Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 26-os doboz

ÚJDONSÁGOK, — jan. 6. * Időjárás Budapesten. Derült uapos, de szeles. Reggelre fagyott. Délben a hőmérő állása -f- 5 R°. — Személyi hírek. Koburg herczeg tegnap este Budape-tre érkezett. — B. Edels- heim-Gyulay főhad parancsnok betegségéből föl­épülvén, hivatalos teendőit már végezheti. — Fes­tetics Kálmán gr. e hó 11-én vezeti oltárhoz Bécsben C!am-Galles K'oüld grófnőt. — A debre- czeni ref. egyházmegye segédgondnokává a teg­napelőtt tartott közgyűlésen Fráter Gyula vér­tesi szolgabiró, superintendentiális jegyzővé Far­kas Lajos szatmári ügyvéd választatott meg. — Arany Jánosnál, a Petőfi-társuTat- nak egy küldöttsége tisztelgett n.a délben az ülés bevégezte után Arany Jánosnál. A küldöttséget Jókai vezette, ki mint üdvözlő beszédeben monda, a „fiatal irodalom“ nevében jött az öreghez kifeje­zendő neki a Petőfi-társuíbt hódolatát. Arany János családja körében örvendve s igen kedvesen fogadta a küldöttséget, s Jókainak adta át c ókját az egész Petőfi-társaság számára. — A Petőfi-társaság tagjai ma az ülés után lakomára gyűltek össze a Hungaúa egyik termében. A lakoma melyben a tagok nagy számmal vettek ré-zt, igen fényesen sikerült, s a legjobb kedvben folyt le. A tagok általán emelkedett hangulatban voltak, miben a mai közgyűlés sikerének nem kis része volt. A társalgás a szépirodalom s a Petőfi-társaság működése törül forgott, mely utóbbi­nak nem kis érdemül tudják be, hogy oly kiváló szel­lemet, mint Teleki Sándor ő nyert meg az iroda­lomnak. A lakomán számos felköszöntés volt. J ó- k a i beszélt a Petőfi-társaságban uralkodó közszel­lemről, testvériességről, melyet kiván, bogy min­dig meglegyen a tagok közt. Ivott a társulat vi­rágzására. Erre emelte poharát É a z a k y K. alel- nök is. G y ö r y V. elmés toasztot mondott a társulat eleven grófjaira, Teleki Sándorra és Zichy Gézára, kik tevékeny működést fejtenek ki, s daczára, hogy aristokraták, mégis összeolvadtak az irodát minal. Balázs Sándor Jókaira emelte poharát, Lau k a a társulat Brutusára és OasGusára, Bartókra és Ábrányi Emilre. Komócsy József Beniczky- Bajza Lenkére, mondottak még felköszöntéseket E. Kovács G) ulára a jeles felolvasóra, S z a n a Ta­másra a tevékeny titkárra, s az uj tagra Irmey- re. Helfy Ignácz a legfiatalabb társulati tagra Telekire mondott felköszöntőt, kitűnő ado­mákkal fűszerezve azt Teleki emigrationális éle­téből. — Örvendetes feltűnést keltett Jókai és Bartók hosszas együtt beszélgetése, melybe lassankint a társulat legtöbb tagja bevonatott köz- he'yesléssel támogatva, azt a kérelmet, hogy Jókai ezentúl több időt szenteljen a szépirodalomnak, melynek terén több hasznot tehet a magyarságnak, mint bárhol egyebütt. — A társalgás folyamában rá ment a beszéd a német lapokba dolgozó magyar írókra is, s többen fejtegették ezek eljárásának nemzetellenes v oltát. Nem kis senzác/ iót keltett egy ellenzéki írónak azon mondása, hogy németül Írni, még ha Tiszát szidja is az illető, kárhozatos bűn. A mai nagygyűlésen általános feltűnést keltett az a körülmény, h gy bár a főváros előkelő köreiből nők nagy számmal voltak is jelen a gyűlésen, főrangú nő nem volt ott egy sem. Sokan ezt hajlandók voltak arra magyarázni, hogy az arisztokraczia lenézéssel vagy legalább is kö önynyel visel­tetik a nemzeti irodalom iránt; Zichy Géza gróf azonban a lakomán felvilágosította a tár­saságot , hogy a főrangú hölgyek igenis el­jönnének az ülésekre, ha ezek alkalmasabb időben tartatnának: d. e. 10 órakor szemban lehetetlen tolok ilyesmit követelni. Mint halljuk, a társulat ez okból ezután csakugyan más időben fogia tar­tani gyűléseit, s a felolvasó havi ülések is ezentúl nem délelőtt, hanem d. u. 5 órakor tartatnak. — Tóth Ede putnoki szülő házára az em­lék-tábla Putnokra már megérkezett. Az P/2 mé- t*rnyi hosszú és 1 méter széles igen csinos tábla, fekete márvány talapzatból készült fehér márvány szegélylyel, melyre arany betűkkel vésve van : Itt született Tóth Ede 1844. október 14-én. Meghalt 1876. február 26-án. „Putnoki műkedvelő társu­lat.“ A szolgalmi jog l ekebeleztetvén, az okmá­nyok a városi levéltárba lesznek letéteményezve. A felszentelési ünnepély a tavaszszal tartat ík meg, melynek emeléséhez Putnok müpártoló közönségé­ből dalárda is alakult. — Eötvös Károly képviselő az ipa­roskörben csütörtökön este 7 órakor felolvasást tart „a badacsonyi szirtharany“-ról. Azon rendkívül kedvező fogadtatás után, melyben Eötvös első elő­adása (pusztai lángész) részesült, majdnem bizo­nyos, hogy a közönség érdeklődése e második elő­adás iránt is nagy mértékben fog nyilvánulni. — A Széchenyi-szoborra összegyűlt pénzből a szobor minden költsége nem került ki, mint tudva van, 5000 írt húny maradt. A szobor- bú/oUság hivatkozva a fővárosnak annyi alkalom­mal tanúsított hazafias áldozatkészségére, megke­reste .< hatóságot, hogy ezen 5000 frt fedezését vállalja el A pénzügyi bizottság csak a fe leró­sz e elvállalását indítványozza, azonban a fővárosi képviselők több-ege az egész hiány fedezése mel­lett van s ti, kerületek megbizoltaiból alakult 45-ös bizottság ma,; ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy támogatni tógája Királyi Pálnak a közgyűlésen teendő indítványát az egész hiány fedezése iránt. — Emlökszobor Bóldy Pálnak. A XVII-ik század nagy fiának Béldy Pálnak, ki az erdélyi fejedelmi, koronával a konstantinápolyi „je- dikuiát“ cserélte Dfi inkább, mint sem hoRÜui vér outassék. Bodolán nagyszerű emléket akarnak emelni. Bodolán „Erdély aratiy korában“ egykor íenyes vár, a jelenleg élő összes Bóldiek kegyes adományakép a községi iskola tulajdonában van, mint rom. Északi részén eiis/eleg egy 20 öl hosz- szu és 12 öl széles, szilárd iskolai kőépület, de a körülbelül 600 négyszög ölnyi tér puszta, mi vélet­len kőhalmaz. E térnek diszkemé alakitasa és kö­zepén történelmünk óriási jellemű, tragikus Mse B e 1 d y Pál endókszobrának felállítására, remélv miszerint: a nagy hős nemes utódjai is hazaüasan közreműködjenek, hívja fel a hazafiakat Kosa Sán­dor bodolai községi jegyző egy körlevélben, melyet hozzánk is beküldött. Az aláirt összegek Bodolára hozzá küldendők. — Pósa Lajos fölkért bennünket a kö­vetkező sorok közlésére : Helybeli és vidéki buzgó----------- 1.....waw-------mámt—— — mmmmmmmmmmmmmmmmmm_____________ *:r-es Dizottság albizottságaién. Luirei».».«-------­s aját budai palotájában estélyt rendezett, melyen a bizottság tagjai közül Bakovszky István, Báth Károly, Hegedűs Sándor, dr. Schnie- r e r Gyula, miniszteri osztálytanácsos, Mud- r o n y Soma és G e 11 é r i Mór, továbbá W r e d e herczeg és bájos neje és mások vettek részt. A házigazda és szereteken óltó neje a leg­nagyobb szívélyességgel és előzékenységgel tün­tették ki a kis társaságot. Az estélyt megelőzőleg az albizottság Liptay b. elnökle‘e alatt befejezte munkálatait, melyeket legközelebb a 24-es bizott­ságnak fognak beterjeszteni. — A népszínház biráló bizott­sága a beérkezett 64 pályázati népszínmű feletti tanácskozásait Királyi Pál elnöklete alatt ma kezdi meg. Az eredmény f. hó 16-án fog kihir- dettetni. — Törökország és a magyar vizká- rosultak. A „Vakít“ czimü konstantinápolyi hírlap deczember 27-ki számában Magyarországról ir vezérczitsket, melyben a Magyarországot ért nagy csapásokról elmélkedik, s adakozásra szólbja fel olvasóit. „Igaz ugyan, úgymond a lap, hogy nekünk is vannak menekültjeink, de azért mégis segitsógökre kell sietnünk a természeti csapások által sújtott magyaroknak. Menekültjeink saiát testünknek természetes tagjai, de a magyarokat úgy kell tekintenünk, mint politikai koustitucziónk morális részeit. Nem csupán a könyörület érzete az, mely a segélyt kötelességünkké teszi, de még inkább s fóleg a hála, melylyel az ottomán nem­zet Magyarországnak tartozik. A világon egy or­szágban sem védték a török érdekeket, úgy mint Magyarországon. E derék és intelligens nép, úgy látszik feladatává tette, hogy ügyüknek állandó vé­dője legyen Európában. Ha hálánkat a nemes ma­gyarok iránt ki nem fejezzük, méltán tekinthetnek bennünket barátságukra méltatlanoknak.“ — A „Vakít“ e czikke, mint nekünk Konstantinápolyból Írják, nagy feltűnést keltett az egész török biro­dalomban. — Jótékonyság. Todorescu Pál kébáDyai sertéskereskedő 500 darab (500 kilo­gramm) kenyeret rendelt meg egy péknél a X. kerületi szegények közt 5 nap alatt leendő kiosz­tás vegett. — Veszedelmes lopott jószág. Bosenstraus Jakab gyufág'áros tegnap este, midőn az osztrák államvaspályáról több láda phosforos szállíttatott volna, ismeretlen gazember a szállító kocsiról egy 4672 kiló súlyú phosforos ládát ello­pott. — A láda Í8 láb hofSzu, 10 láb szeles. — A phosfor benne, bádog szelenczében háromszög­letű dar j bókban van, viz között, nehogy meggyűl­jön. a láda teteje le volt czinezve. E nagymeny- nyiségü gyúlékony anyag nagy veszedelmet idéz­het elő, mert azon perezben, midőn szakavatailau kéz által levegővel érintkezésbe tétetik, meggyül, s minden közeli tárgyat megmenthetlenül lángba borit. Jónak véltük e körülményről a tolvaj urat és általában a tisztelt közönséget értesíteni. — Somoskeöy ügye Bécsben még min­dig a rendőri nyomozás stádiumában van. A rend­őrség kérdést intézett Londonba, hogy a cbeckek, melyeket a kalandor Becsbe akart váltani, va'ó- diak-e vagy sem. E kérdésre mégnem jött válasz. Ha a checkek valódiak, akkor Somoskeöy ellen csak álnévvi-elés miatt történik tárgyalás. Somos­keöy a vizegáló bíróval szemben, mint a Iranczia ősnemes gr. Vóysy, család végső sarja vbelkedik. A vizsgálóbíró Édeskutynak egyszer azt monda: „Artailan vagyok, s az elfogatás csak ellenségeim müve. Mit akarnak tőlem ellenségeim? Én Vóysy gr. vagyok és nem Somoskeöy. Sem vas, sem kőfalak, sembörtönőröknem fognak e g y gr. Véy sy t aszökóstől visz- sza tartani.“ A kalandort természetesen a leg­nagyobb vigyázattal őrzik. Börtöne előtt kipróbált őr áll, s valahányszor a vizsgáló bíró elé viszik, mindig a legügyesebb két porkolább kíséri. Az A r w i z. Bécsben az apadás most már nagy mérvű s az elöntött területekről is húzódik le a viz. E körülmény a még a jég elvonulásának, de nagy részt annak is köszönhető, hogy a túlparton is kiöntött a viz, s ott az árad t egész a sehloszhofi útig terjed. Leimersdorf, Markthof, Eugelhartstet- ten és Eckartsau viz alatt vannak. Pozsonyban a helyzet mind aggasztóbb lesz. E környék nagy része már itt viz alatt van, igy Vereknye, Gsölle, Misérd, Köpesény, H. Jár- falu, Bajka faluk el vannak öntve. A Csallóközön eddig kiöntés nincs, azonban tegnap este már a vajkai gátból csak 21/-1 láb volt ki az áradatból, s ott a legnagyobb veszélytől tarthatni. Magában Pozsonyban a gyárak egy gátszakadás következté­iében elöntettek. Ez volt ott a tegnapi helyzet. Az azóta történtekről távirataink bzólnak. A budapesti árvizbizottság ma Ó-Buda rögtönös védelme iránt tett intézkedéseket. Beter­jesztették ugyanis a középitési bizoit-ág vélemé­nyét a dunaszabalyozási enquete kiküldöttei által indítványozott ideiglenes védvonalra nézve, mely­nek tervét tegnap körvonalaztuk. A középitési bi­zottság mint árvízi ideiglenes védmüvet, minden további forum mellőzésével az árvizbizottság telj­hatalmú rendelkezésére s kivitelre ajánlotta azt. -A 800 meter bosszú északi védvonal létesíté­sét Ó-Buda közönsége egyhangúlag sürgeti, és semmi nehézséget nem emel. — Mégis fölme­rült a kérdés: hogy az árvizbizottság competens-e uj védelmi vonalak emelésére s hatásköre nem csu­pán arra szorítkozik-e, hogy a már létező védmü- vek alapján foganatosítsa csak a védelmi óvintéz­kedéseket ? Ezen utóbbi felfogá ,ban osztozott az elnök K a d a Mihály, M a t o 1 a y Elek s többen a kivitelt oly módon óhajtják, hogy az a tanács r közgyűlés határozatával előlege; n szentesi (.tes­sék. Azonban Mátyus, Eg t, Wohl fart, Eupp utaltak a pillanatnyi veszedelemre, a kése­delem által okozható károkra, s az árvizbizottság utasítását igy fog ák lel, hogy az ideiglenes véd- iuűvek létesítését teljhatalmulag elrendelheti. Végre Kun Gyula j‘gyv,ő nyugtatta meg a kétkedőket, kifejtvén, hogy O-Buda id-iglenes megvédésére czeizó intézkedések tételére a Duna szabályozási Budapest, nyomatott Schlesinger és }

Next

/
Oldalképek
Tartalom