Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 28-as doboz
A DUNAVECSEI IDILL. Petőfinek 1844. évi április közepétől junius közepéig terjedő dunavecsei tartózkodása alatt tartósabb ,és. szivét igazán besugárzó ábránd játszott a költővel. Zavartalan, mondhatnék idilli boldogság környezte e kis helységben, a hova szülei látogatására s üdülés végett ment el, mielőtt a Pesti Divatlapnál új életpályáját megkezdte volna. Azt a nyugodt, gondtalan életet, a mely eddig oly zaklatott pályafutása után itt két hónapon át osztályrészül jutott neki, egészen bearanyozta az a gyöngéd vonzalom, melyet Nagy Zsuzsika, ez a tizennégy-tizenöt éves ártatlan szőke lányka ébresztett fel benne. Egy házban laktak két hónapon keresztül, mert Nagy Pál, a lányka atyja, a költő dunavecsei időzése alatt, mivel Petőfi szüleinek szűk volt a lakása, átengedte neki egyik szobáját, gyakran ebédre is meghívta s délutánonként rendesen átküldött Zsuzsikával egy-egy kancsó bort. Ez a közeliét, ezek a találkozások nem voltak hatástalanok sem az ártatlan leánykára, sem a fogékony szivű költőre. Az idilli hangulat varázsa és derűje ömlik el azon a poétikus vonzalmon, a mely így féligmeddig öntudatlanúl ébredezve, egymáshoz fűzte ezt a két ábrándos, fiatal lelket. Nincsen ebben a játszi viszonyban semmi a szenvedély hevéből, hanem csak hangulat, csak enyelgés és csupa ábránd az egész. A szőke lányka a költő szivében felébresztette azt az eszményi vonzódást, a melyre különösen az ilyen fiatal szőke ártatlanságok irányában annyira hajlandó, annyira hangolható volt kedélye. A hosszú együttlét, a találkozások, a költő nyugodt falusi magánya is alkalmas volt arra, hogy ezt a vonzódást valamivel melegebb és tartósabb viszonynyá fűzze. Ez a vonzalom nem emelkedett soha a szenvedély körébe; de annyira igaz, annyira őszinte volt, hogy mikor költészetét megihlette, önkéntelenül is a maga természetének megfelelő hangokat csalta a lant húrjaira. Ezért sohasem öltözik a szenvedély színébe, mindvégig a kedves enyelgés, a szelíd ábrándozás, a félig öntudatlan, ösztönszerű érzés idilli hangulata jellemzi az ebből az érzésből fakadt költeményeket.