett, hogy üdvözölje a Szózat szerkesztőjét. Kijelentettél: hogy egyhangúan tiltakoznak a rendőri brutalitásé eiled és az illetékes felettes ba^ósá^okf I elégtél cl fognak kérni. Megállapították, hogy a feloszlat; során hét egyetemi hallgató szenvedett sérüléseké:. Közülök kettőt még a Rózsa-utcában látott el köti sekkel egy magánorvos. A sérülésekről is jegyzőkönyveket vettek fel. A rektor azután beszédet intézett az ifjúsághoz és arra kérte őket, hogy csendesen széledjenek el, a panaszokról szóló jegyző könyveket pedig maga fogja illetékes helyre jutta ni. Este tizenegy órakor az aulából eltávoztak a - egyetemi hallgatók. Rassay egységes liberális pártot kbyétej. Az Erzsébetvárosi Kaszinó ma este tárSasvacso rát rendezett Jiassay Károly tiszteletére, amelyen Rassayt, a beteg Ugrón Gábor helyett, a kaszinó társelnöke, Soltész Adolf üdvözölte hangsúlyozva as egységes liberális polgárság megszervezésének szükségét. Rassay Károly többek között ezeket mondta: — Ha végignézünk a tizenkét ponton, azt kel! látni, hogy azoknak alapelve a szabadság, egyetértés és testvériség nincsen meg sem a társadalmi életben, sem a politikában. Ma nemzeti gyász van, idegenek vagyunk saját otthonunkban. A tizenkét pont kívánta a felelős kormányzatot, ez nincs meg. Követelte a népképviseletet, ez sincs meg, helyette az erőszak képviseletét látjuk. Követelte a szabad sajtót és ma szabad sajtó helyett szellemi terror van, mely a sajtót megüli. Eltűnt a jogegyenlőség, mely nem a háborban pusztult el, hanem a háború után felszabadult alacsony szenvedélyek áldozatává lett. Tovább kell küzdeni a. mai rendszer ellen azzal a határozottsággal és férfiassággal, amelyre a választóinknak tett Ígéret bennünket kötelez. A márciusi eszméket a polgárságnak kell diadalra vinni és ennek első feltétele a polgárság megszervezése, egyesítése, mert nincsen ma olyan szervezetlen erő, mint a polgárság. Szervezve van a reakció és szervezve van a munkásság is, de nem tudnak szervezkedni a polgárság dolgozó milliói és szervezetlenül nem ia tölthetik be hivatásukat. En szívesen működöm együtt a szervezett munkássággal, de csak addig, amíg érdekei á polgárságéval azonosak. Főcélom azonban az, hogy létrehozzuk a szervezett polgárság egységét és ezért a célért kész vagyok minden áldó zatra. Már csal; azért is léire kell jönnie az egysé gcs liberális pártnak, mert a k mségnek már nem apró taktikák é3 intrikák ke1’ san körülirt politikai elvek. — Magyarország katasz Etikusok, mint gróf Had' Ugrón Gábor, Sándor Pc József eddig nem tudt dés útját. Amely pilla hogy a vezérek egym; ni sérelem és nincs állhatná annak, hogy a liberális polgárság, i hanem szabato hogy olyan po •sonyí Vilmos, án, Sztcrényi egyült.múkö- vzt követeli, ■íncs egyú
