Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 29-es doboz

figyelem — Szómat most fontos beszédre emelem !« stb. Ez a vers tetszett meg Pákhnak is, sőt Bajza is megdicsérte. Föl is készült rándulni a zord téli napok után Pestre. De- czember negyedikén jelent meg költeménye, »A borozó« a Bajza Athenaeum-aban. Tavasz- szal fel is utazott s meglátogatta Bajzát, Vörösmartyt. De maradjunk a szinészpálya mellett.

Szuper naplója sokszor emlékezik Petőfiről, de Szuper elbeszéléséből még sokkal többre emlékezem. Mikor interpelláltam az öreg urat, a kinek »Napló«-ját Vályi Béla

adta ki, hogy miért nem irt részletesebben s körülményesebben erről az időről, azt felelte, hogy ő ugyan gyanította Petőfi hivatottságát, de akkorában még nagyon fogadkozott a színészet mellett, mig ők poétát sejtettek benne. Meg aztán a naplót Vályi a sajtó alá rendezéskor maga nézte át; beleirt volna ő, már mint Szuper, akkor sok egyet-mást, de a szerkesztő azt mondta, hogy az zavarná a napló közvetetlenségét. Utólag nem is lehet harmincz esztendő előtti dolgokról naplót megírni.

Petőfi szinésznevei Borostyán, Pőnögei Kis Pál (a mely név alatt verseket is küldöz- ! getett be), Dalma, Örömfi és Rónai. Egyik sem hagyott maradandóbb emléket a színészet történetében. Csak kitérés a szinészpálya az ő fényes pályafutásán. Mindig Shakespeare munkáit dörögte otthon, Leart, Coriolánt, Brutust, de a színpadon nem jutott hozzá, hogy valamelyiket eljátszhassa. Hogy egy pár krajczár mellékjövedelemre szert tehessen, szinlapokat hordott ki, talán másolt is, czédulákat ragasztott. Hiszen a hagyomány szerint a Nemzeti Színháznál is statiszta volt, még pedig a bolondosabb fajtából. Fehérvárról Ráczalmáson át vándorolt a megbukott színigazgató s vele a nyomorgó társulat s útközben itt-ott egyet-egyet játszottak. Ez alkalmak egyike volt az, a mikor az egész hadsereg Petőfiből állván, kard helyett bunkósbotot kötött az oldalára, s mikor a hős hozzá fordult, hogy :

— Ránts kardot, gyáva ! — nagy gaudiu* mára a nézőknek, kirántotta a fia-gerundiumot s harczias léptekkel indult a hős után.

Kecskeméten egyszer jutalomjátéka.is volt. Ilyenkor a szegény vidéki színész választhat magának szerepet, mint a hogy a »Négy ökrös szekér« czimii költeményben választanak maguknak csillagót. És Petőfi »Lear királyit választotta s abban a bolondot.