Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 31-es doboz

a Ditmárféle lámpaáru raktár húzódik meg, a nyomda. A .Pillvax-kávéházihól és az egyetemekről ide vonult a néptömeg s itt. adták át kinyomtatás végett Landerernek a Nemzeti Dalt és Tizenkét pontot, melyeket a mai lámparaktár-hélyiség közepét alkotó szedőteremben a Länderer nyomdászai nemsokára el is készítettek. Petőfi indítványára ekkor nevezték el Szabadsajtó-udvarnak a Kossuth Lajos-utca Ö. számú hazat és az ott levő sajtó után., melyen ekkor nyomták a szabad sajtó első termékeit, az utcát. (1848-ban Hatvani-utca volt a neve) Szabádaaj tó-utcának.

A márciusi napok egyik legnevezetesebb emléke még a „Szabad sajtó“, vagyis az a gép, melyen a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot a cenzúra beleegyezése nélkül kinyomtatták. Erről az érdekes ereklyéről azt u hirt terjesztették, hogy nincs már ’Magyarországon. mivel tulajdonosa, a Franklin-társu- lat, beolvasztás végett Lipcsébe küldte. Ez okból tudósítónk elment a Franki iu-táutaulatho'i, hol kiderült, hogy az egész híresztelés üres koholmány. A „szabad sajtó“ ma is megvan eredeti állapotában s. mivel azóta, a nyomdaipar óriásit fejlődött, már csak korrektúrák és revíziós levonatok készítésére szolgál. Schindelck Ferenc fögépmester igazgatta épen, mikor megtekintettük. Eredeti állapotában van ina is, a keretéül szolgáló vaskorona közepén rézlapra vésve ez a fölirás olvasható, mely a gyártmány angol eredetét mutatja: Columbian Press. No 1141. Clynier .Dixon' Original Patentees. Manufacturers 10. Finsbury St. 1845. London. Do nemcsak a gép van meg, hanem él még az a szedő is, aki 1848-ban dolgozott rajta. Ke ve: Ptohábzlca József. Viszont a Nemzeti dal és a Tizenkét pont első példányai, Petőfi megjegyzéseivel a Nemzeti Múzeumban örktetuek. A Nemzeti Muzeum lépcső’ze- tónek azt a -kiugró részét, hol Petőfi, a Talpra magyart clszavalta a március 15-én egybehívott nép- gyülésnek, szintén megörökítették. Emléktábla hirdeti, hogy itt folyt le a nevezetes napnak egyik nevezetes jelenete. A többi emlékezetes helyek és emlékezetes ereklyék, mélyek össze voltak kapcsolódva az 1848-íki március tizenötödikével, nagy rész-, ben már eltűntek, vagy átalakulták a hatvan éves fejlődés alatt. A régi univerzitás helyén az átalakított egyetem, fekszik, a Nemzeti színház Sem a régi s megváltozott neveikkel élnek.az útc-ák is. melyeket Petőfi a márciusi események alkalmából hazafias elnevezésekkel óhajtott illetni. A Belváros egykét utca kivételével majdnem egészen átalakult, eltűntek egykori terei és az a sók nevezetes vendéglő, a Csiga, Két huszár, Török császár, Fácán, stb., hol március tizenötödikén, hatvan év előtt a pesti polgárság a szabad eszmék diadalát ünnepelte.

“t y' í5>\