Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 33-as doboz
8 Néptanítók Lapja. 46 SZÁM. nép az ősi jellemvonásokat megőrizte, elváltozásokat nem szenvedhetett, mert a vele élő nemzetiségeket mindjárt a honalapítás első századaiban magába olvasztotta.“ Erre az a megjegyzésünk, hogy ez a beolvasztás is bizonyára jellembeli változással járt s még nagyobb változásokkal a következő időkben folyton folyó beolvasztások. Ne feledkezzünk a kun, besenyő, jász telepítésekről s még kevésbé a török kivonulása után következőkről. Kevert faj bizony az alföldi magyar is! Nem kevésbé merész állítás, mikor a honfoglaló magyarról azt mondja, hogy „öntudatának erejével emelkedett föl tisztultabb erkölcsi világnézletre. Ez az erkölcsi világnézlet — folytatja — a nemzeti eszmében gyökerezik, mely a vérszerződéskor tisztán élt a nemzet lelkében. A magyar érezte, hogy a nemzet nagy család, mely csak akkor lesz ép és egészséges, ha a legkisebb organizmus is ép és egészséges benne.“ Bizony nem ért rá a véres harcok között a honfoglaló magyar ilyesmiről elmélkedni vagy pedig feleségét imádni, mert írónk azt is állítja úgy róla, mint a mai kor magyarjáról, hogy feleségét „szereti, megbecsüli, megvédelmezi, szentnek tartja.“ A könyvnek az első része bátran elmaradhatott volna. Egyrészt azért, mert a magyar jellem nem fedi a Petőfiét, csak ha mindkettőt erőszakosan alakítjuk, másrészt azért, mert sok merész és korántsem kétségtelen állítás van benne a leghatározottabb formában előadva. A második szakasz Petőfi rövid életrajzát foglalja magában. Az ismert adatok alapján kedvesen, színesen, érdekesen megírott életrajz. Munkája harmadik részében Petőfi jellemének fejlődésével ismerkedünk meg. Itt eltér a szokott formától írónk. Nem annak bebizonyítására törekszik, hogy a benne levő csírák fokozatosan miként fejlődtek a rá gyakorolt benyomások hatása alatt, hanem — mint maga mondja — a természettudományokhoz fordul módszerért. Ahogy a föld kialakulása közben rétegek keletkeztek, úgy fejlődött a költő lelke is. Kiindul a legkülső rétegből és folyton beljebb hatolva mutatja ki a költőnek jellemvonásait. Érdekes e módszer, sok szép, okos és fontos dolgot el is mond Barabás fejtegetése közben, de megfeledkezik arról, hogy a hasonlat ugyan szép, de mégsem egészen találó. A föld felső rétegei eltemették az alul levőket, a lélekben nincsenek ilyen rétegek. Az ember jellemvonásainak tömege ugyan úgy sugárzik ki egy főjellemvonásból, mint a nap sugarai, de ha ez utóbbi hasonlatot használni akarjuk, ki kell jelentenünk, hogy a kisugárzás több pontból, főjellemvonásból indul ki. E főjellemvonások nincsenek egymás alá rendelve, csak néha a külvilág hatása alatt egyikmásik átveszi a vezérszerepet. Petőfivel is úgy vagyunk. Megvannak a korszakai, de egyetlen korszakában sem áll csak egyetlen egy indulat hatása alatt. Vagy ha áll is, ez a korszak rövid s lelkének tulajdonságai a többi korszakokban is előtörnek'. Meg kell jegyeznünk, hogy az író munkáját értékesnek tartjuk, fáradsága nem veszett kárba. Ha téved is olykor, kárpótol bennünket magyaros, szép nyelvével, festői hasonlataival, értékes gondolataival. Petőfihez pedig közelebb viszi olvasóját, hisz minden sorából rajongó lelkesedés sugárzik. Aki pedig egy nagy költőt közelebb hoz a nemzethez, illetőleg az olvasót magával ragadja abba a világba, melyben a gondolatok termettek, értékes munkát végez. Az osztrák császárság. A külföldön utazó magyar közönség mind mai napig érzi olyanfajta útikönyvek hiányát, amilyenekkel németek, franciák, angolok, olaszok bőségesen el vannak látva. Magyar emberek ezerszámra kénytelenek vásárolni a német Baedeker - köteteket, melyek -természetesen semmit ..sem törődnek a mi különleges szükségleteinkkel, nem is beszélve arról, hogy a csak magyarul tudó ember nem boldogulhat velük. Ezen a hiányon akar segíteni Kapitány Kálmán dr., kultuszminiszteri fogalmazó, ki személyes tapasztalatai alapján megírta az osztrák császárságban utazó magyarok útikönyvét. A könyv lelkes magyar szellemben van írva, sehol sem felejti el az egyes osztrák helyek magyar vonatkozásait s a magyar utast német szójegyzékkel és az úti beszélgetések változatos, mindenre kiteijeszkedő tömegével segíti. Részletesebb ismertetésére még visszatérünk, ezúttal csak megemlítjük, hogy Lampet R. könyvkereskedése adta ki s legközelebb megjelenik Olaszországról szóló kötete is. Az egységes német helyesírás: szabályok és szójegyzék. A legújabb hivatalos adatok alapján kidolgozta Kemény Ferenc. Negyedik kiadás. Ara 60 fillér. Ez az 54 lapra terjedő füzet nélkülözhetetlen segédeszköz mindazok részére, akik a német nyelvet tanulják és németül írnak s egyaránt alkalmas az iskolai és magánhasználatra. Főcélja, hogy annak a rengeteg ingadozásnak, mely az osztrák és német, régi és új helyesírás keveredéséből származik, véget vessen. Lehetőleg következetesen alkalmazza a fonetikus írásmódot. A hazai viszonyokhoz alkalmazott terjedelmes Szójegyzék nemcsak a szavaknak fő alakjait és változásait közli, hanem magyar jelentésüket is. A füzetből már több mint 10.000 példány forog közkézen. A megelőző kiadásokban általánosan, vagyis az ösz- szes iskolafajok számára engedélyezték. A nevelés elméletének története. Kármán Mór kiváló pedagógusunk Browning angol egyetemi tanárnak: a nevelés elméletének története című
