Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 33-as doboz

Nyolczvanegy esztendő perdült le azóta, hogy Szatmármegyének egy kicsiny falujában a szabadságharcz eme nagy baj­nokának bölcsőjét ringatták. A múlt idők fátyolán át képzeletben látom a gondos jó anyát, mint védi a szemernyi nj életet. Re­mény, sejtelem és aggódás harczol a nemes szülők szivében, mert ki tudná előre meg­sejteni, hogy a gügyögő gyermeket hová merre hajtja majd a sors s a fejlődés hatal­mas őserejef... Egy kicsiny falu szerény haj­lékában ez az uj élet vájjon jelenthet-e ké­sőbb valamit a nagy emberóczeánban ?■ . . . Nem tűnődés, nem is hiú álomkép rin­gatja most a mi képzeletünket, hanem a his­tóriai idők harezi zenéje, lelkesítő himnu­szai szólanak felénk, amidőn márczius idu­sán Vasvári megdicsőült szellemét idézzük. A csatakürtök messzehangzó érczszavában felcsendül a szózat, hogy a vályogból vert kunyhókban is születnek nagy eszmék . . . nagy emberek! . . . Vasvári Pál az egyszerű görög-katoli­kus pap fia a gondviselés jóvoltából csoda- gyorsasággal bontogatta tehetsége szár­nyait. Abban a rusztikus, de jóravaló kör­nyezetben kezd a tudás szegényes-primitiv templomába járni, ahol, ha. nem is teremnek világhódító kulturideák, ám a hazának be­csületes és hasznos polgárai nevelődnek. De halad az idő,.szűknek bizonyul az egyszerű falusi iskola ismeretvilágá,' hol Vasvári első tanulóéveit tölti s úgy, látszik, hogy e tehet- I séges gyermek beszédes-élénk szemei már I ,egy messzebb fekvő szemhatár után sóvárog- ' nak. Örömmel hoz áldozatot a törekvő és szorgalmas apa s habár nem valami bősége­sen futja a kicsiny parochia jövedelméből — szépen fejlődő fiára mégis szívesen áldoz s a falusi iskolából gyorsan kinőtt gyermek csakhamar városba kerül. A nagykárolyi piarista atyák szigorú és hazafias nevelése szivben-lélekben mély és döntő befolyást gyakorolt az ifjú Vasvári Pál egész életére. Itt tanulja megismerni a komoly munkát, az élet lényegét, minőségét és rendeltetését. Az erkölcs, a tudás, a haza- szeretet s sok más kiváló erénye az egészsé­ges egyéniségnek — itt vésődnek az ő fogé­kony ifjú leikébe. Ezzel a nemes podgyász- szal indul 1843-ban a pesti egyetemre, hogy elkezdje azt a pályafutását, melyet szivének sugallatára követett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom