Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz
1910. augusztus 2. BUDAPESTI HÍRLAP (182. sz.) 7 pen olyan, mint mikor a tyuk kolkodácsol. S ha férfi beszéli, csupa erő ez a nyelv; csak gondolja meg az ember, hogy majd minden mondat végén olt van egy hosszú á. Tessék elképezni a magyarban. Abban a végső hosszú á-ban milyen gyönyörűen össze lehet foglalni még egyszer az érzelmeket. Tisztelettel ajánlom az eszperantó híveinek a figyelmébe. Mig ezt a szép nyelvet kutatom, csendesen cső- - dalom az oroszokat. Milyen bámulatos módon értenek ezek ahhoz, hogy kell egy népből kilopni a lel- ■ két s orosszá tenni. Körülöttem óriási területen ku- mükök laknak. S itt Petrovszkban már alig látja az ember, hogy itt tatárföldön jár. Széles, tiszta utcák, rendes házak; a török mecset beszorítva egy csendes zugba, ki se látszik a házak közül. Minareté, a honnan a müezzin harsány szóval hívhatná imádságra a híveket. nincsen, körülötte élet alig van. Magulc az igazhivők is csendesen, gyéren szállingóznak. Pedig legfeljebb itt erezhetnék még a hitük erejével, hogy különbek, mint a szürke sapkás gyaur. Úgy látszik, már nem érzik. Már itt Petrovszkban alig akad olyan tatár, a ki oroszul ne tudna. Nem kevés van olyan, a melyik jobban tud oroszul, mint ku-. mükül. A tatár asszony nem fátyolozza el magát; orosz ruhában jár, még oroszul is tud (nagy szó — az asszony.) Pedig ez a föld még száz évvel ezelőtt nem volt az oroszoké. Az iskolában egy orosz és egy tatár tanító együtt oktatja a gyerekeket. És igy tovább. Minek folytassam. A helyett, hogy ezeken az élhetetlen tatárokon sajnálkoznám, kezdem tisztelni az oroszokat. Micsoda élet van ebben az apró városkában, a hová csak egy hét alatt ér a pétervári újság! Fényes világítás, gyönyörű kert. este katónazene. szép közönség (az egész városban sincs tizennégyezer lélek). egéíz sereg villámos színház, hol a közönség többek közt a nagy „spanyol“ költő. Torquato Tasso müveiben is gyönyörködik. A múlt este, hogy egy tatár korcsmában fél üveg bor (öt apró hagyma, nyolc retek, egy darab sajt, két darab kenyér és egy nagy rakás petrezselyem) mellett igen elbusultam magam, a mint kiértem az utcára, azt hittem, Budapesten vagyok. De nem az AndráSsy-uton. Csak a katonatisztek nem tetszenek'. Itt Oroszországban a legszegényebb emberek mennek katonatisztnek. Ingyen tanulhatnak s jó fizetést kapnak. De valóban rettenetes alakok. Emlékezik még az olvasó. mint lövöldözték halomra a japánok a fényes ruházatú orosz katonatiszteket? Maga kárán tanul az orosz. Most aztán olyan egyszerűen öltözködnek a tisztek, hogy ember legyen, a ki az első pillantásra fölismerje, melyik a tiszt, melyik a közlegény. Volt itt valamikor még gyár is. Talán nem is egy. Hanem a kilencszázhatodiki nagy forradalom (mikor csupa vér volt Oroszország, különösen meg ez a minden rossznak főfészke, a Kaukázus) tönkretette őket. Akkoriban még Batumnak is virágzó gyáripara volt, a forradalom alatt azonban minden elpusztult s a város lakossága felényire olvadt le. — Hat hónapig semmiféle rend nem volt itt, — beszélte egy örmény pap; — a forradalmárok voltak az urak. de milyen urak! Nagyon szép leány-. testvérem van; egyszer eljött hozzánk' egy banda s követelte, hogy adjuk ki a testvéremet. Mi kaukázusiak különös emberek vagyunk, testvérem két hatal-- más revolverrel fölfegyverkezve minden félelem nélkül kiment a gazemberek elé, egyet-kettőt agyonlőtt, — mi is segítettünk neki az ablakokból —- a többiek elszaladtak s mi megmenekültünk. — De mostanában nem fordulnak talán elő ilyenek? — kérdeztem. — Most meglehetősen nyugodt világ van erre, de éppen a dagesztáni kormányzóság, a hová ön utazik, igen veszedelmes, tele van rablóval. Jó lesz vigyázni. A kereskedők áruit fényes nappal szuronyos katonák kisérik az országutakon, mégis sok mindent ellopnak. Gazdag emberek elrablása, kifosztása meg éppen napirenden van. A minap egy grúz diáknál voltam. A mint csendesen fogyasztjuk a teánkat, odahozza néhai osztálytársai arcképét, a kikkekl tavaly együtt érettségizett Jól megtermett alakok. Mutogatja sorra: — Ez most Moszkvában jogász, ez mérnöknek készül, emez meg kint van Szibériában, valami politikai bűnt követett el. Ez itt hivatalnok, emez megint forradalmár, kényszermunkán van ez is. Az a szálas nagy alak ott a sarokban most a legvégső nyomor szélén áll. Egyike volt a legjobb tanulóknak. de szociálista érzelmei miatt nem adtak neki erkölcsi bizonyítványt (nálunk ám ez a fő az egyetemre való fölvételnél), tanulmányait folytatni nem tudta, állást nem kapott, most az se tudom, mi van vele. Ez az apró örmény ugyancsak forradalmár, de van annyi esze, hogy nem kerül hurokra. Előkérem az ő erkölcsi bizonyítványát. Bizony abban nincs meg. hogy az illető nem ölt, lopott vagy sikkasztott, ott csak annyi van, hogy semmiféle forradalmi mozgalomban részt nem vett, tehát igen jó erkölcsű ember, a kit bátran föl lehet venni bármelyik egyetemre. Itt minden második, vagy legalább is harmadik ember forradalmár. Nem mer hangosan beszélni, de kárörvendő pillantással emlékezik meg az orosz-japán háborúról, mintha az nem az orosz nemzetnek, hanem a cári udvarnak lett volna a veresége. Különösen a tanultabbak az újságírók. Még annak is a java ezek a kaukázusiak. Mikor a földünk ötvenéves leigázását ünnepeltették velünk az oroszok, — beszélte egy — Írtam egy cikket a Terek-be Samilról, a mi nagy szabadsághősünkről. Megmondogattam benne az oroszoknak keményen. Kaptam érte busz rubelt meg három napot. Az egyiket az újságtól, a másikat a kormányzótól. Aztóta ha valahova megyek (Oroszországban egy lépést sem lehet tenni a hatóság tudta nélkül), mindig rendelet érkezik az ottani hatósághoz, hogy kellőképpen szemmel tartsanak. Hogy tudja mégis a cár ezt az országot rendben tartani? És vájjon mé’ddig tudja? TÁVIRATOK. A montenegrói emigránsok. Bécs, aug. 1. (Saját tudósítónktól,). A Kroatische Korrespondenz-nek jelentik Katta- röból: A montenegrói rendőrséget külföldi államok figyelmeztették, hogy montenegrói emigránsok, a kiknek nagy része Belgrádban lakik, Montenegróba igyekeznek jutni, hogy Nikita fejedelem jubileuma idején zavargást rendezzenek. Hir szerint a montenegrói emigránsok' nemzetközi anarkistákkal is összeköttetésbe léptek s el vannak határozva arra, hogy Montenegrónak királysággá való proklamálását augusztus 26-án minden körülmények között megakadályozzák. A montenegrói határt szigorúan őrzik, s különösen az antivári kikötőben minden idegent szemmel tartanak. ■’ i A kancellár a császárnál. Svinemünde, aug. 1. Vilmos császár a Hohen- zollern-jatton kihallgatáson fogadta Bethmann-Holl- wea birodalmi kancellárt és Kiderlen-Wächter államtitkárt. A krétai kérdés. Atén, aug. 1. (Aténi ügynökség.) Teotokisz és Rallisz közt történt megállapodás szerint a görög nemzetgyűlés részére nem fognak krétai jelöltséget fölállítani. Venizelosz már megkezdte szabadságutját Triesztbe. Valószinü, hogy a jelöltségre nem fog reflektálni. A nemzetközi békekongresszus. Stokholm, aug. f. Ma nyitották meg ünneplésen a 18. nemzetközi békekongresszust. A megnyitó ünnepen 24 ország mintegy 600 delegátusa, úgyszintén a diplomáciai kar vett részt. A különböző nemzetek lobogóival és Nobel arcképével diszitett terem elnöki emelvényén Carlsen Bonde báró képviselő, a szervező-bizottság elnöke foglalt helyet, a ki üdvözölte a megjelenteket. A külügyminiszter hósz- szabb beszédben a svéd kormány örömét fejezte ki, hogy a békekongresszust Stokholmban üdvözölheti, a mely, mint reméli, az emberiség javára szolgáló munkát fog végezni. Lafontaine belga szenátor a kongresszus nevében köszönetét mondott az üdvözlésért. De Gubernatis tanár (Róma) Stokholm városát üdvözölte, s fölolvasta az olasz miniszterelnök és külügyminiszter üdvözlő táviratait. Ezután Taube grófot és Bonde bárót diszelnökökké választották. Végül üdvözlő táviratokat intéztek a svéd királyhoz, Frédéric Passu-hoz, Suttner Bertához és Tolsztoj grófhoz. Délután a különböző bizottságok üléseztek, este ünnepi banket volt. Egy török miniszter útja. Konstantinápoly, aug. 1. Talaat bég belügyminiszter egyenest Prisztinába utazik,- onnan pedig Uszkübön át Szalonikibe és talán Monasztirba is elmegy és augusztus 8-án tér vissza Konstantiná- polyba. A miniszter utazásának, a melyet rendkivüli minisztertanács határozott el, nagy jelentőséget tulajdonítanak. Megbízható hirek szerint az a célja a miniszternek, hogy a lefegyverzés körül véget vessen a hatóság túlkapásainak. De ezenfelül tanulmányozni akarja az egyházi törvény végrehajtásának a mohamedán bevándorlásnak és az útépítésnek ügyeit is. Közgazdasági táviratok. Boroszló, aug 1. Gabonatőzsde. Búza helyben 19,60 m. (11.32 K.). Sárga búza helyben 19.5Ó m. (11.20 K.). Rozs helyben 13.90 m. (8.77 K.). Zab helyben 15.40 m. (9.06 K.). Repce helyben 20.— m. (11.76 K.). Tengeri 17.25 m. (10.14 KA. Newyork, aug. 1, Zárlat. Búza engedő', helyben 108Vi cent. (10.— K.\ szept-re 107V, cent. (9.96 K.), dec.-re 110V, cent. (10.18 K.), máj.-ra —.— cent. (—.— K.), juh-ra —.— cent. (—.— K.). — Tengert állandó, szept.-re 72*Jt cent. (7.15 K.), dec.-re-----. cent. ( —.— K.), mái.-ra —.— cent. (—.— K.). — Liszt helyben 4,30. Gabonaszállitás Liverpoolba 1 ü4 '0.45). Csikágó, aug. 1. Zárlat. Bnza engedő, szept.-re 1021/, cent. (9.47 K.), dec.-re 104*/, cent (9.65 K.). Tengeri állandó, szept.-re 6B/, cent (6.31 KA A külföldi gabonatőzsdék mai és tegnapi árfolyamainak összehasonlítása : Ma Poornar PARIS frank frank frank Bnza anemszt»*™. . i7.~ 2MC-0.10 —.— w Bzoptombor—decemberre* * * » . kß.ao 26. <0-0.10- november—fobruárra. «••••* •2B.45 26.f 5-C.10 17.70 17.75 — 17.75 — .— le. ie.november—februárra * * • • 4 • 19.25 18.65-0.4O 35.10 36,(5 —C.15 „ szeptemberre 85.--• — szeptember— docomborro# • • • . «4.50 84.95-0.15 november—februárra - • * • • *-. 3».50 84.1-0 — ---B ERLIN márka marko márka 153.25 198.£0-3.V5 • decemberre. *••••«•«••* 19Í.G0 — # — — a — Rozs szeptemberre »«•«*•••••• 147.50 14«.tO-1.— 150.— 148,60 Zab szeptemberre * •••** ••••'• 150.25 « decemberre . . • 155.— NEWYORK cent cent cent Bnza helyben • 103. *5 109.25-1 __ 107.88 1Gb.-0.60 „ decemberro * *•••••••••• 110.25 110.25--* — „ májusra. • « « •••••••{ • • — júliusra . . . . ••••««•••• — —1 — Tengeri szeptemberre ••••••••< 72.25 72.25 — * — májusra . • • * 4 • —. — "‘—4 — OSIKÁGO cent cent cent Bnza szeptemberre .«••••••••• 1C2.50 108.26-0.75 1C4.50 —•— 63.83 64.—-0.1a decemberre. *.*••* ••••---Newyork, aug. 1. Zsír Vestem Steam 12.10, Rohe testvérek 12.45. Csikágó, aug. 1. Zsir szept-re 11.50, okt.-ra 1137. Szalonna short clear 11.87. Sertéshns'okt.-ra 20.80. Newyork, aug. 1. Cukor, fair refining Muscovado 3.86. Cukor finomítva 1. sz. 5.15. Newyork. ang. 1. Kávé Rio 7. sz. helyben 8®/|, szeptemberre 7.05. nov.-re 7.15. Newyork, aug. 1. Petroleum Stand white New- yorkban 7.65. Eiladelfiában 7.65, rafined in cases 10.05, credit balances of oil City 1.30. Newyork, aug. 1. Gyapot Newyorkban 15.20, szept.-re 14.16. nov.-re 13.59. Neworleansban 145/,. Newyork, aug 1. Réz 12.10—12.20. On 32.95 —33 50. Budapesti Hírlap. 1910 augusztus 1-é vei uj előfizetést nyitottunk lapunkra. Előfizetési ára a magyar korona országaiba, Ausztriába és a megszállott tartományokba; Augusztus hónapra .... 2 K. 40 fill, „ 1-től szept. 30-ig 4 „ 80 „ „ „ dec. 31-ig 11 „ 80 „ Franciaország, Belarlnm, Svájc, Spanyol- ország, Olaszország, Dánia, Skandinávia és a Balkán-Államok területére; egy hónapra .... 5 frank ( 5 koronát negyedévre. . . 15 „ (15 „ ' ) A német birodalom államainak területére: egy hónapra . . 9 márka ( 3 kor. 60 fill.) negyedévre ... 9 „ (10 „ 80 J Angliába és az angol gyarmatokba: egy hónapra' . . 4.— silling ( 5 koronát negyedévre . . . 12.— „ (15 „ ) Oroszországba: / egy hónapra 2.— rubel ( 5 korona) negyedévre . . ■■}■ . 6.— (15 „ ). • Az Eszakamerikal Egyesült-Államokba: egy hónapra ; . . 1.— dollár ( 5 korona) negyedévre. . 3.— „ (15 „ ) Kérjük azokat a t. o. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetése Julius végével lejárt, hogy,
