Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

'Szombat, julius 30.

EGYETÉRTÉS

i

I

Orosz!: nvadászat lándzsákkal.

,— Roosevelt vadászkalandjaiból. -•

Budapest, julius 29.

Roo»evelt Tivadar, az Egyesült-Államok volt elnöke, ki a legszenvedélyesebb vadász hírében áll, most teszi közzé az amerikai sajtóban legutóbbi afrikai vadászkirándulásának élményei:;.

A vadászkalandok közt Roosevelt elsőnek emliti azt a kirándulását, amelyen nem mint vadász, hanem csak mint néző vett részt. Ezt a látványosságot az afrikai nandis-négerek Tendezték az ex-elnök tiszteletére annak bebizonyitására, hogy nem csak ismétlő fegyverekkel és robbanó golyókkal, de primitiv lándzsákkal is le lehet teríteni az oroszlánt.

A nandis-törzs annak idején egyike volt Afrika legelismertebb és legvakmerőbb harezos törzseinek, amelynek élethivatása kizárólag a háború volt. Most azonban az angol fennhatóság alatt vajmi kevés alkalmuk nyilik, hogy harezos szenvedélyüknek hódolhassanak és igy be kell érniük azzal, ha a vadászat izgalmaival csillapUják la harczi tüzüket.

Mikor Roosevelt közéjük érkezett, a törzs Karczosai egyértelmüleg elhatározták, hogy tiszteletére oroszlánvadászatot rendeznek. A törzsfőnöknél a törzsnek mind a nyolezszáz harezosa jelentkezett a vadászatra és bizony nem kis fejtörésébe került a főnöknek, mig a nyolezszáz közül a hatvan legérdemesebbet kiválasztotta.

Másnap reggel volt a vadászat. Szürkületkor indult el a karaván. Roosevelt és kisérői lóháton előttük lovagoltak, hogy felkutassák számukra az oroszlánt és megakadályozzák, hogy elmenekülhessen. A nandis-k körülbelül 6—7 méterre állva fel egymástól, széles rajvonalban követték őket. Összes fegyverzetük egy rövidnyelü lándzsa 'és egy bőrpaizs volt. A lándzsa meglehetős súlyt ..képviselt, mert nemcsak a hegye volt vasból, de a vége is, nyilván azért, hogy a dobásnak annál végzetesebb erőt adjon. A feketék mindazáUal játszi könnyűséggel bántak a nehéz fegyverrel és lelkesül tségükben minduntalan a fejük felett forgatták.

Végre egy órai ut után Roosevelték egy oroszlánt zavartak fel. Hatalmas him volt, fekete sörénynyel. A megzavart vadállat dühös ordítással fordult a jövevények felé és éppen támadásra készült, amikor hirtelen megérkeztek a nandis-k és harsány csatakiáltásukkal magukra vonták az oroszlán figyelmét.

Eutva és egyenként érkeztek. Hatvan lépés távolságra megálltak az oroszlántól és azt csakhamar körbe fogták. Mindenik harezos a pa’.zsa mögé húzódott és lándzsáját dobásra készen tartotta. Az oroszlán a kijr közepén állva, megzavarodva nézte ezt a különös műveletet. A nandis-k azonban nem álltak meg, hanem elkezdték scüH teni a kört. Az oroszlán most már nem fogta tréfára a dolgot és rést keresett* hogy hol törhessen ki. Ahol a kör a leggyengébbnek és leghézagosabbnak látszott, erre felé ugrott. Itt mindössze két vadász állotta az útját. Azonban ugyanebben a pillanatban lépett be a körbe a törzsfőnök is és a lándzsáját két lépésről távolságból a vadállat hátába mélyítette. Ugyanakkor hajította el lándzsáját az egyik megtámadott harezos is és az oroszlánt lapoczkáján találta el. A dobás oly erős volt, hogy egészen átjárta az oroszlán testét és a lándzsa csillámló aezélhegye látható lett az oroszlán másik oldalán.

A fenevad azonban nem egy könnyen adta a bőrét és hatalmas ugrással megtámadta a láudzsavető harezost, ki most már teljesen fegyvertelenül állott. Rettentő csapást mórt körmeivel a harezos vállára, ki azonnal összeros!ía',t A segítség azonban nem volt távol, mert most már az összes vadászok az oroszlán közelébe férkőztek és egymásután döfték bele lándzsáikat. Az oroszlán röviddel utóbb ki is lehelte páráját, de azért még egyet sikerült a vadászok közül körmeivel megsebesítenie.

Az egész tusa legfeljebb ha tiz másodpeTOzig

tartott. De micsoda tiz másodpercz volt ez! — ‘ beszéli el Roosevelt. Az idegeket annyira megvi- ; selte, hogy nem is volt kedve örülni a nandis-k bravúrjának.

Roosevelt és kisérete a nagy harcz bofoje»$é- vel azonnal a sebesültekhez siettek, kik szemmel- ; láthatólag szenvedtek súlyos sebeikben. A velük volt orvosi kötszerekkel bekötözték őket és mind- i egyiküknek egy fiatal tehenet ajándékoztak vi- j tézségükért.

Ezalatt; a nandis-k a törzsfőnök vezérlete alatt, fegyvereiket forgatva, lassú tánczlépéssel lejtették körül a legyőzött ellenség tetemét is hangos, vontatott diadalmi énekük messzije hangzott el a végtelen pusztaságba, hogy hirdesse a vakmerő vadászok bátorságát és dicsőségét.

SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET.

Az uj Nemzeti Színház.

*- Nyilvános pályázat. —11

Budapest, julius 29.

Régi immodern, többé-kevésbbé tűzveszélyes fészkéből a Népszínházba költözött a Nemzeti Szánház. Átalakítottak és visszaalakítottak, amíg valahogyan tető alá hozhatták az ország első mü- intézetét. Ez a megoldás azonban csak ideiglenes és éppenséggel nem elégiti ki azokat az igényeket, melyeket joggal fűzhetünk Nemzeti Színházunk' hoz. Eddig jó részt ellenőrizhetetlen és ellenmondó hírek keringtek a vendégszereplő Nemzetiről, me' lyet majd visszaköltöztettek régi hajlékába, majd pedig állandósítottak ideiglenes szállásán. Úgy látszik, ennek a bizonytalanságnak akart véget vetni a Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet, mely kül- döttségileg kereste *fel gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az egyedül liiva- tott fórumról kapjon feleletet az évek óta nyilt kérdésre.

A miniszter tegnap délben a képviselőházban fo gadta a küldöttséget, amelynek vezetője Kajlinger Mihály udvari tanácsos, az egylet elnöke volt. A küldöttség vezetője előadta a kérdés eddigi történetét és a magyar műszaki kannak azt a kérelmét tolmácsolta, hogy akár uj építkezésre, akár a régi színháznak átalakítására határozná el magát a miniszter, az uj Nemzeti Színház terveit magyar építészek között rendezendő nyilvános pályázat utján szerezze meg. A kérelemnek ez a határozott íor- mája általános megelégedést kell, hogy leljen az ország épitészi, mérnöki, művészi köreiben, mert hiszen nagyon jól tudják, hogy a legelső magyar színház felépítését pályázat mellőzésével egyszerűen a bécsi Fellner és Hellmer ezégre akarták bízni, ami a hazai architektúra legmélyebb megsértése lett volna.

Gróf Zichy János válaszában kijelentette, hogy egyedül a nyilvános tervpályázat rendezését torija helyesnek és igazságosnak és mihelyt az ügyet kellőképen tanulmányozta, ebben az irányban kiván dönteni, még pedig lehetőleg még ez év folyamán, hogy a hosszas előmunkálatok a színház épitését sokáig ne késleltessék. A küldöttség a miniszter válaszát köszönettel vette tudomásul s most már megnyugvással várható az ügy további fejlődése, mert gróf Zichy János közoktatásügyi miniszter a Nemzeti Szinház épitése kérdésének megoldásában a nemzet szellemi munkájának is teret nyit és pedig nemcsak az ipari, de a tervező munkának is. Mindenesetre jó lesz a sietség, mert éppenséggel nem méltó ahhoz az országhoz, mely a világ egyik legszebb parlamentjét tudta emelni, hogy szinmiivészetének még csak állandó hajlékot sem tud építtetni. Attól pedig senki se tartson, hogy a magyar invenczió és alkotóképesség éppen ennél a kérdésnél ne tudjon helytállni magáért.

(*) A Budai Nyári Színházban holnap, szom baton Haller Irma vendégfelléptével „A drótostót“ czimü operett kerül színre, Zsuzsira Haller Irma, Pfefferkorn Virága, a többi főszereplői pedig Bej- cziné, Mihályfi Julia, Bejczi, Szánthó és Tábori

lesz. — Vasárnap Sarkait Aladár, a Vígszínház tagjárnak vendégfelléptével Bakonyi'Károly ős Kálmán Imre „Tatárjárás“ czimü daljátékának lesz a budai első előadása.

(*) A muzsikus leány. Már nagybau folynak a próbák a Városligeti Színházban „A muzsikus leány“ (Das Musikantewmaedel) czimü operettből, melyet Járná György és Buchbinder Bernát, az „Erdészleány** ismert szerzői írtak. A zenében és szövegében egyaránt érdekes operett meséje Haydn József, a világhírű magyarszármazásu komponista életéből van merítve. A szinház a nagyhirü újdonságra a legnagyobb gonddal készül. A czímszere- pet Küry Klára, a szinház vendégprimadonnája játszsza. A többi szerepeket a szint áz legjobb erői játszszák.

(*) Elhunyt norvég zeneszerző. Velen özébe a meghalt Selmer János, norvég zeneszerző 67 íves korában. Ő volt az első, aki az akkor még primitiv norvég zene kiépítésén fáradozott.

(*) Magyar művész külföldi sikere. A refor- mácziónak Genfben fölállitandó emlékszobrára hirdetett nemzetközi pályázaton, amelyen a világ legjelesebb művészei vettek részt, s, zsűri a harmadik dijat Horvay Jánosnak, a budapesti Kossuth- szobor alkotójának Ítélte oda. A zsűri határozatára Horvay tervét bronzba öntötték és azt a genfi nemzeti múzeumba helyezték el.

(*) Mark Twain szobra. Heideibergben szobrot akar emelni az ottani amerikai®kolonia a nemrég elhunyt nagy humoristának. Már aanyi pénzt gyűjtöttek össze, hogy a költségeken nem fog múlni a terv megvalósulása.

(*) D’Annunzio uj színdarabjai. Gábriellé D'Annunzio, aki jelenleg két franczia tárgyú drámáján dolgozik és a napokban fogja elhagyni Parist, a franczia fővárosban a darabjaihoz gyűjtött adatokat. Az együk darabjának, amelyet a „Theatre Francaise“-nak irt, „Antigoné árnyéka“ a czime. Ez a darab ügy modern, lélektani színmű. A másik darabjáról, amely vaudeville lesz, nem mondott egyebet D'Annunzio, mint azt, hogy azokból, amiket a lapok a darabról eddig írtak, semmi sem igaz és hogy a darab Parisban játszik.

(*) Petőfi-emlék Marosvásárhelyen. Marosvásárhely hazafias közönsége, a városi szépítő egylet kezdésére, a maga körében gyűjtést indított, hogy a halhatatlan költőnek, Petőfi Sándornak maradandó emleket állítsanak. A polgárság nagy áldozatkészen sietett filléreivel hozzájárulni a nemes eszme megvalósításához és a szükséges pénz máris együtt Varr. Az emlék tervét dr. Bernády György polgármesternek, a szépitőegylet elnökének felkérésére Kallós Ede, az ismert nevű szobrászművész már meg is mintázta. A művész a magas kivitelű dombormüvön azt a jelenetet örökíti meg, amint Petőfi Bemmel a csatába indul. A háttérben a költészet múzsájának alakja látható, akinek arczán fájdalmas sejtelem ül. Az emléket haraszti terméskőből faragják s a város főterén állítják fel, ahol a költő egykor a Görög-féle házban lakott. Az ünnepélyes leleplezés idejét az őszszel állapítják rtteg.

(*) Művészek pantheonja. A Bajza-utczai mü- vésztelep parkjában az őszszel, egész csendben helyezik el a magyar képzőművészetek ama kimagasló alakjainak portrait szobrait, amelyeket Stroll Alajos szobrásztanár és a vezetése alatt álló mesteriskola fiatal művészei mintáztak. Ezek a szobrok lesznek a magyar képzőművészek panteonjának az első szobrai, s a pa,ntheont évröl- évre ki fogják egészíteni, úgy hogy az rövid időu belül érezben és kőben megfogja ismertetni a közönséggel művészetünk egész történetét. A fölállitandó szobrok közül Strobl tanár készitette el Zichy Mihályét. Székely Bertalanét és Kelety Gusztávét s most mintázza Munkácsyét és Schule!: Erigyesét, Lotz Károly szobra Rápolty Lajostól, Izsó Miklósé pedig Vaszary Lászlótól való.

FŐVÁROS.

)( A sertéspiac» kérdése. A kőbányai sertés- szállásokon levő telekkönyvi korlátozás megszüntetésének az ügye aktuálissá tette azt g kérdést, hol és hogyan kellene egy a kőbányai piaczot pótló sertéshizlaló és kiviteli telepről gondoskodni. A főváros tanácsa legutóbb tartott ülésében foglalkozott ezzel a kérdéssel és elhatározta, hogy felterjesztést intéz a földmivelésiigyi miniszterhez és kérdést intéz az iránt, hajlandó-e az uj piaczra vonatkozó tárgyalást megkezdeni. A mostani szállásokon levő telekkönyvi korlátozás megszüntetése ügyében csak az uj telep kérdésének megoldása után fog intézkedés történni.