Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 33-as doboz
... A Petöíi-szobor előtt a szociáldemokrata párt szónoka nagyhatású beszédben fejtegette március idusának jelentőségét az áhitatos csöndben figyelő elvtársaknak. Rámutatott arra a képmutatásra, mellyel a szabadság ellen gonosz merényleteket intéző burzsoázia magának foglalja le március 15-ét, a „szabadság“ ünnepét és Petőfi Sándort, a szabadság dalnokát. A hazugság bélyegét sütötte azokra, akik fennen hirdetik, hogy 48-ban az uralkodó osztály önként adott szabadságot a népnek; és kifejtette a márciusi események igazi okait. Utalt arra a le nem tagadható valóságra, hogy az első „népképviseleti“ parlament a március 15-i vívmányokat reakciós szellemben igtatía törvénybe, úgy, hogy 1848 a magyar népnek nem a szabadságot hozta meg, hanem csak a lehetőséget arra, hogy sikeresebben küzd’ jön a szabadságért! Ugyancsak ezt az eredményt várhatjuk az általános választójogtól is. Nem fogja ez a bérmunkásság fölszabadulását, a kizsákmányolás megszűnését jelenteni, csak egy fegyver lesz — ámde hatalmas fegyver — az igazi népszabadság kivívására. Sürü helyeslés és lelkes éljenzés tanúsította, hogy Budapest szervezett munkássága tisztában van a maga helyzetével és feladatával. A kizsákmányolok és kópéik pedig búsulhatnak: ők többé nem forgathatják visszafelé az idő kerekét. Nem engedi az az óriási lelkes hadsereg, melynek egy hadosztálya tegnap a Petöíi-szoborhez kivonult. , A felvonulás. A kora délutáni órákban hatalmas csoportok gyülekeztek s alig múlt el két óra, mikor tízezrekre menő lelkes tömeg szállta meg a Tisza Kálmán-teret. Kivonult jelentős nagyságban a rendőrség is, mely — az előbbi évektől eltérően — minden oly helyet elfoglalt, ahol útjába állhatott és kellemetlenkedhetett a gyülekezőknek. Három órakor megmozdult a hatalmas tö'meg.
