Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 27-es doboz
azutáij; ’hazatérve családom és házigazdám családja körében tököltem az év utolsó estéjét. 1843 január 2 - i k a. Tegnap az uj évet oly cztvódással kezdtük a próbán, hogy e villongásokból az tetszik ki, miszerint ez újévi előadásunk utolsó- lesz Székesfehérváron, aztán apostolok •oszlása fog bekövetkezni. — Ma reggel Petőfy az olvasókörbe hivott, hol. a Karácsonyi testvérekkel beszélgeténk; ezek édes atyja volt az első magyar színészet alapítója Fehérváron, ő vitte fel a legelső színészetet, még a mait század végén bemutatni a pozsonyi országgyűlésen a karok és rendeknek. Kecskemét 1843. január 14. Szókesfehér- vártt jnp. 9-én volt utolsó előadásunk. Három nap utaztunk Kecskemétre ; jól felpakoltunk a kocsira, I velem családomon kívül még Petőfy és Körmendi Lina is utazott. Első nap Pentelére értünk s eddig még csak tűrhető volt utunk Fehér- megyében, de tegnap átkelvén a Dunán, csak sár és homokon keresztül vergődtünk nagy nehezen ; a fiatalság azonban vigan utazott s egész utón dalolt, Petőfy is becsipvéu egy kissé a dunai révnél és meglátván Szalk-szent-Mártonnál a Duna parton a csárdát, hol apja egykor korcsmá- ros volt, olyan enthusiasmusba jött a kocsin, hogy nem lehetett vele birni; dalolt, káromkodott; örömében majd kiugrott a bőréből. Nőm felkérje, hogy az istenért ne káromkodjék oly nagyon, mert bizony megver bennünket az isten, még feldúlunk pedig velünk kis gyermek is van, inkább menjen i más kocsira, hol nincsenek nők és gyermekek. 0 ■ aztán el is ment nagy dühösen a nőtlen emberek ! kocsijára ; no volt aztán ott dalolás, kiabálás s midőn enthusiasransa tetőpontra ért s midőn a Rá- koczy induló ezen versszakát énekelték a legdühösebben : „És ha rája harcz vihar dúl, Síkra szállít bajnokot!“ kocsijok egyszerre felborult s nőm szentül hitte, hogy Petőfyt veri az isten, miért káromkodik oly szörnyen ; jó hogy elment tő- _ lünk, mondá, mert mi fordulhattunk volna fel. Éjjelre aztán Szabad-Szállásra s igy Kunföldre jutottunk, itt aztán én is együtt mulattam Petőfy- vel annak örömére, hogy most már otthon Kunságba vagyunk. Ma végre harmadik nap beértünk Kecskemétre s Yáradi volt igazgató, ki itt Kecskeméten tönkre jutott, el vitt magához ideiglenes szállására, egy rósz padlás-szobába, örültem, hogy ezt is kaphattam. (Folyt, köv.)
