Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
4 a világszabadságért csak azért rajongott, hogy hazáját szabadnak lássa. A tudós püspök szép gondolatokban bővelkedő és művészi formába öntött felolvasását őszinte tapssal köszönte meg a közönség és elismerésének ismételten kifejezést adott az üdvözlő szavak után, a melyeket Pékár Gyula intézett hozzá, mint a társaság tiszteleti tagjához. Ezután Szávai] Zoltán bemutatta Reményik Sándornak néhány szép köteményét, Csathó Kálmán pedig színesen, finom humorral megirt novellát, olvasott föl Petőfinek egy ifjúkori csinyjéről. Kapl pesti bankár házában kérőként való megjelenéséről. Majd Móra Ferenc mulatta be Csil-csal cimü Mátyás- király juhászáról szóló kedves, remekbe szedett meséjét, a melynek népies humora, tősgyökeres magyar nyelve és .csengő-bongó színei nagy sikert hoztak a jeles poétának. A fölolvasások közben kézbesítették Jászai Marinak Horthy Miklós kormányzó üdvözlő sorait, a melyeket — a művésznő kiérésére — Pékár Gyula fölolvasott. A közönség a meleghangú levél Kiolvasása után felállva ünnepelte a kormányzót és Jászai Marit. A továbbiak során a Jászai Mari iránt érzett tisztelet őszinte megnyilvánulására ismételten nyílott alkalom. Móra Ferenc utáin ugyanis Varadi Antal foglalt helyet az előadóasztainál és fölolvasta Jászai Mari jubileumára irt emlékező sorait. Vázolta Jászai Mari tüneményes művészi pályafutását, hasonmás nélkül álló művészi egyéniségét, szólott róla, mint honleányról és mint melegszívű nőről, a ki titokban nemes buzgalommal jótékonykodik. Az ősz költőn visszaemlékezései közben őszinte meglhatolt- ság vett erőt, úgy hogy szép Kiolvasását csak el- elcsukló hangon tudta befejezni. Jászai Marin is erőt vett a meghalottság, fölment az emelvényre és megölelte Váradi Antali, a ki nyomonkövetője vplt küzdelmeinek éppen úgy, mint sikereinek s a ki most vele együtt érkezett el kullurtevékenysíge ötvenedik évfordulójához. A nemzeti művelődés két jubiláló harcosát meleg ünneplésben részesítette a közönség. Lelkesedését még fokozták a Jászai Mari ajkáról elhangzott Petőfi-versek, a melyek méltó befejezést adlak a lélekemelő irodalmi ünnepnek. A nagygyűlés után az Országos Kaszinó éttermében Petőfi-lakomára gyűltek össze a Petőfi-Tár- saság' tagjai. A lakomán Pékár Gyula Jászai Marit, Váradi Antalt és Raffai/ Sándort köszöntötte föl a Petőfi-serleggel. A lakoma után a társaság a Bajza-utcai Petőfi-házba vonult, a melynek ereklyemuzeumát hosszabb ideig tarló átrendezés és a Pe'őíl-ház átalakítása után ismét megnyitottak a közönségnek. A kormányt képviselő Pékár Gyulát Ferenczu Zoltán üdvözölte és átadta a magyar kormánynak a Petőfi-ereklyemuzeumot. A maga nemében páratlan muzeum. a mely újabban még gyarapodott is néhány Petőfi-reliikviával, egyike a legtökéletesebb emlékgyüjteményeknek, a mely magában foglalja nemcsak a költőtől reánkmaradí emléktárgyakat, hanem az összes Petőfi-kiadványokat és a vele vo. natkozás'ban levő irodalmi müveket is. Az erdklyemuzeum megnyitásával ’ezárult alj Petőfi-Társaság nagygyűlésének programja, hogvl szorosan hozzáilleszkedjék a Nemzeti Színház Jászai-I ünnepéhez. riMir"T KatoliHus gvüEés Sopronijait. Nyugatmagyarország keresztény nldpe impozáns nagygyűlést tartott vasárnap Sopron városában. A katolikus nagygyűlés reggel kilenc órakor, j ünnepi szentmisével kezdődött, a melyet Zehetbauer \ Otíó pápai prelátus, soproni apátplébános celebrált. j Az istentisztelet alatt Bangha Béla páter mondott nagyhatású szentbeszédet. Tizenegy órakor a város j különböző helyein gyűlések voltak. A tisztviselők, í kereskedők és iparosok szakosztálya ülésén Haller István mondott hosszabb beszédet. A munkások gyűlésén Kóródi-Katona János, a mezőgazdasági földmunkások gyűlésén Czettler Jenő és Frűhwirth Mátyás mondottak beszédet. Délben a Pannónia- szállóban ünnepi ebéd volt. Délután három órakor mintegy tízezer ember részvételével volt a tulajdonképpeni nagygyűlés, melyen Haller István elnök mondott elsőnek beszédet. — Úgy hallom, — szólt a többi közt — azt mondják, tegyünk hangfogót a szánkra, hogy ne mondjuk azt, a mit látunk és hadunk. A katolicizmus az, a mely az esküt tartja, olyan szentségnek, a melyhez semmiféle politika hozzá nem nyúlhat. | Az eskü az a fundamentum, — légyen az királyság vagy kormányzóság alatt álló ország, — mely nyugalmat és építő munkát biztosit. Szuronyokra nem lehetett eddig semmiféle uralmat felépíteni. — Kezdje meg Sopron vármegye a kato'ikus szervezi- ! kedlíst az egész vonalon, mert most megvannak azok a szervek, a melyek ellen akkor küzdő tünk. Megvan a veszedelmes sajtó, megvan a gazdasági harc. Folytatni kell a harcot és ha a katolikus szervezkedés továbbra is igy fog haladni, mint most itt megindult, akkor hiszem, meglesz az eredménye is. A következő szónok Bangha páter, a ki a többi között & következőket mondotta:
