Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

I

2901. november 24., csütörtöki BUDAPEST

— Mexikó magyar jótékony intézményekért. Bánó .Tenő, a mexikói egyesült államok budapesti főkonzula a mexikói egyesült államok kormányának megbízásából, a köztársaság százéves szabadságának megünneplése emlékére száz koronát adott át a Batthyány Gézáné grófné védnöksége alatt álló árvagyermekeknek, száz koronát a siketnémák budapesti intézetének és száz koronát a vakok budapesti tanintézetének.

— Jelenet egy német kaszárnyában, busz- széldorfból jelentik : A hadi törvényszék hét heti súlyos börtönre és lefokozásra Ítélte Henz Gusztáv 53. gyalogezredbeli altisztet. Az volt a bűne, hogy mikor századparancsnoka nem adott neki szabadságot, igy szólott:

— Még nem vagyok szociáldemokrata, de

még lehetek! %

Felebbezés utján a legfelső katonai törvényszék elé került az ügy. Itt az altiszt büntetését leszállították hat heti egyszerű fogságra és a lefokozást mellőzték.

— Tüzkatasztrófa a „Buda“ hajón.

Fiúméból táviratozzak : Az Ungaro Croata igazgatósága táv:ratot kapott a «Buda« gőzös parancsnokától Novo-Ressiskból, a Fekete-tenger kikötőjéből, ahol most a «Buda« horgonyoz. A parancsnok jelenti, hogy a hajón tűz ütött ki és a nagy füsttől három matróz megfuladt.

— Tűz a Belvárosban. A Belváros csendjét ma éjszaka a tüzoltótrombita harsogása verte fel, de a tűzoltóknak szerencsére igen kevés dolguk akadt. A Belvárosi Takarékpénztárnak a Koronaherceg-utca és a Kigvó-utca sarkán 'pülő palotáján kigyulladt az állvány néhány gerendája. A rendőrőrszem vette észre a tüzet és nyomban értesítette a tűzoltókat. A IV. kerületi tüzőrség a központi városházáról pillanatnyi gyorsasággal érkezett meg, de mire kiértek, már csak üszköket találtak. Hogy mi okozta a tüzet, még nem állapították meg.

— Gyilkos félvilági hölgy. Parisban pár nappal ezelőtt halva találták Ranson tőkepénzest. A gázcsapok nyitva voltak s eleinte azt hitték, hogy a kiömlő gáz ölte meg a gazdag tőkepénzest. A nyomozást azonban tovább folytatták s kiderült, hogy egy Harmay nevű félvilági hölgy ölte meg, aki a párisi mulatótársaságban mint grófnő szerepel. A hölgyet tegnap este kinyomozták és letartóztatták.

— Vasúti elgázolás. Ma este a rákosi állomáson egy mozdony elgázolta Parier János huszonkilenc éves fékezőt, aki a lábán szenvedett életveszélyes sérüléseket. A súlyosan sebesült embert a Rókus-kórházba vitték.

— Öngyilkos postatiszt. A Ferenc Józseí- hidról ma délután egy fiatal ember beleugrott a Dunába. A nála talált iratokból megállapították, hogy Horváth Józsefnek hívják, huszonnyolc esztendős postatiszt. Boldogtalan házas- élete miatt unta meg az életét.

— Leszúrta a diáktársát. Szarvason véres eset történt az utcán. Blum József nyolcadik gimnázista tanuló az utcán véletlenül egy pocsolyába lépett s a felcsapott sár bepisz- kolta Mészáros Emil negyedik gimnázista diák ruháját. Mészáros erre cudarul lehordta Blumot, ez meg olyan méregbe jött, hogy arcul ütötte Mészárost. A fiú ekkor vadászkést rántott elő s két szúrást ejtett Blumon. Az egyik szúrás a fiú tüdejét érte. Állapota életveszélyes. A részvét iránta nagy, mert tudják róla, hogy szelíd magaviseletü, szorgalmas tanuló volt, ínig támadójának már sok baja volt kötelekedő természete miatt. A részvétből kijut a késelő diák apjának is,

\ aki a város köztiszteletben álló polgára.

— RENDŐRI HÍREK. Életuntak. Ungár Arthur tizenkilenc éves lakatossegéd a Kgris- utca 12. számú lakásán marólúgot ivott. —- Schrammer Mártonná huszonhárom éves napszámosnő Szabolcs-utca 7. számú lakásán lugkőoldatot ivott. — Lopás a vonaton. Lucio Miklós bécsi egyetemi hallgató feljelentést tett a rendőrségen, hogy Budapest és Bruck között a személyvonaton ellopták pénztárcáját, melyben kilencvenkét korona volt. Az utazó tolvajt a rendőrség nyomozza. — Tolvaj a színházban.

A Nemzeti Színház előcsarnokában Weimann Irma nyakáról lelopták az aranyláncát és aranyóráját. — Öngyilkosság az őrhelyen. Ma délután a Rezső-téri katonai őrhelyen Kapai Gáspár ötvennyolc éves kocsis fejbelőtte masát. ögtön meghalt. — Szerencsétlenség a rákosi teherpályaudvaron. A rákosi teherpályaudvaron az 556-os számú terhervonat elgázolta P rp r János vasúti alkalmazottat. Élet- veszélyes sérülésével a Rókus-kórházba vitték.

— Jó tanács sok pénzt ér! Aki sovány, aki ideges, aki vérszegény és aki gyomorbajos, annak melegen ajánljuk a Ör. Hartley William-féle erőtápport, amely a fent nevezett bajoknál igen sok eredményt ért el, s amely mai számunkban «Soványsága cim alatt hirdetve van.

— Colosseum.. Az Irányi-utca 19. sz. alatt épült Colosseum nagy biográf, amelvnek elegáns kénvelmes termében naponkint változó műsor kerül bemutatásra. A szabad színpadon (vetítővászon nélkül) megjelenő vetítés szabadalmait és nróbaszinnadát a napokban mutatja he.

9 jőuő asszonya.

(Tizian-festmény — modern nő.)

Jean Finót, hírneves francia filozófus a «La Revue« hasábjain érdekes cikket irt a jövő asszonyáról. Azzal kezdi, hogy mi lesz az asszonyból, ha egyszer leveti összes női tulajdonságait, erényeit. Elveszti-e az asszony női bájait, ha leszáll abba az arénába, ahoK ma még a férfiak küzdenek egymással a boldogulásért, a mindennapi kenyérért ? Nem fogja-e ez az átalakulás az asszonyt ledobni arról a piedesztálról, ahova a férfiak emelték ? Ez egy probléma, amelyről már sokat Írtak, de amelyet mindeddig meg nem fejtettek.

Finot hosszabb értekezés, után arra a következtetésre jut, hogy mindettől nem kell félni. Csak tartalomban és formában fog megváltozni az «örök női«, maga a lényeg megmarad. A politika asszonya mindenesetre más lesz, mint a háziasszony, de azért asszony lesz az is. A politikus asszony sem fog tudni boldogulni a női báj nélkül, nála is mindent le kell majd győzni a szerelemnek, hogy az emberiség tovább élhessen és fejlődhessék.

A tegnap asszonyának a gyengesége, felelőtlensége és macskatermészete volt az ereje. A lélek megmagyarázhatatlansága, amit annyiszor megénekeltek a költők, nem született tulajdonsága az asszonynak, pusztán csak társadalmi helyzetéből, a férfitől való függéséből folyó. Amint az asszony önálló lesz, nyomban nyiltabb is lesz és pedig annál őszintébb, mennél magasabbra emelkedik a társadalmi szereplés létráján. Látjuk ezt már ma is. Az asszony követeli jogait és fölemelt fővel foglalja el azokat a pozíciókat, amelyeket eddig a férfiak pusztán a saját részükre tartottak fenn. Mint orvos, ügyvéd, hivatal- nők, ujságiró kiérdemelte a férfiak tiszteletét, de egyúttal a konkurrenstől való félelmet is. És ezek az asszonyok nem arra törekszenek, hogy istennők, hanem hogy becsületes emberek legyenek.

A tegnap asszonyával együtt eltűnnek különböző régi fogalmak is, első sorban azok, amelyek a szépségre vonatkoznak. A modern asszony munka, sport és egészség után törekszik és azt hiszi, hogy elegáncia éá szellemesség által éri el azt a célt, amire a múltban csak a szépség volt képes. Azok a szép asszonyok, akiket Tizian, Holbein, Reynold festettek, meginditóan angyali arckifejezésükön hordják a függőség, az odaadás kifejezését. Micsoda óriási az ellentét ezek között az arcképek és a mi modem szépségeink között, akiknek szemei büszkeségtől, önérzettől, a győzelem biztos tudatától csillognak. Elekből az arckifejezésekből leolvasható az uralkodás.

A ma asszonya, ellentétben a múltéval, csupa energia, csupa akarat. Nem játékbáb, És

%

11

emellett nem kevésbbé szép a modem asz*

szouy, csak másként szép. Ez tény. Csakhogy annyira általános, hogy senki sem veszi észre. Különösen pedig nem veszik észre a férfiak, akiknek meg van az a tulajdonságuk, hogy minden kikerüli a figyelmüket, ami őket érdekli. De amint más a mai asszony, mint a múlt asszonya, épen úgy más lesz a nő a harmincadik században, mint ma.

Ezután a nő koráról értekezik Finot és konstatálja, hogy a ma asszonya ugyanabban a korban sokkal fiatalabb, mint a múltban volt. Sőt sokkal fiatalabb, mint édes anyja volt az o korában. Balzac egy negyvennégy éves férfit öreg embernek nevezett, ma még hatvan éves Don Jüanok is vannak. De még ennél is nagyobb az ellentét a nőket illetőleg. Ötven evvel Balzac kora előtt egy szociológus m'ély sajnálkozással irt arról a leányról, a leány szerencsétlen sorsáról, aki tizennyolc éves korában még nem tudott férjet kapni. És ma ■? Ma a harmincéves asszonyt tartjuk a legszebbnek, de akárhányszor megtörténik, bogy ezt a legszebb asszonyt is kiüti a nyeregből egy negyven éves még szebb asszony. A mai színdarabok és regények hősnőinek legalább harminc éveseknek kell lenniők, különben nem érdekesek.

A harminc éves férfi még alig házasság- képes és ha ez a férfi mégis nősülni akar, úgy olyan asszonyt keres, aki már érett és rendelkezik élettapasztalatokkal. Az édes, naiv, fiatal galambocskák nem kellenek neki. Még a szülők sem igyekeznek fiatalon férjhez adni a leányaikat és nem esnek kétségbe, ha huszonöt éves korában is pártában van. Arra meg egyáltalán nem is gondolnak, hogy tizenöt- tizenhat éves leányt férjhez adjanak. És alig hihető, hogy ezért haragusznak a leányok! Hiszen ma nincs is öreg leány. Mind égjük fiatal, még a harmincon túl levő leány is édes. Pedig a múltban már a szülők is levették a kezüket arról a leányról, aki a huszadik életévét betöltötte. Ennek már nem is kerestek férjet.

MŰVÉSZ ETJROD á LOM.

A színpad és az erkölcs.

— Egy színésznő vallomása. —

Nem először és nem utoljára merül fel a kérdés : csinos, müVelt, de szegény leány mehet-e a színi pályára? Erkölcse, tisztessége megmaradhat-e ezen a pályán? Lehet-e reménye, hogy mint színésznő férjhez mehet, ha nem is grófhoz, herceghez, hanem egy derék polgárhoz ? Sok anyát foglalkoztatott és foglalkoztat ez a kérdés. íme, miként válaszol erre egy színésznő.

— A mi pályánkon tagadhatalanul sok veszély környékezi a fiatal, szép leány erényét; de ezek a veszélyek nem a férfiak, nem az igazgató, vagjr rendező részéről fenyegetnek, hanem maguk a nők keresik azt. Megmagyarázom, hegy miért állítom ezt.

Nagyot változtak az idők. Azelőtt rendszerint csak szegény leányok mentek a színi pályára, ma már a legjobb családok gyermekei is örömmel lesznek színésznők. Azelőtt nem voltak akadémiák, hanem aki tehetséges és szorgalmas volt, az haladt előre. A ruhákra nem kellett és nem is lehetett vagyont költeni, mert nem volt miből. Mindenki összeállította úgy, ahogy tudta a szükséges ruhákat, jelmezeket és azért, mert színésznő volt, nem hanyagolta el házi teendőit. Sütött, főzött, varrt, aztán ment próbára, előadásra, ahonnan, ha fáradtan hazatért a szegényes lakásba és fáradtan lefeküdt: meg volt az az elégtétele, hogy mindent magának köszönhetett.

Ily körülménjTek között a leány meg-