Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 30-as doboz

tetted. És okosan tetted, mert haláloddal legföl­jebb annyit értél volna el, hogy az ifjúság halot­tak napján Forinyák sírja mellett a te fejfád­hoz is ellátogatna. A huszadik század gyerme­két pedig ez ki nem békiti a sir éjjelével. Tehát te nem haltál meg a hazáért. Akár­milyen szög alatt nézem pályafutásodat, akár­milyen szempontból kritizálom életedet, kényte­len vagyok téged az élők közé sorozni. Nem te­hetem meg neked azt a szívességet, hogy beteg rögeszmédet elhigyjem és téged vértanúnak tartsalak. Te élsz, él és virágzik az irodád is, a vasutasok szeretnek, Hoffman Ottó bálványoz, Farkasházy Zsiginond irigyel, ugyan mit akarsz még egyebet X Csinálhatsz,, a mit akarsz, este nyu- gödtan fekhetel le, boldogságodat nem zavarja semmi, mert nem vagy felelős semmiért. Mert hisz az árulók viselik a felelősség terhét, azok az árulóié, a kik Szcilla és Karibdisz közt veze­tik az ország hajóját. De ugv hallom, te büszkén a melledre ütsz és azt mondod a nyavalyásoknak, a kik érde­meidet nem akarják elösmerni: ezer vezér-cikket irtavi a nemzeti küzdelem alatt. Hát az semmi? Ez valóban nem semmi, sőt valami, ha egy Barta Miklós, egy Haas Ivor, egy Eötvös Károly s egyéb Isten kegyelméből való vezércikkirók mondanák. Még az ő vezércikkeinek is az a sor­suk, hogy megszületnek reggel és meghalnak este. Életük csak egy napra terjed. Micsoda izzó léleknek és hatalmas tehetségnek kell a toll mögött vibrálnia, hogy e rövid idő alatt egy cikk

Next

/
Oldalképek
Tartalom