Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 26-os doboz

A LÉLEKHÓDÍTÓ.

— Úti könyvemből. —

Távol, egy délvidéki szigeten Ifjú szivű, ősz hajú idegen Szegődött hozzám társul.

Kis osteriánk árnyas terraszán Elbeszélgeténk estebéd után A világ folyásárul.-Búcsúzom, —mondám egy szép esteien A honvágy már erőt vett lelkemen,

Indúlok holnap reggel.

Öreg barátom fogta poharát.

— Isten veled ! — szólt — köszöntsd szép

Nevemben szeretettel. [hazád

— A Kárpátokat, a Dunát, Tiszát,

Az egyenes föld nyilt szivű fiát,

A délibábos rónát.

A dúskalászú fekete rögöt,

— Melyet annyi piros vér öntözött, —

S a sírva-zengő nótát...

A múltat, a gyászost, hősit, nagyot.

S — tavasz lesz épen — köszöntsd a napot, Márezius dicső napját!

Mikor megzendült az isteni lant,

Talpra állítá dala a magyart S feltámadt a szabadság...