Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 32-es doboz

Péntek, 1910. április 29. AZ ÚJSÁG 11 is —• hogy a szinház zsúfolásig megtelik érdeklődő közönséggel. Ám csalódtunk. A szinház félig sem telt meg, ezúttal is igazolásául annak, hogy a mi közönségünk, sajnos, a tanitásra és magyarázásra épitett darabokat nem szereti, ha. mindjárt a — Halley-üstökösről szólanak is. Pedig a darab szorosan magyarázó volta mellett sem volt unal­mas. A szerző kalauzolásával, miután beutazzuk a világűrt, megismerkedünk az égitestek között az üstökösökkel. A szerző elmondja történetüket felfedezésük óta manapig, megmagyarázza, mik az alkatrészeik, hogyan fejlődnek és hogyan pusz­tulnak el. Közben elvonultatja a vetítőgép segít­ségével az üstökösök néhány díszpéldányát, igy a Coggiát, a Donáti-félét, a Linis-fólót, a Biélát,. a Brooks-féjét, a Lexell-t és a Halley-t. A tudással megirt tanulmányt a közönség szivesen fogadta, a szép csillagképeket tapssal honorálta. Ha a jelenvoltak között akadtak olyanok, a kik tar­tottak a Halley-féle üstökös áltál előidézendő katasztrófáktól, megnyugtatta őket a jeles; tiatal < csillagász. Nincs veszély ! * A pesti zsidó ötvenedszer. A Fővárosi Város­ligeti Színházban ma játszották ötvenedszer Feld Mátyás énekes bohózatát, A pesti zsidót zsúfolt nézőtér előtt. A jubiláns előadást érdekessé tette néhány jelesebb művésznőnk és művészünk fel­lépte, a kik a harmadik felvonás kabaret-jeleneté- ben vendégszerepeitek. László Rózsi, majd Med- gyaszay Vilma néhány kupié bájos előadásával ragadtatta tapsra a közönséget. A legnagyobb tetszést Sarkadi Aladár és Tanay Frigyes, a Vígszínház tagjai aratták. Sarkadi egy Ady- verset utánzott rendkívül ügyesen, majd a nagy tapsra Újházi-, Vizváry- és Gabányi-utánzatokat adott elő. Tanay mókái is nagyon tetszettek. Mindkettőt perczekig tapsolták. A darab szereplői közül Vörös Ily, Mezey Ilonka és Ferenczy Károly tetszettek, a kiket felvonások végével a szerzővel együtt sokszor a lámpák elé tapsoltak. * A Nagyasszony huszonötödször. Holnap, pénteken, az évad egyik legnagyobb sikere, Szó- mory Dezső A Nagyasszony czimü történeti szín­müve huszonötödik előadását éri meg a Nemzeti Színházban. Első előadása ebben az évben február á-éa volt és igy nem egészen három hónap alatt 'éri meg jubileumát. A jubileumi estén ugyanazok a szereplők játszanak, a kik a bemutató előadáson is diadalra, segítették a darabot. A czimszerepét Jászai Mari, a többi főszerepet pedig P. Márkus Emilia, Gs. Alsz'eghy Irma, Vízvári Mariska, Váradi Aranka, V. Molnár Rózsi, Ptethes, Odry és.'Gál adják. * M. Medek Anna Debreczenben. Debreczen- ből írják nekünk, hogy ott május 2-án Godovsky Lipót, a hirneves zongoraművész hangvérsenyt rendez, melynek műsorát két érdekes énekszám fogja tarkítani. Sikerült ugyanis erre az estre M. Medek Annát, az Operaház drámai primadonnáját megnyerni és a művésznő, a ki ezúttal először mutatkozik be á debreczeni közönségnek, már meg is állapította ottani programmját. Tekintettel Gold- marknak küszöbön lévő jubileumára, M. Medek Anna Sába királynője nagy áriáját, aztán egyet- egyet Székács, Szendy és Noseda dalaiból ad elő. A fiatal művésznő bemutatkozását érdeklődéssel várják. * Növendék-hangverseny. A II. kerületi zene­iskola (igazgató Moser Sándor) szombaton, e hó 30-án tartja a II. kér. Társaskör disztermében (II., Fő-utcza 83.) ezidei IV. nyilvános növendék- hangversenyét. Vendégeket szivesen látnak, * A nobilis kritika. Egy párisi újság fel­eleveníti a mai közepés kritikák aproposjából a nagy Teophile Gautier nobilis feljegyzéséit, melyek nem is oly régi keletűek, — 1845-ből valók! — A kritikának — szólt Gautier — nem á hibák, hanem a szépségek keresésében kell ki­merülnie ... Bámulni valamit, csodálni, az oly szép dolog ! Az angyaloknak például nincs egyéb boldogságuk, mint csodálni Istent, ezt a hiba nélküli poétát. A szerelem után semmi sem éde­sebb a csodálatnál. Csodálni annyit tesz, mint szeretni a szellemen által, szeretni annyit, mint csodálni a szíven keresztül. De ki született ekkora boldogságra?..,. Theophile Gauthiernek ezzel a nobilis gondol­kodásával érthetően nem lehetett szerencséje. Mert, fájdalom, a szerzők közt majd olyan kevés az isteni, mint a kritikusok között az angyal. * Nyugdíjas színészek segítése. Az Országos Szinészegyesület nyugdíjintézete a nyugdíjalap elégtelensége miatt nyugdíjas tagjainak csak fél nyugdijat utalványozhat. A tanács most országos mozgalmat indított abban az irányban, hogy a vidéki színházigazgatók a színházi belépőjegyek árát pár fillérrel felemeljék, s ez által a nyugdíj­intézet a nyugdíjasoknak 100%-os nyugdijat fizet­hessen. * Bemutató Nagyváradon. Nagyváradi táv­iratunk szerint Marton Manónak a nagyváradi Szigligeti-színházban ma este először előadott Fiam a huszár czimü darabja nagy sikert aratott. A szerzőt számtalanszor hívták a lámpák elé. A színészek közül kitűntek Tóthné, Simkó, Gózon, Szűcs és Hunyadi. * Dalosünnep Keszthelyen. A keszthelyi dalos­ünnepet a Goldmark-ünneptól függetlenül junius 9., 10. és 11.én tartják meg. Részvételre idáig 17 dalosegylet jelentkezett. A versenydijak megszerzése czéljából a ren­dezőség a közönséghez fordul. Bármily szerény közre­működést, minden csekély adományt, melyet a dalosok jutalmazására fordíthat, hálával fogad a nemes czél ér­dekében. Az ünnep fővédnöke Festetieh Tasziló gróf főudvarmester. A lovardát nagy költséggel dalcsamokká alakítják át. Keszthely város 1000 koronát szavazott meg a dalosünnepre, Festetieh Tasziló gróf szintén 1000 koronát adományozott. * Uj zenemű. Zoltai Mátyás hangulatos magyar ábrándot szerzett hegedűre zongora-kisórettel. A leg­szebb magyar nóták témáira épitett és könnyűsége ellenére is nagyon mutatós mü Nádor Kálmán kiadásában jelent meg. Ara egy hegedűre a zongora-kisérettel 2 korona 40 fillér, két hegedűre és zongorára pedig 3 korona. * Brahms Requiemje. A magyar zenevilág, a buda­pesti sajtó és a nagyközönség oly meleg fogadtatásban részesítette Brahms Requiemjének minapi előadását s minden oldalról annyi óhaj nyilvánul, hogy ez a csoda­szép mü újból hallható legyen, hogy a Magyar Nők Kar- egyesülete elhatározta a mü előadásának megismétlését. Május 5-én a székesfővárosi Vigadó nagytermében dél­után 4 órakor népszerű helyárakkal lesz hallható ez a magasztos mü s annak méltó előadására a Magyar Nők Karegyesülete, az Operaház férfikara és zenekara, továbbá Róna Józsefné és Takáts Mihály egyesülnek Lichtenberg Emil karnagy vezetése mellett. Jegyek 1—6 koronáig a Harmónia zenemükereskedésben IV., Váczi-utcza 20. kaphatók. A mai előadások : M. kir. Operaház: Lohengrin. (L Henrik: Ney, Lohengrin: Kömyey, Elza: M. Medek A., Gottfried herezeg: Kiss J., Telramund: Takáts, Ortrud: Hasel- beck O.) Kezdete 7 órakor. Nemzeti Szinház: -a nagyasszony. (Mária Teré­zia : Jászai Mari, Ferencz császár: Pethes, József fhg.: Odry, Mária Antónia: Várady A., Miksa fhg.: Parányi, Jozefa: V. Molnár R., Auersperg hgnő: Cs. Alszeghy I., Hohenthal Henriette grófnő: Vízvári M., Castelnau Florence grófnő: P. Márkus E.j Kaunitz: Gál, Lieblich Mari: Rákos A., Meytens: Kovács, Ester­házy gróf: Mihályi!, Batthyány gróf: Gyenes.) Kezdete fél 8 órakor. Vígszínház: A masamód. (Rá tóti gróf : Feny­vesi, Béla: Hegedűs, István: Szerémy, Artur: Ti­hanyi* Szekeres: Tanay, a direktor: Vendrei, Vilma: M. Harmat H., Irén: Kornai B., Klári: Hegedüsné, Elza: Komlós I., özvegy Ádámné: Kiss I., madame Zé- firine: V. Haraszthy H., Mari: V. Kész R.) Kezdete fél 8 órakor. Magyar Szinház: Csákó és kalap. (Vicenzai: Z. Molnár, Frieslandi herezeg: Vándori, Lützenburg gróf: Gere, hadtestparancsnok: Németh, Lenckfeld: Szirmai, az ezredesné: Forrai R., Minka: Tóth L, az őrnagy: Rethey, Konderessy: Törzs, Jäger: Sebestyén, ezred- oryos: Vágó, Gradigesa: Örley FI., Sziszi: Báthory G., Landiescuné: Mészáros G.) Kezdete fél 8 órakor. Király -Szinház : Luxemburg grófja. (Luxemburg grófja : Király, Bazil herezeg : Rátkay, Staza grófné: Erdei B., Brissaol: Kovács, Vermont: Váradi I., Du- lier : Petráss S., Managere: Fenyvesi, Saviíle: Csiszér.) Kezdete fél 8 órakor. Fővárosi Városligeti Szinház: A pesti zsidó. Kezdete fél 8 órakor. Uránia: A Halley-üstökös. Kezdete fél 8 órakor. FŐVÁROS. (A Leszámitoló-bank százezer koronája.) A közraktári vállalat megalapításakor a főváros a Leszámítoló- és ■ Pénzváltó-bankkal oly értelmű szerződést kötött, hogy az esetben, ha a bank által finanszírozott közraktári vállalat az öt szá­zalék hasznot nem hozná meg, köteles a főváros a banknak, illetőleg vállalatának százezer koro­nát fizetni. Ez a százezer korona nem az öt szá­zaléknyi jövedelem biztosítására vagy kiegészí­tésére szolgál, hanem fizetendő teljes összegben akkor is, ha a közraktári vállalat jövedelmezősége például 4,9 százalékot tesz ki. A közraktári válla­lat igazgatósága a most lefolyt üzleti évre is köve­teli a százezer korona lefizetését, mert a vállalat üzleti kimutatása szerint a tiszta nyereség nem ütötte meg a teljes öt százalékot. A főváros által kiküldött ellenőrző közegek azonban az üzleti könyvek alapos átkutatása során arra a meggyőző­désre jutottak, hogy a közraktári vállalat a lefolyv üzleti évben is elérte az öt százalék jövedelmező­séget, igy a vállalatnak nincs joga a fővárostól követelni a százezer koronát.A közélelmezési ügy­osztály az ügyet ma a tanács elé vitte azzal a javaslattal, hogy a főváros tagadja meg a száz­ezer korona kifizetését. A tanács, mint értesü­lünk, az ügyosztály álláspontját magáévá tette. (Omladozó sziklák.) A Gellérthegy kőanyaga márgás-dolomit, melynek az a sajátsága, hogy könnyen málik és bomladozik. A Gellérthegy leomló szikláiról regéket regélnek évtizedek óta. Valamikor apró viskók lepték el az alját, ronda kis házak, fészkei az erkölcstelenségnek. Megesett egyszer, hogy egy leomló sziklaóriás reázuhant egy üyen viskóra s azt maga alá temette. Hét emberélet veszett akkor oda. Ez körülbelül 28—30 év előtt történt. Azóta számtalanszor megismét­lődtek a sziklaomlások s ezer szerencse, hogy emberéletben nem okoztak kárt. A fő váróé már több mint százezer koronát költött a veszélyesebb sziklák eltávolítására. Sok sziklát lehordták a hegyről és sok repedést betömtek czementtel, nehogy a repedésekbe viz hatoljon, mert ez bom­lasztja s ha megfagy, repeszti a sziklát. A köz­munkák tanácsa is belátta, hogy tenni kell vala­mit a közlekedő közönség védelmére. így készült el a Gellérthegy aljának egész hosszában az a kis park, melyet azonban rendkívül erős vas- és kőkerítés választ el az úttesttől. Ha a Gellért­hegyről leszakad egy-egy szikladarab, feltartóz­tatja veszedelmes útjában az az erős kerítés. A kerítés egy része áldozatul eshetik, de bizonyos, hogy az utón járó-kelőket megmenti a pusztulástól. Azért kár gúnyolódni arról a kis parkszerű sávról és annak kerítéséről. Nem bedrótozása az a Gellért­hegynek, a mint azt Eötvös Károly emlegette, hanem hasznos védelmi vonal. A Gellérthegyről a minap is lezuhant egy szikladarab s az a kerítés tartóztatta föl útjában. Ez eset után a mérnöki hivatal újból megvizsgáltatta a Gellérthegy siklzáit s úgy találta, hogy a sziklák ismét lazulnak és bomlanak. Ezért azt javasolta a tanácsnak, hogy zárja el azt a: kis. parkot & közönség elől. A tanács elrendelte a park elzárását. (Elmaradt léghajó-mutatványok.) Említettük a minap, hogy a Renner-test vérek kormányozható léghajóikat a pünkösdi ünnepeken be akarják mutatni s e őzéiből a Tattersall átengedését kérik. A tanács ma az engedelmet megtagadta, mert nem akarja, hogy a tervezett nagy nemzetközi repülő-versenyt a Renner-test vérek megelőzzék. A tanács kijelentette azonban, hogy a répülő- versenyek után szivesen megengedi, hogy a Renner- testvérek kormányozható léghajóikat a budapesti közönségnek bemutassák. (A javadalmi díjjegyzék meghosszabbítása.) A tanács a javadalmi díjjegyzék érvényességének meghosszabbítására vonatkozó belügyminiszteri le­iratot a közgyűlés elé fogja terjeszteni. Ez a bel­ügyminiszteri leirat intézkedik a városi vám dolgában is. (A Bécsi-uti villamos.) A III. kerületi bizott­sági tagok Stern József dr. királyi tanácsos veze­tésével megjelentek Jellinek Henrik, a közúti vaspálya elnök-vezérigazgatójánál, a kit arra kér­tek, bogy á Bécsi-uti és az uj temetőhöz vezető villamos vonalakat sürgősen építtesse még. Jellinek a bizottsági tagok előtt a Bécsi-uti villa­mos megépítésére ígéretet tett, az uj temetői vonal ügyében pedig kijelentette, hogy annak létesítését beható tanulmányozás tárgyává fogja tenni. ': . ' (A (óváros a nemzetközi lakáskongresszuson.) Ez év május 30-én veszi kezdetét Becsben a IX. nemzetközi lakáskongresszus. A főváros tanácsa ma elhatározta, hogy a kongresszuson kiküldöttek által képviselteti magát. (Hírek a tanácsból.) A tanács Bárczy István polgár- mester elnöklésével ma tartott ülésén megállapította a villamos vasutak nyári menetrendjét. — Egy vállalkozó a Népligetben repülő harangokat akart felszerelni, de a tanács nem adott területet. — Megengedte a tanács a Városi Villamos Vasúttársaságnak, hogy a ferenezvárosi áramfejlesztő-telepét kibő vitae. — Elrendelte a tanács, hogy a Bódpr-uteza hányában ingyenes Duna-fürdőt állítsanak föl. — Elhatározta a tanács, hogy a tervezett városi jóggyárra befizetett rcszjegyzéseket visszafizeti. (A Székesfővárosi Muzeum megnyitása.) A Székes­fővárosi Muzeum ('Városliget, Stefánia-ut) május 1-től kezdve megnyílik s a muzeurn október közepéig hetenként háromszor, még pedig vasárnap és pénteken délelőtt 9 órától i/o2 óráig, kedden pedig délután 3 órától 6 óráig lesz megtekinthető. (Iskolák a kertészeti kiállításon.) A tanács meg­engedte, hogy az I. kerületi Diana-uti gazdasági ismétlő- iskola és a székesfővárosi botanikus iskola a folyó évi tavaszi kertészeti kiállításon terményeikkel és virágaikkal résztvehessenolfr

Next

/
Oldalképek
Tartalom