Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz
1910. január 16. BUDAPESTI HÍRLAP (13. sz.) 31 Képviselőválasztás Angliában. f. Az angol választás jelszavai. Irta Hegedűs Kálmán. London, jan. 13. Mikor Lloyd George pénzügyminiszter a 'budgelet 1909 április 29-én az alsóház ele terjesztette, tizenöt millió liétszázhatvankétezer font deficit mutatkozott az állam háztartásában, a mi körülbelül háromszáznyolcvan millió koronának felel meg. A budget olyan elveken épült föl, a melyek nein respektálták az állami pénzügyek organikus fejlődését és fölforgatták azokat a hagyományokat, a melyek- Anglia történelmi evoliíciájának útjelző oszlopai. Az a módszer lépett itt életbe, hogy onnan vegyük az adót, a hol legközelebb érjük, ne a jövedelmet, hanem a tőkét adóztassuk meg, nem törődve azzal, hogy milyen nagy adóssággal van már ez a tőke megterhelve, — a tőkét sem a szerint, hogy milyen jövedelmező, hanem, hogy milyen nagy értéket reprezentál, — nem a szerint, hogy milyen gazdag a tulajdonosa, hanem, hogy mi módon jutott a birtokába. Ebben az adóztatási elvben az osztályharc csirái vamiak elrejtve. Roseberry lord, a nagytekintélyű volt liberális miniszterelnök már 1909 márciusában megérezte a kormány e tendenciáját; a liberális liga tanácsában óvta a kormányt a tervbe vett irányzattól, nehogy a nemzetnek választania kelljen szocializmus és konzervativizmus között. Bálfour szeptember 22-én Birminghamben fölolvasta Chamberlain levelét, a melyben fölhívja a lordok házát, hogy tagadja még a budgetet; beszédét alkotmányos. és demokratikus érzéssel teljes szavakkal vége'zte: „Az egyetlen ilélöszék, a mely hivatva van dönteni arról, hogy rohamosan emelkedjék az ország nagysága a vámrendszer védelme alatt vagy rohamosan sülyedjen a szocializmus örvénye felé: az egyetlen ilélöszék a nemzeti“ A felsőház megfogadta Chamberlain tanácsát és 1909 november 30-án elfogadta Lans- downe lord következő indítványát: „Ez a ház nem jogosult arra, hogy hozzájáruljon a budget- hez, mindaddig, a mig az ország nem Ítélt fölötte.“ Price Colicr amerikai író legújabb könyvében azt írja, hogy az angol felsőház egyike a legdemokratikusabb intézményeknek. Demokratikus érzését fejezte ki a lordok háza, a mikor a nemzetet hívta föl arra, hogy Ítéljen a budget- ben foglalt uj eszmékről, a mire sohasem lett volna a nemzetnek alkalma, lia a felsőház a szokásokhoz híven a budgetet elfogadja. Abban úgy a liberális, mint a konzervatív párt megegyezik egymással, hogy törvény szerbit joga van hozzá, akár elfogadni, akár visszavetni; — csak módosítania nem szabad. Ámde visszave- tési joga, a liberális párt fölfogása szerint, elévült azzal, hogy nem gyakorolta. Balfour kimutatta, hogy az uj budget- teknikai rendszer gyakorlata mindössze ötven éves; ez a rövid idő egy nemzet életében éppen nem elegendő arra, hogy ilyen lényeges jog elévüljön; azt is hozzátette az ő derült humorával, hogy csak nem fogja a nemzet inzultusnak tekinteni, ha megkérdezik a véleményét. A felső- ház ellenzékének vezérei, élükön Lansdowne lorddal, kötelezték magukat arra, hogy ha a nemzet a budget mellett dönt, ők is elfogadják. A konzervativ-uaionista ellenzék alapos kritika tárgyává tette a budgetet, a mely szerinte nemcsak lényegére, hanem formájára nézve is egészen uj és szokatlan, mert nemcsak a költségekről gondoskodik, hanem magában foglalja a gyakorlallól cltérőlcg a földbirtok becslésére vonatkozó törvényt: a land-valua- tiont. A land-valiiülion: az összes angol földbirtokok megbecsülése 1909 április 29-iki értékkel. Ez a becslés szükséges azért, hogy a kormány az értéknövekedési adó nagyságát megállapíthassa; Az értéknövekedést: adó — increment duly —: ötödrésze-annak a többletnek, a mellyel az ingatlan értékesebbnek mutatkozik a másra való átszálláskor, mint a mennyire a becslőbi- zottságok becsülték. Hasonló elveken épül a másik, sokat megvitatott adónem: a visszaliáramlási adó — re# version duty; ez a tizedrésze annak az értéktöbbletnek, a melyhez a bérbeadó a bérlet megszűnése napján jut, szembeállítva a becslöbizotfsá- gok által megállapított értékkel. Az építkezések, beruházások értékének a tizedrészét az állam egyszerűen magának foglalja 1c. A kormány c lépésével, hogy a tulajdon értékének részleges elkobzását fölvette a bud- getbe, olyan útra lépett, a mely az egész ország valamennyi ingatlanának a nacionalizálására vezethet. Figyelemre méltó jelenség az, hogy a kormány nemcsak azokat a birtokokat becsülteti meg, a melyeket a budget megadóztat, hanem egyéb ingatlant is. A kormány higgadtabb' és mérsékeltebb tagjai tiltakoznak az ellen a föltevés ellen, hogy a szocializmus lejtőjére viszik az országot; igy Asquith, Haldane és Grey, a kiket Roseberry a nemzet házőrző kutyáinak nevezett, a kik azért vannak a kabinetben, hogy többi tagja cl ne lopja az alkotmányt. Hevesen tiltakozott az alsóház és a lordok- házának ellenzéke az ellen a tendencia ellen, a mely a budget szövevényes paragrafusai közé volt elrejtve. Fokozta a lordok ellenállásának erejét és elhatározásuk szilárdságát az a magyarázat, mellyel a kormány egyes tagjai a budgetet kommentálták, az a forradalmi hang, a mely- lyel mellette síkra szállottak. Ilyen nagy ipari és kereskedelmi államban, a boka tőkék lekötése a nemzeti vagyon gyarapítására, vállalatok létesítésére és föntartására hazafias kötelesség, szocialisztikus és forradalmi szózatok igen alkalmasak arra, hogy a tőkék biztosságát veszélyeztessék, hogy a tőkéket kiűzzék az országból, a vállalkozókat megrettentsék, a mi a munkanélküliség már is elrettentő arányaira káros hatással van és a munkások egzisztenciáját is veszélyezteli A budgetnek ez a hatása már beterjesztésekor mindjárt megnyilvánult. Növekedett ez akkor, a midőn a budget tárgyalása folyamán kitűnt, hogy a kormány milyen hevenyészett javasláiot dolgozott ki, annyira, hogy az a példátlan eset töflénl, hogy maga a kormány kétszázötven módosítást ajánlott saját javaslatáEndrödi Sándor. Irta Barabás Ábel. Endrődi Sándor Anakreoni dalok cinrü UJ kötete a minap jelent meg. A könyv alján ott van az évszám: Í910. Mi ideírunk egy másik évszámot is:. 1850. Ekkor született Endrődi Sándor. A költő tehát születése hatvan éves korában kezünkbe ad egy kötet vallomást, melyen át leikébe láthatunk. Hatvan év nagy idő. E dalok pedig az utolsó évek termékei. Annak a néhány évnek, mely a poézisben annyi salakot dobott felszínre. Mely hangos volt az uj irányok jelszavaitól. Mely gúnyt űzött sok eszményünkből s akárhány tehetséget megingatott és téves útra vezetett. önkéntelenül arra gondolunk,, milyen szemmel nézi ez uj irányt az a költő, ki mindig a tiszta eszméhyiség képviselője volt, kinek mindig .erőssége volt a gyökeres magyarság, s a ki évei növekvő száma ellenére sem veszteti eredetiségéből és költői erejéből? Endrődi Sándort olyan költőnek ismertük, kinek poézise mélyen gyökerezett a magyar talajban s éppen -azért a különféle divat nem árthatott meg neki. Megmaradt azon az, utón, melyet Petőfi és Arany mutattak. Éppen azért, mert jó utón maradt, mindig magasabbra jutott s ime, hatvan éves korában is ép tüdővel fuj bele kürtjébe, mig az irányt tévesztett, uj utakat kereső ifjú óriások ziháló mellel, fáradtan bukdácsolnak s alig tudnák vele lépést tartani. Méltán mondhatja tehát Lázadás című versében: Hisz ezekhez a léha Beteg bábokhoz képest — Ha velők összemérem A magam hatvan évét — Hajlott korom dacára Még hős vagyok valóban, Legénykedő, vitéz vér, Ki most is vágok olyan Rendet, ha nem különbet. Mint ők, a nyomorultak! Igaz, hogy nem is ültem Mint ők. a pocsolyában, S tündöklő tavaszomnak Yirágit sem dobáltam Cédán az utcasárba; De mihelyt mcglegjintett A diadalmas élet Első szabad fuválnia: Feltörtem a magasba, S szikrázó napsugárban. Felhők és viharok közt Edzettem büszke szárnyain, A bátor repüléshez . . . S most. őszi hervadáskor. Midőn köddel borítva, Aszalta». kimerültén Elbandukol előttem Ez ifjú aggastyánok Vigasztalan csapa! ja: Szememben fölcikázik A régi dac villáma, S bálát, adok az égnek, Hogy más bort ittam, mint ők, Es inasképp is • szerettem! Ez önérzetes hang.. Ilyen hanghoz joga van annak, ki mindig, komolyan vette költői hivatását.De Endrődi komolyan vette magyarságát is. Ez az egész kötet ékes bizonysága, hogy a magyar szellem minden formát magáévá tesz s teljesen magyarrá alakit. E költemények anakreoni dalok, de oly színtiszta magyar ver- , sek, hogy a bordalokat egv honfoglaló pogány is elmondhatta volna, mikor kupáját áldomásra szívta föl; ellenkezőleg, ő olvasztotta magába és pedig úgy, hogy magyarságát meg nem hamisította. Hiszen tudjuk, hogy lefordította Heinét s még sem volt sohasem Heine utánzó. A nyugat irodalmának tanulmányán nőtt föl; de ez magyarságában nemhogy gyöngítette volna, hanem inkább fokozta ellenálló képességét. Mig az uj irány papjai csak siránkoznak ázsiai voltunkon, s mindent gyaláznak: addig Endrődi a Munka és vidámság cimü versében azt mondja, hogy két kézzel fogja meg a nehéz eke szarvát s öröme annál mélyebb, mentői mélyebb barázdát hasogathat a nyers ugarban. Nem kell magyarázat hozzá, hogy melyik tesz nagyobb szolgálatot a magyar kultúrának! A költő Csüggcdés cimü dalában szerényen s bizonyos lemondással emlegeti, hogy Anak- reonnal, a dalok ősapjával nem merne versenyre kelni. Az! mondja, hogy más életkedv csapongóit Anákreon vidám dalában; inig az övében van valami fáradt. Olyan, mint az őszi napsugár, mely játszik, de nem melegít többé. A hatvan év mondatja ezt a költővel, mely vállát nyomja; de mi, olvasók, másként érzünk. Minket éppen a -tűz és melegség kap meg, mely a versekből kisugárzik. Nemhogy fárasztóvá válnának az egyféle versforma által, a.mi ilyenkor nem is volna csoda; sőt ellenkezőleg, megragad a sokféle hangulat, a változatosan szülés kifejezés, a váratlan fordulatok újsága, és szellemes csattanója. Nem léha életörömök hirdetői c versek;-jelentőségük mélyebb, semmint első pillanatra gondolnak. A borról dalol legtöbbször, de ez csak külsőség. A költő észrevétlenül érinti meg szivünk legbensőbb húrjait s olv hangokat üt meg, melyek egész lelkünket mozgásba- hozzák. Hány megindító hangulatot idéz lói egy-égy váratlan fordulattal! Néha erős lendülettel csap föl az ének s egész ódái magas-
