Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 31-es doboz
Azóta, hála a nagy költő remek müveinek is( a lőcsei szép leányok mind megmagyarosodtak. Lőcsén Petőfi, Kerényivel együtt, május 2-odik napjának éjjelén abban a házban hált meg, a melyik most, 1908 ban, a Körtéren az 58-adik szám alatt városi bérház, s akkor vendégfogadó volt A két költő ott mulatósának csak annyi emléke maradt fönn, hogy személyesen kerestek, vagy egy óráig, tovább vivő lovakat, s nem találván, rövid vacsorá- jok és billiárd játszásuk után korán tértek pihenőre. Petőfi szokása szerint hangosan becsmérelte a billiárd asztalt és játszó szerszámokat, természetesen magyarul. »Másnap — Írja tovább Petőfi jókor reggel Késmárkra értünk, a Kárpátok tövéhez, és . . . esős idő volt Egy fikarcot sem láthattunk a Kárpátokból. És mégis azt mondják, hogy Tantalus históriája mese! Hányszor van az életben, hogy mikor az ember már szinte ujja hegyével éri az almát, a sors elkapja tőle s fügét mutat!« »Délelőtt meglátogattam Kerényivel Hunfalvy Pált, a tanítványaitól általánosan szeretett profes- sort6) ... ezt azért hozom föl, mert ez oly ritkaság, mint most nálunk a józan és becsületes kritikus. Megnéztük Tököly várát, melynek még legépebb része a kápolna, bár ebben is már hanyatt fordulva hevernek a földön a szentek és angyalok ; szegények!« Thököly vára most is megvan, másfél éve helyreállító építkezésben; s kápolnájában már nem hevernek a földön a szobrok. Délután — egykorú hiteles szem- és fültanuk följegyzései szerint — meglátogafta Petőfi, Hunfalvy Pállal és Kerényivel az ág. h. ev. líceumot is. Ott a magyar önképző-kőrnek diszülésén Mauks Károly tanuló üdvözölte a költőt, ki akkor átadta költeményeinek diszkötetét, — mely időközben, sajnos, elveszett, — »az ifjúság magyar önképző társaságnak kedves emlékül.« De ezt nem említi meg úti jegyzeteiben, hol csak a következőket mondja : 6) Azt, szegényt, Gunka Demeternek hívták. — »Im allgemeinen werden die Bewohner Göttingens eingeteilt in Studenten, Professoren, Philister und Vieh, welche vier Stände doch nichts weniger als streng geschieden sind. (Die Harzreisc. Heine’s Gesammelte Werke.)« Havas jegyzete, V. 521. 6) »Hunfalvy Pál (1810—1891) 1842-től 1848-ig a késmárki joglyceum tanára volt.« Havas jegyzete, V. 521.