Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 332-es doboz
\ • Kiskőrös, 1922. május 21. 21. szám. \ I és politikai hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Felelős szerkesztő: Laptuiajdonos-kiadók : Dr. Vékony Gábor. Szabolcs Testvérek. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, előfizetési dijak, hirdetmények és hirdetési dijak a kiadobivatalhpz küldendők. Nyilt-tér megegyezés szerint. — Telefon szám 7. s az evangélikus egyháznál. bér címén 155000 K, gaz és széna ára 15000 K, földbérből 46000 K, sírhelyért 5000 K, esketési dijakból 1000 K, harangozásért 3000 K, párbérből 73000 K,- 23000 K pedig vegyes bevételek óimén folyt be. A 326 ezer korona bevételhez tehát az egyház hívei mindössze csak 73000 koronával járulnak hozzá adózás (párbér) óimén, a többi tételek mutatják, hogy a befolyt összeg az ösz- szes jövedelemnek 4/. részét teszi és „arányos“ adózásból csak ’/- része folyik be. Az egyházi jövedelemnek pedig több mint a felét szegény emberek .fizetik, vagyis azok, kiknek nincs elég v gyonuk ahhoz, hogy főidet vehessenek maguknak,-hanem szegénységük révén egyházi bérletre vannak utalva, mig a vagyonosak, a gazdagok, i nevetséges összeggel szabadulnak meg az egyházi terhektől. A háború előtt a legkevesebb egy^ házi adó volt páronkint (egy család) 6 korona 20 fillér, a legtöbb adót 350 hold fö’d birtokossá fizette, kire 39 korona 68 fillért vetettek ki Tekintettel az akkori pénzviszonyokra, egyik sem volt megvetendő összeg, hiszen 6 K 20 fillér körülbelül tél métermázsa, 39 K 68 fillér pedig legalább 3 mázsa gabona értékének felelt meg. A teherviselés a múltban sokkal, arányosabb volt, hiszen a fü- és földbérlet az egyház bevételének aránylag csak kis részét tette. Ma éppen forditva van. A párbérből befolyt összeg jelentéktelen, de annál nagyobb a bérletekből származó jövedelem. De párbérből nem is lehet nagy jövedelem, hiszen az a régi egyházi adónak csak négyszerese. Így a legkevesebb adó ma j 24 K, mig a legtöbb 160 K. Ma a 24 koronán 1 kg gabonát sem lehet venni, a 160 koronán talán 5 kilót. Az arány tehát a régivel szemben óriási eltérést mutat. De hogy lássuk az adózás lehetetlen aránytalanságát, néhány példát hozunk fel. Az az ember, ki a háború alatt minden vagyonát elvesztette, (sajnos ilyenek is vannak) fizet 24 koronát, jómódban és vezeiő állásban levő egyháztagok, kik 100 hold földel szereztek a háború alatt, azok 56 K-t fizetnek. Egy másik gazda pedig, kinek pénzén, értékpapírjain kívül 180 holdas tanyája is van, 64 koronát fizet. Istenem, hány ilyen gazda van Kiskőrösön, ki hasonló* vagyonnal rendelkezik — s a harangok beszerzésére szükséges 300000 koronát mégsem tudják összeadni. Sőt a legvagyonosabbak szégyen nélkül fizetik ki a maguk évi 56—64 K egyházi adójukat (1—2 liter bor árát) de vájjon eszükbe jut-e akkor, hogy „adjuk meg az Istennek, ami az Istené E Ki kell térnünk még arra is, hogy az egyház vezetői, a presbyterek, természetesen a legvagyonosabbakból kerülnek ki, tehát nagyobbrészt azokból, kik évi 56—64 kerona egyházi adót fizetnek. Viszont azok, kik a 326000 koronának több mint felét fizetik fübér és földhaszonbérlet címén, azok az egyházi élet vezetéséből teljesen ki vannak zárva. Természetes,hogy ezek a vagyonosak érzéketlenek a szegényember ügyével szemben. A központi iskola szolgája, aki 8 tantermet tart rendben,' havonta „100“ azaz egyszáz korona fizetést kap! Ezenkívül, mig az iskolákat fütik, szabad neki tüzelni az iskola fáját vagy szenét. Természetesen a melegebb hónapokban nem kap semmi pótlékot. Ez a szerencsétlen iskolaszolga eltüzelt a sajátjából 2 kocsi szalmát és 1 kocsi venyigét, azonkívül még a gyufát is maga vette a legutóbbi időig, pedig egy tanterembe naponta 5—6-szor is is be kellett fűteni, mert a vizes fa kialudt. Amikor pedig a szolga szalmájának megtérítését kérte, azzal biztatták, hogy majd kap helyette nádtörmeléket, ami egyik épület tetejéről lejön. Ennél Nőiesebben is Jattunk gondolkodni. Vájjon az a szegény ember hogy feküd-
