Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 30-as doboz

4^ Petőfi egy ismeretlen költeménye.

P Közli: CSÁKTORNYA! LAJOS.

etőfi a nemzeti és világköltészet pantheonjáé. Iro- dalomtörténészek és közönség egyaránt érdeklőd- "W nek minden még ismeretlen hagyománya, minden /|^ apró — kisebb-nagyobb jelentőségű irata iránt. S / ^ azért nem csoda, hogy közzétételükben egyesek, kivált pedig a Petőfi-társaság kiváló buzgalmat fejtenek ki. Ily körülmények között azt hiszszíik, ma is csak kedves kötelességet teljesítünk akkor, midőn a nagy költőnek egy még teljesen ismeretlen költeményét először sietünk közzétenni.

Ezen még eddig sehol közzé nem tett költemény a nagy-kőrösi helv. hitv. főgimnázium könyvtárában őriztetik ; ott, hol a sok nagybecsű autografiák közt Arany János „Fülemülédének maga a költő által, Vörösmarty „Vén czigány“-ának Egressy Gábor által ajándékozott eredeti kézirata, Kazinczy Ferencz több igen érdekes levele is található. Hogy Petőfi e költeményei hogyan nem kerültek eddig elé onnan, ahol egy Arany János, Szász Károly, Szabó Károly, Mentovich Ferencz, Tömöri Anasztáz s később Szilágyi Sándor, Losonczy László tanárkod- tak és búvárkodtak: nem megfoghatatlan. Oka vagy az, hogy e költemény később jutott a könyvtár birtokába, vagy az, hogy a nagynevű emberek egy vagy más okból nem látták jónak közzétételüket. Petőfi hírneve közös kincsünk, melyre egyaránt féltékenyek voltak ők akkor, és vagyunk mi most. — Mióta tehát: nem tudom, denique szent félelemmel őrzik ott e költeményeket a többi auto- grafiákkal. Csak ha valami drága vendége van a városnak, vétetik (dő a három Petőfi-reliquia a poros kék bársony tokból szent sóhajjal és reszkető kezekkel és mutat- tatik meg a boldog halandónak: videtis videtis, sefl non — scribetis. Kos, hát én onnan írtam azt le.

A költemény erős, kékbe játszó diósgyőri papírra van Írva, s fölötte a lapszám a 79. számmal megjelölve; ez arról tanúskodik, hogy valami nagyobb könyvből vagy füzetből van kiszakítva, melybe Petőfi minden költeményeit gondosan összeírta. Ugyané papíron van a „Farkaskaland“ czimli költemény is, melyről jól tudjuk, hogy még színészi gyöngy-élete korszakában, Kecskeméten termett. Ez arra hagyna következtetni, hogy e költemény szintén azon időből való, ha a következő „Zsuzsikához“ czimii vers lapszáma közelségéről s magából a kis költemény édes hangjából önként arra nem jönnénk, hogy e vers a költő és a dunavecsei Zsuzsika közt fenforgott édes viszony — vagy, ha annak nem nevezhető, úgy: vonzalom terméke. Mivel pedig e viszony 1844. tavaszán jött létre, midőn t. i. Petőfi a színészettől búcsút véve, Vahot Imre által a „Pesti Divatlap“ mellett segédszerkesztői állást nyerve — bátorkodott haragvó apját, ki már ekkor j Szabadszállásról Duna-Vecsére költözött át, újra meglátó gatni, bátran mondhatjuk, hogy Petőfi e költeménye 1841. tavaszán keletkezett.