Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 30-as doboz

3 már többszörösen közölték. — A társasvacsora folyamán avatták fel az ez alkalomra készített Petőfi-serleget. Komlóssy Arthur tiszteletbeli elnök állott fel szólásra. Az ő tisztét ké­pezte — s ezt fenntartotta számára a tőle búcsút vevő dal­egylet, — hogy elsőnek ürítse az ezüst billikomot Petőfi Sán­dor dicső emlékezetére! Úgy van megírva az alapitó oklevél­ben is, melynek szövege a serleg oldalaira van bevésve, hogy a dalkör elnöke minden március 15-dikén köteles a serleggel kezében a halhatatlan költő emlékezetét felidézni s a serleget az ő dicső emlékezetére kiüríteni! S e feladatnak Komlóssy derakasan megfelelt, tartalmas beszédben méltatván Petőfit és párhuzamot vonva a Csokonai- és Petőfi-kultusz között, mely kettőnek művelése nemcsak nem ellentétes egymással, de még egymást kiegészíti, egymáshoz magasztositja a sziveket, lelke­ket stb. Sűrű éljenek és tapsok között itta ki a szónok a serleg tartalmát, mely tokaji nektár volt. Ezután dr. Varga Lajos a vendégekért, polgármester és képviselőkért, egyletek kiküldötteiért emelt poharat s éltette a közreműködő Zsigmondi Anna művésznőt és Kún Károlyt az ifjú szónokot. Varjú János a két elnököt, Novák Sándor az öreg honvédeket éltette. Jeney Miklós — Komlóssy Arthurt és nejét, mint zászlóanyát, dr. Ba­konyi Samu — Thaly Kálmán üdvözletét is tolmácsolván — az uj elnök nejét éltette. Marjai Géza az ifjúság nevében a hölgye­kért s a két jelen levő művésznő Zsigmondi Anna és László Arankáért ürített pohárt. Frankovszky ügyvédjelölt a Petőfi dalkör működő tagjaira s a karmesterre emelt poharat. Fölol­vasták Dóczy József dalköltőnek sürgönyét is, ki a dalkört 10 éves jubileuma- és serlegfelavatása alkalmából Nagy-Károlyból üdvözölte. A vacsora befejezése után kezdetét vette a tánc, mely a legnagyobb kedvvel és buzgalommal folyt a Magyariak muzsikája mellett hajnali 5 óráig s nem egy ifjúnak, meg egy szép leánynak maradtak e báléj emlékei erősen bevésődve szivében! A jubiláris dalestély úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült. Egyik legmaradandóbb becsű emléke azon­ban mégis csak az a jubiláris emlékkönyvecske marad, melybe Hamar László a Petőfi dalkör szines tollú titkára, a dalegylet 10 éves történetét megírta. Helybeli lapjaink még csak hoztak tudósításokat március 15-nek városunkban lefolyásáról, de a fővárosi lapok mélyen hallgatnak Debreczenről, mert hiszen rosszat most nem le­het irni! l/?- U.cJ^rq /in-T-V & •~h'

Next

/
Oldalképek
Tartalom