Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 29-es doboz
-- * T V V_/X LIXV Cgy Utt CX UCin/jei/1 ■ cttouvw. , J ________ Vj/é letnek sok érintetlen, nemes gonclolko- dig segíteni. A nemzet kimondotta, Kogy zásu alakja, amit megtett annak idején f a 67-íki közjogi megállapodások' ni a Szerelem. (Petőfi-smlékek) .Szabadság — Szerelem ! E kettő kell nekem .. Irta: Várad! Antal. f Ha a legszebb’ nászajándékot a magyar menyasszonyok közül Csajághy Laura, a Vő- írösmarty Mihály menyasszonya kapta, ügy a Szendrey Julia menyasszonyi koszorújába vannak fonva a világirodalom legnemesebb gyöngyei —I a Petőfi szerelmi dalai! Petőfi lobbanékony szive itt-ott tüzet fogott első ifjúságában, röpke szerelmi dalai, egyes fölhevüléseinek dal-szikrái kisebb-na- gyobb érdeklődésről tesznek tanúságot. így az ifjúkor folyamában egyik-másik rózsaarczu, fiatal leánykához, hol komolyan, hol tréfásan irt költeményei, vagy az a tüzes felbuzdulás, Lendvayné Hivatal Anikó láttára, mikor arra kéri az Istent, hozza vissza a pillanatot, midőn e hölgy a szerelemnek első tüzére gyű- ladott — s ott ő legyen, a költő, kit csókra hí föl édes, kedves tekintete... S a boldog- jságért odakinál a dalnok a túlvilág! üdvösségből — egy drága századot...- 1 Mégis: komoly, nagy szenvedélye a Petőfi szivének csak egy .volt — szerelme Szendrey. Júliához. Julia 1828. deczember 29-én Keszthelyen Született, s igen jó neveltetésben részesült. Nem volt feltűnő szépség, de vonzó, megnyerő, rendkívül okos, olvasott s társalgásában volt valami bübáj, amely költőnket első pillanatra megnyerte. | Petőfi 1836-ban Szatmármegyében tartózkodott az ősz elején g szeptember 8-ikán a megyei bálon Nagykárolyban beszélgetett először Szendrey Júliával. Ez a beszélgetés döntő volt Petőfi szivére, egész további életére, mert csiráit ültette el szivében egy olyan szenvedélynek, mely .egész szerelmi költészetét kormányozta. A vonzódás Julia részéről nem támadt hirtelen, — naplója tnuskodik róla, — melybe bizalmasan öntötte ki szive minden titkát s melynek egy részét később — meggyőző argumentum gyanánt, — Petőfinek is elküldötte, s e napló lapjain lépásről- lépésre kisérte a toll a szív érzelmének ébredését, először érdeklődés alakjábn, mely a hires költő, a lángoló lélek közelségével szemben ébredt a szellemes leányban, majd igazi Vonzalom keletkezik, melyet Julia még magának sem mer hirtelen bevallani, de tagadni sem tagadja s Térey Marinak, lelke kedves barátnőjének is czélozgat erre nem egyszer. Szendreyék Erdődön, a gróf Pálfy-birtokon laktak, hol az apa gazdatiszt volt. Már onnét szeptember 22-ikén ezt irja Szendrey Júlia Térey Marinak: «Szombaton délbe jöttek Petőfi, Pap Endre és Riskó és elmentek délután hat órakor. Ez a fő. Hogy jól mulattam, azt nevetséges volna még ide Írnom; arról Úgy is bizonyos vagy, hogy egyszóval, azaz hárommal: kedélyesen, erélyesen, szívélyesen. Hanem — figyelmet kérek! — furcsán érzem magamat, — az a Petőfi gonosz egy fiú. — oly szenvedélyesen tud az emberre nézni, hogy vigyázzon a baloldalára, különben annak úgy is tüzes lakosa fellázad ellene, és azt a száraz, hosszú, ily eseteknél tehetetlen házi őrt úgy kiveti onnan, hogy idő kell hozzá, mig ismét résztvehet az uralkodásban. Ezt nekem előbb senki sem mondta, tehát úgy egy 3«apunk mai száma 24 olds' u j Vi » «-'ll ClüUtV CX UCLLl^Ct uiuuocgouoa io a támogatását, ő is azok mellé áll. Képzeljük el csak azt a szerepet, kicsit majd elkéstem a vigyázással. (Most veszem észre, hogy még nem mondtam meg, hogy a házőr alatt az észt értem!)» I Ez a levéltöredék elég világos bepillantást énged az ifjú leány leikébe, ahol lassan bár, de Ugyanaz megy végbe, ami Petőfi szivében az első találkozás villámlása óta rohamosan történt. 1 I Első kisérletei Julia szerelmét megnyerni, — első félénk vallomásai nem vezettek semmi biztató eredményre. Julia egyszer még azt is mondotta neki, hogy ő sohasem fog szeretni senkit. Maga is megbánta ugyan ezt a nagy szót, amely meggondolatlanul röppenhetett el leányajkáról, de hogy némileg jóvátegye, Október 10-én a távozó költő utón lobogtatta kendőjét az erkélyről, mintha azt intené neki, hogy: remélj! > Remény és kétség között indul tovább a költő, nem tudva, szerettetik-e, vagy hasztalan remél. Költeményei élő, virágos tanúi lelke hullámzásának. November kilenczedikén Költőről Szatmárra indult, hogy onnét Nagykárolyba s Deb- reczenbe menjen. Szerelmi daczának, a hirtelen lángu költői szív égjük érdekes epizódjának a tanúja Debreczen. ' Ferenczi Petőfi életrajzában részletesen elbeszéli ezt az érdekes s azóta annyiféléi megvilágított eseményt. Az ő előadása a legrészletesebb s a leghitelesebb. így hangzik: «Midőn Petőfi először belépett egy este a színházba, minden szem feléje fordult, s a lelkesedés az égiháboru hangján kiáltó: «éljen Petőfi Sándor!» Ekkor a debreczeni színtársulatnál játszott Píielle Kornélia is, mint a Feleky-társulat /
