Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 27-es doboz

E társulat életbe lépett, de nem élt tovább. Most feltámasztatott a tetszhalál­ból, s folytatja a rövid kezdetet. Van po­litikai lapunk annyi, mint Európában senkinek, de nincs szép literaturánk. Ez a helyzet az, mely okot ád a Petőfi-tár- saság életbe léptetésére. Petőfi feléb- reszthetlen de az eszme, az irány, melyet ő megállapított, életben tartandó. Az elnök hangulatteljes beszéde után Szász Gerő szavalta el „Az ideal“ czimii költeményét. Szép költemény; méltó egy számot betölteni az ünnepen. A költeménynek tapssal adózott a heviilő közönség. „Petőfi ésakritika anegyve- nes években“ czimii értekezéssel zajos éljen között lépett Pulszky Ferenez az emelvényre. Az a könnyedség és még­is intensivitás, mely P ülsz k y felol­vasásait jellemzi, ma egészen kidombo­rult. Elmondta, mi okon volt a kritika olykor heves ellensége Petőfi múzsájá­nak. Ez ok: mert a negyvenes években a formai tökély volt az első követel­mény — költő nagyságra szert tehetni. Toldy komoly természete nem tudott rokonszenvezni azon iránynyal, mely­nek Némethországbau legdicsőbb kép­viselője Heine, s mely azon lépést, mely a nagyszerű és nevetséges közt a frau- czia példabeszéd szerint létez, pajkos ságból igen sokszor megteszi. Bajza pe­dig. az éles eszű, de száraz kritikus min­dig aPól félt, hogy ha az ítészét Petőfi irányát buzdítja, felburjánzik a költők­nek egész serege, kik a pongyolaság és aljasságban fogják az eredetiséget keres­ni és a betyár os irány, melyhez nemze­tünk egy részének némi hajlama van, fel fog kapni irodalmunkban Az ifjú nemzedék nem osztozott eme véleményekben s neki adott igazságot az utókor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom