Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz

galt rólunk a török kilincs, a '49>jUri nagy h»rnteteután.lli-év* ■. ffii. ,fe,1 szab adni t- iai;itiúá> bí- faj- . Jones indult meg, .aj lendüle­tet vett a magyar lélek. A ínagyar múlt tanulságot tesz a magyar jövő mellett. Ez a vég- hetetlen bizalom áradjon ki ,1928. március 15-iki ünnepünk­ből. ' Most a katonazenekar játszik nemzeti, motívumokból szőtt mü­vet,; ennek előadását Pékár Gyula, i Petőfi-Társaság elnökének be­széde követi. Így szól: — A legenda aranyködébe je­lenik meg Petőfi az ő fiatal alakjával a nagy márciusi na­pon és igy láttuk őt, igy ün­nepeltük 74 éven át, de ma, a 75-ik évforduló napján úgy érez­zük, hogy az aranyköd meg­szakadt és ő megjelenik közöt­tünk a nagy nemzeti vész idején és itt van közöttünk, százezrek között, akik ma centenáriumát ünnepeljük. Eljött közénk, hogy elszavalja újból a Talpra magyart! —- Halljuk ma is Petőfi sza­vát. Nem. a nemzetköziség vészbe hivó szava ez, hanem fenséges nacionalizmus. tar vér szerezte ezt a dicső hazát Nincs fdt vrasőga csak az egy magyarnak, ihm» ...................... U rna és szabadság, est a kát _ -.eséédtt i ~Üfdt&FZÜf Inmdjvn dnjismnl ~a. 'gyermek. És ha csatában a halál déri, Uiolszór ezt a két szót mondja ki a férfi — Ez a gyász ünnepélye ma, de nem megtörtén, hanem hittel erősen, az ő törhetetlen hitétől ihletetten fohászkodjunk _ úgy, ahogy ő maga Petőfi imád­koznék: — Miatyánk, ki vagy a meny- nyékben. örök hivő a nemzetek felett, jöjjön végre a te igazsá­godnak országa Petőfi nemze­tére! Paula)) Erzsi, a Nemzeti Szín­ház kitűnő művésznője áll a pó­diumra ezután és az Élet vagy ha­lál ostoros igazságait szólaltatja meg. A költemény után újabb kedves meglepetés: a fővárosi diákleányok és gyerekek kórusa énekli a „Talpra magyar“-L _ Ko­moly, fekete tanárember vezényli őket és mindenki meghatottál! fi­gyeli a figyelmes produkciót, — Bakó László, a Nemzeti Színház örökös tagja tett pontot az ünnep végére. A „Nemzeti dal“ fenséges ódáját mondotta el sziklákat gör­gető erővel. Még a Himnusz hangzik és a fé­nyesen sikerült ünnep közönsége nemes, maradó élmény emlékével indul haza. A főiskolai hallgatók nagygyűlése a Vigadóban íá NÉP tudósítójától A magyar ifjúság a Szabadság-téren Fogadalom az irredenta jelképes előtt — 'A NÉP tudósítójától — Mindenütt lelkesre pirult diákok hiillámzanak fent, a hideg lipótvá­rosi. házakon azonban egyetlen zászló sincs, a tőzsde lovagjai nem tartották érdemesnek, hogy a ki­zsarolt' magyarságnak legalább bírái ü üsgeft- ­hazafiság humispénzével. Az Au­lich-utca torkában nyúzott képű, prémes sziriai nézi cinizmussal a felvonulást. Szerencsére e kép annyira mozgalmas, hogy hama­rosan a diáksapkás, délceg legé­nyekre terelődik szemünk. Az „Észak“ irredenta-szobra előtt, a talapzat aljában ifjak szavalnak, szónokolnak. Harag cikkázik a tü­zes mondatokból. A távolállók csupán' a szónokok szájamozgását látják, de azért lelkesen éljenez­nek. Egymásután következik Csa- nády . György, Moravek Endre, Jáhu László, Leyber Oszkár és a többiek.', Jobbra-balra középiskolás fiuk, leányok zarándokló menetben vo­nulnak el az irredenta-szobrok előtt. Rikoltó cserkésztrombiták szólanak és a „Dél“ szobrának lá­baihoz leánykák szórnák virágot. Nyugat-Magyarország _ jelképe dőtt más tanulósereg zászlaja bu­kik tisztelgésre. Ahonnan a fiatal­emberek szavalatot hallanak, oda­fordulják a fejüket és a szemek delejes rajongással tapadnak a sápadt, lázas szavú szónokokra. Aztán a. „Nem, nem, soha!“ uj változatát éneklik és az egybe- gyiilt diákok valamennyien átvo­nulnak az Ofszágház-íérre, mert a mai nap legnagyobb ünnep? ill játszódik le. Mint » valóságba öltözött magyar Mekkába, úgy özön fik a tíz- és tízezer ájtatos ma­gyar a. parliament lépesüzete fele. Feltűnő a munkásság hatalmas cso­portjainak jelenléte, kik vaítameny- hyieii zászlók alatt- jönnek el. A lo­bogók festői esoportozatban álla­nak glóriái az óriási lépesőzet kör ni . Körül a paloták, a foldniávelósügs i minisztérium, a Kúria, minden egyes ablaka drapériákkal, cúuer- pajzsdpakal ékes*Á két szemben levő épületsor között zászlós kötelek vannak ki&sMive. Alant süníolemil jönnek az újabb testületek.- Az Éb­redő Magyarok- Egyesülete mintegy ezertagu küldöttséggel jelenik nreg, -élén Héjjas Ivánnal. Pálóczi Hor­váth Istvánnal és Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselővel.. A vár­megyék, az iskolák, a honvédség, a tisztikar, a minisztériumok, a nem­zetgyűlés és ki tudná elsorolni a rengeteg résztvevő testületet, süsü, tömegekben lepik el a monn mentá­lis teret. j A parlament oroszlános főlep- csőzete biborszőnveggel van leta^ ká-rva, a kapurácsozat mélybordó bársonnyal fedett, fent a trikolor '&aagVr-bfr~ -&%•. • épület homlokzatéiL Középen' Sződy Szilárd hárommé- teres Petőft-plakettje. A rendező­ség nagy lelkesedéssel sürög-forog és" helyezi el az ünnep résztvevőit. A koronaőrök daliás seregének mindenki utat nyit, ők szegélyt ál­lanak a feljárón. Sorukat a képvi­selőház, Pest vármegye és a fővá­ros huszárjai teszik teljessé. Szín­telenül szól a honvédtrombita és a cserkészünk harsonája és egymás­után érkeznek mag az előkelősé­gek: Vass József és Búd János mi­niszterek, — Bethlen gróf minisz- térelriököt betegsége akadályozta —• Soós Károly altábornagy, Mészá­ros János érseki helynök, Raffay Sándor, Ravasz László és Józan Miklós protestáns főpapok, Sípőcf Jenő-, Rényi Dezső és Busáik Já­nos polgármesterek s- az egész ta­nács. Ez utóbbiak és Fock Ede tanács­nok képviselik a rendező fővárost és ők fogadják József királyi her­ceget, aki József Ferenc királyi- herceggel és Auguszta hercegasss- szonnyal érkezik meg. Kévéssé1 utóbb Izabella és Gabriella királyi hercegnők jönnek, majd Nagy Pa1 báró honvédfőparancsnok és Than Károly báró altábornagy. A katonazenekar a Himnusz ak­kordjaiba fog s kürt felsivit és a feljáró elé suhan a komám/zó őfő- méltósága automobilja. Az állam­fő feleségével és szárnysegédeivel együtt jő. Délelőtt 11 órakor folyt le a Vigadó nagytermében az egye­temi hallgatók szokásos márciusi ünnepélye, amely évenkénti meg­ismétlődésében legjelentősebb ünnepélye március Idusának. A nagygyűlésen az egyetemi ének­karok a magyar Hiszekegyet énekelték el, amelynek fenséges akkordjai után Balcsó Géza mon­dott magassz-árnyalásn ünnepi beszédet. Bakó László, a Nemzeti Színház tagja szavalt ékután Petőfá-költeményeket a közönség lelkes tapsvihara és tetszésnyil­vánítása közepette. Majd zajos éljenzés közben kezdette meg be­szédét Nagy Iván, a MEFHOSz orszá­gos elnöke. Beszédében utalt a ma­gyal- ifjúság- és Petőfi lelkületűnek közös vonásaira, majd így folytat­ta: — 1818 és a szabadságharc nagy eszméit meghamisították, Megha- miailották a szabadságot, egyenlő­séget és testvériséget. Az ifjúság legszentebb kötelessége, hogy Petőfi lelkületéből szívja magába a ma­gyar^ jövő igéit, de ugyanakkor méltán megkövetelheti, hogy a ma­gyarság nagy Petőfijét semmilyen idegen célok szolgálatában M fté sajátíthassák. , Petőfi nem lehet egy forradalmi; párt sajátos tulajdona és senkinek} sem áll jogában a nagy költő sza­vait saját ízlése szerint kommen-! tálni. Nem a vörös országrombolás, hanem a szenvedések és nélkü­lözések között Nagy-Magyar- ország újjáépítésére készüld magyar ifjúság Petőfije szüle­tett száz esztendővel ezelőtti Ha tehát valakinek joga van mai) ünnepelni, úgy csakis ennek az ite .iuságnak, a magyar jövő zálogán nak joga ez. í A szűnni nem akaró tetszéssel zajos tapsviharral fogadott beszedj után Záborszky Ilona Karátsonyij Istvánnak, a Magyar Operaházi tagjának zongorakisóretóvel adott! elő magyar dalokat, majd Koezé Antal zenekara játszott magyar dalokat a közönség osztatlan tetszé-i se mellett. Oláh Béla, a MAFC el-i nőké tartott ezután záróbeszédet, a j melynek utolsó szavai beleolvadtak ! a záróónek lelkes végakkordjaibal „Nem, nem, soha!“ ] A nagyszámú közönség ezután & legnagyobb rendben szétoszlott. | NŐI ápoiJSvi Elekek egészségügyi és beteg- | FŰZŐK, _ tartok. «tirandexezS hao- ! kOíök és giannihr.rtsnykk lestük*:eteseiíij gyériasa I SS 11 HY6IEA HütliBeíffc IV. Eskü-iit 6. (Kloíiid-paloti) [£$SBí8iE$^ Bydaaesti kiss-iíi liázat véísíro ksies: iwr msm mmm. oeoreoeh. -s« Finanolrozásí, társiisokaí legelőnyösebb feltételek mellett hoz létre Leugváry Zelián és Tsa V, Vilmos császár-űt 16. Tel. 154-25-. . . .. — -'­Buchsbaum, Äuspitz és a többi Schwarczok Kik szállítják az Importalmát Buda­pestre? — Miért emelkedett 300 K fölé az alma ára a fővárosban? — A NÉP tudósítójától — Nyugat-Magyarország elszakíta­na óta a budapesti piacon, amely­nek közel 2000 vaggon alma a téli szükséglete, állandóan zavarok mu­tatkoznak. Ezért a mült év őkzéu a gyümölcskereskedők, akik kizá­rólag keresztények, 150 vaggon al­ma behozatalát kérték az elszakí­tott részekről. A beszállított alma 88%-át a főváros szegény lakos­sága számára 28 koronás áron ön­ként felajánlották és az engedélyt valóban meg is kapták. A földművelésügyi minisztérium ezután újabb 100 vaggon behoza­talra adott engedélyt, de nem a le­gális keresztény gyümöloskareske- dpknek, hanem a hatósági zöld­ség-üzemnek, Sehwarcz igazgató­nak. Az igazgató egyszerűen árve­résre bocsátotta a 100 vaggon .en­gedélyt, amelynek során még olyan ajánlatokat is kapott, amely­ben 85% leadását ajánlották fel a főváros részére. Ezt már Sehwarcz sem vette komolyan és az üzemfel­ügyelő bizottság elé Vitte a kér­dést, ahol a kérvényezők részére a fővárosnak leadandó mennyiséget 60%-ban állapították meg. A keresztény legitim kereskedők ilyen feltételek mellett nem vállal­koztak a szállításra, mivel nem akartak az árdrágítók sorába lép­ni. A 83% leadása mellett ugyanis ás alma 05—90 koronába került volna, tehát kicsinyben is legfel­jebb 100—120 koronába, inig Sehwarcz engedélyei alapján 280—308—360 korona az al­ma kicsinyben! ára. Jellemző, hogy kik kapták az en­gedélyeket alma beszállítására. A névsorból _esak a következő neve­két ragadjuk ki: Buchsbaum piaci ügynök 3 vagon, Frinuner Jenő 2 va­gon, Deutsch Berta 3 vagon, Braun fűszeres 3 vagon, Si­mon Éliás ügynök 3 vagon, Magyar Ipari Termékek (MITOSz) nagykőrösi zsidó vállalat 8 vagon, Guttmann Mór ügynök 4 vagon, Eiland Lipót szombathelyi fűszeres 5 vagon, Ádám Adolf 2 va­gon, azonkívül Beer Oszkár és Löbl Aladár burgonya- kereskedők, Kovács (?) Hona, Auspitz László, Spitzer Gás­pár, Waldmann Ignác és Ad­ler Sándor piaci ügynökök és rajtuk kívül még egy pár tisztességes keresztény cég is. ' A keresztény piaci kereskedők^ akik azelőtt kizárólagosan uralták;] a gyümölcspiacot, természetesen-' sérelmesnek találták ezt a rendel-I fcezést. Memorandumban foglalták! panaszaikat és Haller. István nem-j zetjkyülési képviselő utján kérték,: hog-y: a történtele után a kormány gondoskodjon legalább arról, hogy,] az uja&b 150 vaggon engedélyezésénj nél, amelyről most szó van. a ke­resztény piaci árusok is kenyeret kaphassalak, Vaggononkint 150.0001 koronái ajánlottak fel az állam-j nak, anii .az összes illetékekkel^! együtt körülijeiül 25 millió koronát jelent. A 15 kewfmás leadási illeték ’ mellett a keresztény kereskedők] még most, az osztiuák valuta java?,’ lása után is 140—150 koronás áron árusíts \ hatnák az aim,át. Igaz. hogy igy ;> zsidó kereste-'; dők elesnének attól a vagonon*; kint elért 300—4Ö0.000 koronás nyereségtől, amelyet még ,a <50: százalék leadása mellett is az aki maárak máribetetlen felverése ,kov vetkeztében maguknak blztositot-j tak, de a gyümölcs szakmába*?? ismét l»elyreállna az egyensúly és; pedig a, keresztény kiskereske-j dők javára. He a kormánynak, se] a keresztény fővárosnak nem lev bet érdeke, hogy megingassa a (keresztény kereskedők többségéi: még abban az egyetlen szakadt*1 bnu is, ahol eddig túlsúlyban; voltak. ÉÉsfopf 408 K-ig Arany, ezüst, platina, brilliáns és régi nénr beváltás magas, árban: Kossuth J,aJü»-otoa 11 T. cm. d. ajtó. Pánztdri órák: * ~ ‘ mm au kúw kckmwha- fis mm® n Ludovika-Ákadémia volt főszabásza. Mérték utáni rendeléseket jutányosán eszközöl. Intézetek részére tömeges szállítást vállal méltányos árakon, AfíiCER-KÖZ 2. sz. ANKER-PALOTA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom