Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 29-es doboz

Kimoss Endre rossz körülmények közt élt Pozsonyban 1843-ban. Gróf Zichy Ödön ajánlatára aztán a gróf Battyány családnál nevelősködött s Emma és Róza gróf höl gyeket oktatta a magyar nyelvre. Kunoss a következő évben már meghalt Fehérmegyében, Kálóz holységben, hol el is van temetve. (1844. június 22-én, 35 éves korában).

Hazucha Ferenc, novellairó (Kelmenfy László) is hűségesen irt Orosz lapjába, továbbá Ponori Thewreivk József (Árpád, Emil és Aurél atyja), Szeberényi Lajos stb. stb.

A „Hirnök“ Petőfi költészetéről is közölt részletes bírálatot. Érdekesnek tartom megemlíteni a következő irodalmi dolgot.

Ez időtájt történt ugyanis, hogy Petőfinek két hajdani iskolatársa a „Hirnök ben törekedett Petőfi babérait tépdesni. (1845. 16. és 17. szám).

Az egyik, egykori testi-lelki barátja Szeberényi Lajos, kivel 1844-ben augusztus hónapban szorított utoljára kezet, mert a jó viszony ezen bírálat következtében örökké fölbomlott köztük. Petőfi többé ismerni sem akarta.

A másik jó pajtás Dömjén József volt. A cikk alá Etöfi Andor van írva. Petőfi a Pesti Divatlapban válaszolt nekik „Adatok a critika titkaihoz“ címen. Az utolsó sorban ritkított betűkkel adta értésükre, hogy kilétüket tudja : „Hazám tiszta lelkű, leg- szebb erényü ifjai, fogadjátok hódolatom tömjéné t.“

Koszorús írónk, Jókai az 1879. évi „Üstökös“ 1094. számában „Petőfi és ellenségei“ cim alatt egy igen érdekes közleményt tett közzé, melyben a fennebbi birálatot illetőleg tévesen jegyzi meg, hogy: „az igazi cikkiró soha se jött elő magát felfedezni“. De igen is. Annak írója, Szeberényi, nem tagadta, hogy a