Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

'Szombat, julius 30. EGYETÉRTÉS i I Orosz!: nvadászat lándzsákkal. ,— Roosevelt vadászkalandjaiból. -• Budapest, julius 29. Roo»evelt Tivadar, az Egyesült-Államok volt elnöke, ki a legszenvedélyesebb vadász hírében áll, most teszi közzé az amerikai sajtóban leg­utóbbi afrikai vadászkirándulásának élményei:;. A vadászkalandok közt Roosevelt elsőnek emliti azt a kirándulását, amelyen nem mint va­dász, hanem csak mint néző vett részt. Ezt a lát­ványosságot az afrikai nandis-négerek Tendezték az ex-elnök tiszteletére annak bebizonyitására, hogy nem csak ismétlő fegyverekkel és robbanó golyókkal, de primitiv lándzsákkal is le lehet teríteni az oroszlánt. A nandis-törzs annak idején egyike volt Afrika legelismertebb és legvakmerőbb harezos törzseinek, amelynek élethivatása kizárólag a há­ború volt. Most azonban az angol fennhatóság alatt vajmi kevés alkalmuk nyilik, hogy harezos szenvedélyüknek hódolhassanak és igy be kell ér­niük azzal, ha a vadászat izgalmaival csillapUják la harczi tüzüket. Mikor Roosevelt közéjük érkezett, a törzs Karczosai egyértelmüleg elhatározták, hogy tisz­teletére oroszlánvadászatot rendeznek. A törzs­főnöknél a törzsnek mind a nyolezszáz harezosa jelentkezett a vadászatra és bizony nem kis fej­törésébe került a főnöknek, mig a nyolezszáz közül a hatvan legérdemesebbet kiválasztotta. Másnap reggel volt a vadászat. Szürkületkor indult el a karaván. Roosevelt és kisérői lóháton előttük lovagoltak, hogy felkutassák számukra az oroszlánt és megakadályozzák, hogy elmene­külhessen. A nandis-k körülbelül 6—7 méterre állva fel egymástól, széles rajvonalban követték őket. Összes fegyverzetük egy rövidnyelü lándzsa 'és egy bőrpaizs volt. A lándzsa meglehetős súlyt ..képviselt, mert nemcsak a hegye volt vasból, de a vége is, nyilván azért, hogy a dobásnak annál végzetesebb erőt adjon. A feketék mindazáUal játszi könnyűséggel bántak a nehéz fegyverrel és lelkesül tségükben minduntalan a fejük felett forgatták. Végre egy órai ut után Roosevelték egy oroszlánt zavartak fel. Hatalmas him volt, fekete sörénynyel. A megzavart vadállat dühös ordítás­sal fordult a jövevények felé és éppen támadásra készült, amikor hirtelen megérkeztek a nandis-k és harsány csatakiáltásukkal magukra vonták az oroszlán figyelmét. Eutva és egyenként érkeztek. Hatvan lépés távolságra megálltak az oroszlántól és azt csak­hamar körbe fogták. Mindenik harezos a pa’.zsa mögé húzódott és lándzsáját dobásra készen tar­totta. Az oroszlán a kijr közepén állva, megzava­rodva nézte ezt a különös műveletet. A nandis-k azonban nem álltak meg, hanem elkezdték scüH teni a kört. Az oroszlán most már nem fogta tréfára a dolgot és rést keresett* hogy hol tör­hessen ki. Ahol a kör a leggyengébbnek és leg­hézagosabbnak látszott, erre felé ugrott. Itt mindössze két vadász állotta az útját. Azonban ugyanebben a pillanatban lépett be a körbe a törzsfőnök is és a lándzsáját két lépésről távol­ságból a vadállat hátába mélyítette. Ugyanakkor hajította el lándzsáját az egyik megtámadott harezos is és az oroszlánt lapoczkáján találta el. A dobás oly erős volt, hogy egészen átjárta az oroszlán testét és a lándzsa csillámló aezélhegye látható lett az oroszlán másik oldalán. A fenevad azonban nem egy könnyen adta a bőrét és hatalmas ugrással megtámadta a láudzsavető harezost, ki most már teljesen fegy­vertelenül állott. Rettentő csapást mórt kör­meivel a harezos vállára, ki azonnal összeros!ía',t A segítség azonban nem volt távol, mert most már az összes vadászok az oroszlán közelébe fér­kőztek és egymásután döfték bele lándzsáikat. Az oroszlán röviddel utóbb ki is lehelte páráját, de azért még egyet sikerült a vadászok közül kör­meivel megsebesítenie. Az egész tusa legfeljebb ha tiz másodpeTOzig tartott. De micsoda tiz másodpercz volt ez! — ‘ beszéli el Roosevelt. Az idegeket annyira megvi- ; selte, hogy nem is volt kedve örülni a nandis-k bravúrjának. Roosevelt és kisérete a nagy harcz bofoje»$é- vel azonnal a sebesültekhez siettek, kik szemmel- ; láthatólag szenvedtek súlyos sebeikben. A velük volt orvosi kötszerekkel bekötözték őket és mind- i egyiküknek egy fiatal tehenet ajándékoztak vi- j tézségükért. Ezalatt; a nandis-k a törzsfőnök vezérlete alatt, fegyvereiket forgatva, lassú tánczlépéssel lejtették körül a legyőzött ellenség tetemét is hangos, vontatott diadalmi énekük messzije hang­zott el a végtelen pusztaságba, hogy hirdesse a vakmerő vadászok bátorságát és dicsőségét. SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET. Az uj Nemzeti Színház. *- Nyilvános pályázat. —11 Budapest, julius 29. Régi immodern, többé-kevésbbé tűzveszélyes fészkéből a Népszínházba költözött a Nemzeti Szánház. Átalakítottak és visszaalakítottak, amíg valahogyan tető alá hozhatták az ország első mü- intézetét. Ez a megoldás azonban csak ideiglenes és éppenséggel nem elégiti ki azokat az igényeket, melyeket joggal fűzhetünk Nemzeti Színházunk' hoz. Eddig jó részt ellenőrizhetetlen és ellenmondó hírek keringtek a vendégszereplő Nemzetiről, me' lyet majd visszaköltöztettek régi hajlékába, majd pedig állandósítottak ideiglenes szállásán. Úgy lát­szik, ennek a bizonytalanságnak akart véget vetni a Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet, mely kül- döttségileg kereste *fel gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy az egyedül liiva- tott fórumról kapjon feleletet az évek óta nyilt kér­désre. A miniszter tegnap délben a képviselőházban fo gadta a küldöttséget, amelynek vezetője Kajlinger Mihály udvari tanácsos, az egylet elnöke volt. A küldöttség vezetője előadta a kérdés eddigi történe­tét és a magyar műszaki kannak azt a kérelmét tolmácsolta, hogy akár uj építkezésre, akár a régi színháznak átalakítására határozná el magát a mi­niszter, az uj Nemzeti Színház terveit magyar épí­tészek között rendezendő nyilvános pályázat utján szerezze meg. A kérelemnek ez a határozott íor- mája általános megelégedést kell, hogy leljen az ország épitészi, mérnöki, művészi köreiben, mert hiszen nagyon jól tudják, hogy a legelső magyar színház felépítését pályázat mellőzésével egyszerűen a bécsi Fellner és Hellmer ezégre akarták bízni, ami a hazai architektúra legmélyebb megsértése lett volna. Gróf Zichy János válaszában kijelentette, hogy egyedül a nyilvános tervpályázat rendezését torija helyesnek és igazságosnak és mihelyt az ügyet kellőképen tanulmányozta, ebben az irányban kiván dönteni, még pedig lehetőleg még ez év fo­lyamán, hogy a hosszas előmunkálatok a színház épitését sokáig ne késleltessék. A küldöttség a mi­niszter válaszát köszönettel vette tudomásul s most már megnyugvással várható az ügy további fejlő­dése, mert gróf Zichy János közoktatásügyi mi­niszter a Nemzeti Szinház épitése kérdésének meg­oldásában a nemzet szellemi munkájának is teret nyit és pedig nemcsak az ipari, de a tervező mun­kának is. Mindenesetre jó lesz a sietség, mert ép­penséggel nem méltó ahhoz az országhoz, mely a világ egyik legszebb parlamentjét tudta emelni, hogy szinmiivészetének még csak állandó hajlékot sem tud építtetni. Attól pedig senki se tartson, hogy a magyar invenczió és alkotóképesség éppen ennél a kérdésnél ne tudjon helytállni magáért. (*) A Budai Nyári Színházban holnap, szom baton Haller Irma vendégfelléptével „A drótostót“ czimü operett kerül színre, Zsuzsira Haller Irma, Pfefferkorn Virága, a többi főszereplői pedig Bej- cziné, Mihályfi Julia, Bejczi, Szánthó és Tábori lesz. — Vasárnap Sarkait Aladár, a Vígszínház tagjárnak vendégfelléptével Bakonyi'Károly ős Kál­mán Imre „Tatárjárás“ czimü daljátékának lesz a budai első előadása. (*) A muzsikus leány. Már nagybau folynak a próbák a Városligeti Színházban „A muzsikus leány“ (Das Musikantewmaedel) czimü operettből, melyet Járná György és Buchbinder Bernát, az „Erdészleány** ismert szerzői írtak. A zenében és szövegében egyaránt érdekes operett meséje Haydn József, a világhírű magyarszármazásu komponista életéből van merítve. A szinház a nagyhirü újdon­ságra a legnagyobb gonddal készül. A czímszere- pet Küry Klára, a szinház vendégprimadonnája játszsza. A többi szerepeket a szint áz legjobb erői játszszák. (*) Elhunyt norvég zeneszerző. Velen özébe a meghalt Selmer János, norvég zeneszerző 67 íves korában. Ő volt az első, aki az akkor még primi­tiv norvég zene kiépítésén fáradozott. (*) Magyar művész külföldi sikere. A refor- mácziónak Genfben fölállitandó emlékszobrára hirdetett nemzetközi pályázaton, amelyen a világ legjelesebb művészei vettek részt, s, zsűri a harma­dik dijat Horvay Jánosnak, a budapesti Kossuth- szobor alkotójának Ítélte oda. A zsűri határoza­tára Horvay tervét bronzba öntötték és azt a genfi nemzeti múzeumba helyezték el. (*) Mark Twain szobra. Heideibergben szob­rot akar emelni az ottani amerikai®kolonia a nem­rég elhunyt nagy humoristának. Már aanyi pénzt gyűjtöttek össze, hogy a költségeken nem fog múlni a terv megvalósulása. (*) D’Annunzio uj színdarabjai. Gábriellé D'Annunzio, aki jelenleg két franczia tárgyú drá­máján dolgozik és a napokban fogja elhagyni Pa­rist, a franczia fővárosban a darabjaihoz gyűjtött adatokat. Az együk darabjának, amelyet a „The­atre Francaise“-nak irt, „Antigoné árnyéka“ a czime. Ez a darab ügy modern, lélektani színmű. A másik darabjáról, amely vaudeville lesz, nem mon­dott egyebet D'Annunzio, mint azt, hogy azokból, amiket a lapok a darabról eddig írtak, semmi sem igaz és hogy a darab Parisban játszik. (*) Petőfi-emlék Marosvásárhelyen. Marosvá­sárhely hazafias közönsége, a városi szépítő egylet kezdésére, a maga körében gyűjtést indított, hogy a halhatatlan költőnek, Petőfi Sándornak mara­dandó emleket állítsanak. A polgárság nagy áldo­zatkészen sietett filléreivel hozzájárulni a nemes eszme megvalósításához és a szükséges pénz máris együtt Varr. Az emlék tervét dr. Bernády György polgármesternek, a szépitőegylet elnökének felkéré­sére Kallós Ede, az ismert nevű szobrászművész már meg is mintázta. A művész a magas kivitelű dombormüvön azt a jelenetet örökíti meg, amint Petőfi Bemmel a csatába indul. A háttérben a költészet múzsájának alakja látható, akinek arczán fájdalmas sejtelem ül. Az emléket haraszti termés­kőből faragják s a város főterén állítják fel, ahol a költő egykor a Görög-féle házban lakott. Az ünnepélyes leleplezés idejét az őszszel állapít­ják rtteg. (*) Művészek pantheonja. A Bajza-utczai mü- vésztelep parkjában az őszszel, egész csendben he­lyezik el a magyar képzőművészetek ama kima­gasló alakjainak portrait szobrait, amelyeket Stroll Alajos szobrásztanár és a vezetése alatt álló mesteriskola fiatal művészei mintáztak. Ezek a szobrok lesznek a magyar képzőművészek pan­teonjának az első szobrai, s a pa,ntheont évröl- évre ki fogják egészíteni, úgy hogy az rövid időu belül érezben és kőben megfogja ismertetni a kö­zönséggel művészetünk egész történetét. A föl­állitandó szobrok közül Strobl tanár készitette el Zichy Mihályét. Székely Bertalanét és Kelety Gusztávét s most mintázza Munkácsyét és Schule!: Erigyesét, Lotz Károly szobra Rápolty Lajostól, Izsó Miklósé pedig Vaszary Lászlótól való. FŐVÁROS. )( A sertéspiac» kérdése. A kőbányai sertés- szállásokon levő telekkönyvi korlátozás megszün­tetésének az ügye aktuálissá tette azt g kérdést, hol és hogyan kellene egy a kőbányai piaczot pótló sertéshizlaló és kiviteli telepről gondoskodni. A főváros tanácsa legutóbb tartott ülésében foglal­kozott ezzel a kérdéssel és elhatározta, hogy felter­jesztést intéz a földmivelésiigyi miniszterhez és kérdést intéz az iránt, hajlandó-e az uj piaczra vo­natkozó tárgyalást megkezdeni. A mostani szállá­sokon levő telekkönyvi korlátozás megszüntetése ügyében csak az uj telep kérdésének megoldása után fog intézkedés történni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom