Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 30-as doboz

PETŐFI ÁLLÍTÓLAGOS KOPONYÁJÁRÓL Lauka Gusztáv, most már nyolczvanharma- dik évében levő veterán Írónk a következőket írja lapunknak Nagy-Becskerekről: Petőfit, midőn hírneve és dicsősége tetőpont­ján állott, nálam jobban alig ismerhette valaki. Mikor még Szendrey Juliskának csak udvarlója volt, valahányszor Erdődön megjelent, mindig nálam volt szálláson. Koszorús írónk, Jókai Mór a «Vasárnapi Újság» múlt számában úgy nyilatkozik, hogy Petőfinek magas homloka volt. Én szerintem azonban a nagy költő inkább a kisebb és keskenyebb homlokú emberek közé volt sorozható. A miről a koponya talán megismerhető volna, annak valódiságát bizo­nyíthatná, csak a baloldali, kissé görbülten kihajló szemfog és a mellette fekvő jelentékenyen kisebb fog igazolhatná, a melyről Petőfi sokszor előttem tréfásan úgy nyilatkozott, hogy ha a természet e két fogat barátságosan kiegyenlítette volna, a leg­tökéletesebb fogsorral dicsekedhetnék. Észrevehetően nagy ádámcsutkája és ugyancsak észrevehetően alacsonyabban fekvő bal válla e tekintetben már mitsem bizonyíthatnak. Petőfiné, mikor 1850 októberén Erdődre hazajött, elmondta nekem, hogy a segesvári szerencsétlen csata után hosszantartó puhatolózásokat tett Pető­fire vonatkozólag és a csata néhány szemtanúja határozottan azt állította, hogy Petőfit a többi el­esettekkel együtt hántolták el. Nekem szent hitem, hogy ő ott porlik a többiekkel együtt és csak szel­lemi kincsei maradtak a haza részére megbecsülhet- len hagyatékéi. Lauka Gusztáv. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom