Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 30-as doboz

Máshol, naás községben történt ez a érde­kes látogatás. Anyám, született Pétery Terézia, édes any­ját, született Mészáros Zsuzsannát még kis gyermekkorában, a 30-as években elvesztette: édes apja pedig Péteri András, Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyének hites esküdtje és később táblabirája pedig 1847. évi junius hó 30-án hunyt el. Petőfiné és Sárosyné tehát a szabadságharc alatt édes anyám szüleinél Mezőtúron meg nem szánhattak. A tényállás megállapilásához szükséges veit ezeket előrebocsátani, minden családi elbizakodás aélkiil. Petőfiné és Sárosyné nem Mezőtúron, ha­nem Békés-Endréden figyelmeztették Pétery Ter- kát, hogy körhajat viseljen. Anyám ugyanis 1847 junius havában elvesztvén édes apját, gyám nél­kül maradva átköltözött édes testvérnénjéhaz Pé­teri Zsuzsannához, a békésmegyei Endrédre, a kinek férje Nagy Ambrus volt akkor, a Wodjá- ner-féle uradalom ügyésze, 1849 január havában pedig már Békésmegye törvényszéki főszolgabi- rája, a kinek az egész megyében hires vendég- szerető háza volt. Itt lepte meg őket Petőfiné és Sárosyné, Mezóbsrény-felé irányuló útjukban; a forradalom alatt—mint Kéry Gyula is jól mondja. Petőfiné ebéd után, tovább is utazott Me- zőberény felé. Sárosyné azonban ott maradt Endréden hálásra, mert férje Sárosy Gyula ugyan­aznap, a mezőtúri református templomban, harcra buzdította a varos lakosságát ; tehát a Mezőtúr­hoz legközelebbi községben, Endrédén akarta be­várni Sárosyné a férjét. Tudvalevő, hogy Sárosy Gyula, az Arany trombita szerzője, mint Kossuth Lajos tette, szintén városról-városra járva buzdí­totta lelkesítette nz alföldi népet. Elég az hozzá, Sárosyné és Pétery Terka egy szobában aludtak akkor éjszaka. S mi lett a vége az alvás előtti beszélgetés­nek ? Sárosyné azt mondta anyámnak, hogy : ,Levágom én Terka a hajadat magam“. ' Le is vágta. S Terkának is körhaja lett. Gyönyörű szép haja nem is nőtt ki soha többé..... Masnap reggel ámulva-bámulva látták anyám

Next

/
Oldalképek
Tartalom