Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

zata büszke lehet müvére és Butián báró méltó utódja Kállaynak.

A Daily Chronicle Írja: Most, a midőn az an- nexió tényét mindenfelől elismerték, itt a mi országunkban immár semmiféle politikai tekintet nem tart vissza bennünket, hogy Ferenc József császárnak és királynak sok sikert kívánjunk e tartományok fejlesztése tekintetében.

A Standard igen nagy dicsérettel szól ö felségének határozottságáról, tapintatáról, helyes ítéletéről és fáradhatatlan kötelességtudásáról. Az osztrák és magyar államférfiak — úgymond a lap — határozottan jelentékeny adminisztratív tehetséggel bir- nak és képesek lesznek az uj tartományoknak mindazt megadni, a mire ezeknek leginkább szükségük van: igazságos törvényeket, belső rendet és alkalmat az országban szunnyadó erő felszínre jutására és ki- fejlesztésére.

1910. junius 1.

Választási kilátások.

^ Budapest, máj. 3T«'

Holnap ütközetbe bocsátkoznak a pártok £s ezzel eldől a választási küzdelem a kerületeknek több' mint háromnegyed részében. Ä csata megkezdése előtt közvetetlenül érdekes szemlét tartani a fölvonuló pártok' erején, elhelyezkedésén és következtetést vonni le az eredményt illetőleg. Csak kerekszámok'at használunk, mert az utolsó’ pillanatig folyton hullámzik a jelöltek száma és igy a valóságot jobban megközelítjük és áttekinthetőbb képet nyújtunk, ha a jelöltek és a várható eredmények számát lefelé némileg kikerekitjük. * * 1

A nemzeti munkapárt mintegy 330 jelölttel megy neki a választási küzdelemnek és igy nyolcvanra tehető azoknak a kerületeknek a száma, a melyeket kardcsapás nélkül enged át az ellenzéki pártoknak. Viszont az ellenzéki pártok mintegy, negyven kerületben nem állítottak' ellenjelöltet a kormány jelöltjeinek. E negyven kerületen kívül százhúsz kerületben minden valószínűség szerint a kormánypárt fog győzedelmeskedni. ötven-hatvan kerületben bizonytalan, hogy kinek javára fog a serpenyő billenni. E kerületekben a kormánypárt leginkább a JustH- párttal méri össze erejét, de akad vitás kerületje a Kossutli- és néppárttal szemben is. Húsz-harminc kerületben van még a kormánynak jelentékenyebb pártja, a fönmaradó hetven-nyolcvan kerületben az ellenzéki1 pártok1 győzelme látszik' biztosnak. - v ?■ '■■■ I

I A kormánypárt után a J usth-pártnak van a legtöbb jelöltje. Mintegy 170. Ebből azonban föltétlenül biztos kerülete nincs több negyvenötvennél. Harminc-negyven kerületben ádáz tusa folyik' a győzelem pálmájáért és itt dől el tulajdonképpen, hogy a !Justh-párt lesz-e az uj parlament második legnagyobb pártja, avagy leszorul a harmadik helyre. A fönmaradó hetven kerületben a 'Justh-párt csak meglepetésszerü győzelemre számithat. ' 2 f "

A Kossuth-párt mintegy százötven jelöltet állít a csatasorba. Biztos kerületeinek száma ötven-hatvan, erős küzdelemre van kilátás husz- harminc kerületben, a többi hatvan kerületben a párt csupán a zászló becsületéért küzd. A pártonkivüli függetlenségi jelöltekkel együtt 110— 120 kerületben van komoly kilátása a győzelemre a függetlenségi lobogónak, harminc-negyvenben nehéz küzdelem vár rá, a többiben a siker nagyon kétes. „:

A néppárti jelöltek száma mintegy ötven

és ebből vajmi kevés a biztos vagy egyhangúan választó kerület. A néppártnak tehát nehéz napjai lesznek és nem lehetetlen, hogy megfogyatkozva kerül vissza a parlamentbe.

A nemzetiségi pártok nem tudták többre fölvinni, mint félszáz jelöltre. Ezek közül alig tíznek van biztos kerülete, a többire mind kétséges kimenetelű küzdelem vár.

! Nagy a száma a pártonkivüli és a kisebb pártokhoz tartozó jelölteknek, a kik megközelítik a százat. Ezek közül azonban főleg csak a föloszlott alkotmánypárt tagjai és a pártonkivüli

függetlenségiek' számíthatnak sikerre, szám szerint mintegy buszán. 1 v ® W >t

Országrészenként a helyzet a következő: A Duna-Tisza-kőz’ének hatvanhárom kerületéből mintegy negyvenen a Justli- és Kossuth-párt osztozkodik', a többi előreláthatóan a kormánypárt, a pártonkivüliek' és a kisebb pártok zsákmánya lesz. A kormánypárt a fővárosban és a Bácskában áll jól, a függetlenségiek a tiszta magyar vidékeken. c? ^ '''■$&"■* '• %r’

A Duna jobb partján szintén kedvező a függetlenségiek hadállása, mert a hetvenkét mandátumból nagy valószínűséggel megszereznek körülbelül negyvenet. A néppárt a nyugati határszél megyéiben (Moson, Sopron, Vas, Zala) tizenöt kerületben nagy erővel megy bele a harcba az őt szorongató Justh-párt ellenében. rÁ kormánypárt mintegy; liusz kerületre biztosan számíthat. '' r 1 ■ ' v '

A Tisza bal partján ugyancsak a két függetlenségi pártra mosolyog inkább a szerencse, de már itt inkább a 'Justh-pártiak lesznek túlsúlyban. Az ötvennégy kerületből a felére biztosan számíthatnak'. iv>

JÄ 'Duna balpartján háttérbe szorulnak a függetlenségiek és a munkapárt nyomul előre. Nyitra, Trencsén, Zólyom, Turóc, Liptó, részben Pozsony kerületei könnyű zsákmányai lesznek' a munkapártnak. A néppártnak — egy-két biztos kerületet nem számítva — itt is nehéz küzdelmei lesznek. Az ötvenhét kerületből itt már a többség a munkapárté lesz, öt-öt biztos kerülete van a függetlenségieknek és a néppártnak, háromhárom kerület a pártonkivülieké és a tót nemzetiségi párté, mintegy tiz kerületben bizonytalan kimenetelű, heves harc várható.

A Tisza jobb partján körülbelül egyforma jól állanak a munkapárt és a függetlenségiek; az ötven kerületből tizenöt-tizenöt biztos kerülete van a két tábornak, több kerület a pártonkivülieké lesz, mig a többiben heves választási küzdelem fogja eldönteni az eredményt. A Justh- és Kossuth-párt esélyei szintén körülbelül egyformák.

A Tisza-Maros köze, a mely a legvegyesebb lakosságú része hazánknak, mindig erős vára volt a régi szabadelvű-pártnak; most is előreláthatóan a negyvenkét kerület többsége a munkapárt ölébe hull, a többiek'en a Justh- és Kossuth-párt, valamint a nemzetiségi párt fognak osztozkodni.

Az erdélyi részek szintén híresek kormánypártiságukról. Ezúttal is a hetvennégy kerület többségében a munkapárt kilátásai nagyon kedvezőek. A Justli- és Kossuth-pártnak azonban sikerülni fog körülbelül itt is egyforma számban — régi hadállásaikat legalább részben megőrizni a Székelyföldön és Torda-Aranyos-, meg Kolozs- megyében. A román nemzetiségi párt is számit négy-öt biztos mandátumra.

összegezve az elmondottakat, a helyzet a következő: A négyszáztizenhárom kerületből mintegy háromszázban a küzdelmet abból a szempontból eldöntöttnek lehet tekinteni, hogy felerészben a kormánypártnak, felerészben az ellenzéknek fognak jutni. Ezek egyrészt a túlnyomóan nem magyarajku, másrészt a színtiszta magyar kerületek. A többi, százat meghaladó, többnyire vegyes népességű és városi kerület választási eredménye fogja eldönteni, hogy a jövő parlamentbe többségként vonul be a munkapárt, avagy csak kisebbségi pártok fognak ott tanyát verni.

Nagy a valószínűsége, hogy a munkapártnak meglesz a többsége, de ez alig fog többre rúgni néhány főnél. Másrészt az is bizonyos, hogy a két függetlenségi párt a legrosszabb esetben is nagy erővel fog bevonulni, számuk a százat okvetetlenül meg fogja haladni. De ma már az is kétségtelen, hogy a legjobb esetben is a fügBUDAPESTI HÍRLAP (129, ez.)

getlenségi pártok' többségre szert tenni nem tudnak és választási sikerük felső határa százhetven-száznyolcvan mandátum.

9

Mikszáth Kálmán temetése.

t Budapest, máj. SÍ.

Künn a Kerepesi-temetőben pihen ma este óta Mikszáth Kálmán, korán elhunyt fiacskája mellett, tőszomszédságában mindama nagyoknak, a kik' vele egy ideálért harcoltak életükben s együtt részesei a halhatatlanságnak halálukban. A temető isteni csendje, a nagyok porainak közelsége megihlette a gyászoló gyülekezetét, a mely fekete rajban kisérte el Mikszáth’ Kálmánt végső útjára. A metsző fájdalmat a zsongitó vigasztalás, az első seb égését az öröklétben való megnyugvás váltotta föl. Kezdtük’ érezni nemcsak azt, mi volt e nemzetnek Mikszáth, hanem azt is: mi marad meg e nemzetnek Mikszáthból. A dús örök, melyet ránk hagyott, bearanyozza emlékezetét; és e roppant gazdagság szemlélete nem engedi fölszinre jutni a szomorú gondolatot, mit vesztettünk tragikus bamarságu halálával.

Valóban, a nagy halott temetése az Akadémia fekete pompába öltözött márványcsarnokától a hosszan kígyózó, palotáktól szegélyezett országutakon át egészen a sírig lélekemelő volt, fenséges, méltó a holthoz, kit gyászolunk s a nemzethez, a mely gyászba borult. De inkább a fenség uralkodott rajta, mint a siránkozó kétségbeesés vagy hangosszavu zokogás. Fenség uralkodott rajta, mert ott volt a gyülekezetben s a menetben az egységes magyar nemzet: a kormányával képviselt államhatalom, a király személyét képviselő fő udvari ember, a tudomány, költés, művészet, újságírás, értelmiség java, a feltörekvő és a nagyok példáján heviilő ifjúság. És az utca népe is, a mely inkább sejti talán, mint tudja, mit vesztettünk. Nem ismeri a költő müveit, csak életét. De a merő külsőségekből is megérzi, hogy oly gyász tört le ránk, a melyből részét kivennie kötelesség. És ott volt a vidék, az ország minden tájékának intelligens, megértő közönsége, a melynek rajongására, szeretetére, tiszta és romlatlan szivére mindig biztosan számithatunk, valahányszor szép és eszményi gondolatok bírják megszólalásra.

Azért mondhatjuk jogos büszkeséggel S menten minden túlzástól, hogy az ország temette el Mikszáth Kálmánt. A gyülekezet, mely ravatala köré gyűlt és a sokaság, a mely eleven törvényként húzódott végig utolsó utján, számban és tekintélyben méltó rá, hogy az ország képviseletének tekintessék.

Mikszáth a ravatalon.

Tegnap óta a Magyar Tudományos Akadémia földszinti oszlopcsarnokában volt fölállítva Mikszáth' ravatala, ugyanott, a honnan Deák Ferencet, Arany Jánost, Andrássy Gyulát s utoljára Gyulai Pált kísértük ki végső útjára. A ravatalt ma kora reggeltől kezdve megtekinthette a közönség is. A forró májusi napon koronkint veszedelmessé vált a tolongás a jobboldali kapunál, a hol a tömeget bebocsátottáki hogy végső búcsút vehessen szeretett költőjétől.

A koporsót a Jókai-lepel takarta; a leplen és szétszórtan a fekete posztón, a mely a csarnokot födi, mezei vadvirág. A koporsó előtt a Szent István-jeles rend kiskeresztje, mellyel a király a költői csak a minap tüntette ki. A ravatal mögött a szószék, a honnan a gyászbeszédek el fognak hangzani. Az egész csarnokot beborítja a rengeteg koszorú, köztük sok bóditón illatos piros rózsa, szekfii, azálea. Koszorút küldtek:

A magyar királyi kormány, a főrendiház, a székesfőváros, a Tudományos Akadémia, a Nemzeti Muzeum, Petőfi-Társaság. a Kisfaludy-Társaság, a Dugonies-Társaság, a Bethlen Gábor-Kör, az Erdélyi Irodalmi Társaság, a Borsod-Miskolci Közművelődési Egyesület, a Tudomány-Egyetem rektora és tanácsa, a kir. József-Müegyetem, a nemzeti munkapárt, a Nemzeti Kaszinó, az Országos Kaszinó, a Lipótvárosi Kaszinó, Szeged város közönsége, Nógrádvármegye közönsége, Kolozsvár város közönsége, Nagyvárad város közönsége, Múramarcsvármegye közönsége, a Máramarosszigeti nemzeti munkapárt, az Egyetemi Kör, a Máv. gépgyári munkások önképző-köre, a Deák-téri polgári leányiskola önképző-köre, a Révai Testvérek, Pallas Irodalmi Társaság, az összes napilapok szerkesztőségei, a Vasárnapi Újság szerkesztősége, Herczeg Ferenc, Gárdonyi Géza, Légrády Imre, Gajári Ödön, Wodianer Artur, Pékár Gyula, Feszty Árpiid, Löwenstein Arnold, a Pallas vezérigazgatója a Belvárosi Takarékpénztár igazgatósága és tisztviselői kara, Ruszt József, a Franklin-Társulat és még