Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 29-es doboz

Az öt forint bírságot aztán a direktor elen­gedte neki. Itt Kecskeméten másolta le Jókai ötfelvo- násos drámáját, „A zsidóiiut“, melyet az Aka­démia pályázatára küldött be 1892 végén. A kéziratot meg is találták az Akadémia irattá­rában. Jellemző Petőfi karakterére, hogy Ács Ká- rolytól egy zimankós téli napon fekete kabátot kérvén kölcsön az előadásra, azt összehajto­gatva, a karjára vette. _ Miért nem húzod fel ebben a csikorgó hidegben ? — kérdi Ács. — Nem elég, hogy este nyövöm, még nap­pal is viseljem? És úgy ment el, pedig vékony kabátkájá­ban majd- megvette az Isten hidege. Jutalomjátékául Learban a bolond szerepét választotta s ezt 1843 márczius 23-án olyan si­kerrel játszotta el, hogy sok tapsot kapott érte, Dézsi pedig, a Lear ábrázolnia megölelte, meg­csókolta s a mi fő: megvacsoráltatta. Tiz váltó- forintot kapott az esti jövedelemből, mint „jutal­mazandó“. f Nemsokára ezután otthagyta Kecskemétet, a színészetet, miután mint szinlap-kihordó, bu- csu-füzetet akart kiosztani, de a czenzor nem engedte „Disznótorban“ czimii költeményét ki­nyomatni, mert, úgymond, abszurdum az, hogy gömböcz legyen az ég s mi „gömböczben töl­telék“. I Távozásakor a háziasszonya ott fogta a zöld kvekkert, ami nagyon kihozta a flegmából. Pár ruhadarabbal s egy Jókaitól kapott Párvi— Pápai-féle szótárral megváltotta a becses zöld kabátot. Október havában Debreczenben áll be újra színésznek a Komlóssy társulatánál, kivel, mint Orlaynak írja. Váradra s onnét Kolozsvárra fog menni. Szerelmes szerepeket fog játszani! A próba azonban nem sikerült s Komlósy kijelen­tette, hogy csak kórista minőségben viheti ma­gával. Petőfi aztán elkeseredésében egy kis ripacs-direktorhoz szerződött, aki Diószegre és Székeiyhidára vitte, persze mint elsőrendű szí­nészt. De belebetegedett a faluzásba, tifuszos lázt kapott, eladogatta lassan-lassan mindenét s alig tudott egy pár garasra szert tenni, hogy Debreczenbe visszamehessen. Pákh Albert ez időben Debreczenben lakott. Egy este, társaságból, későn menvén haza, a kapuban egy vékonyan öltözött, didergő alakot lát, aki féltve szólítja meg. Petőfi volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom