Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 26-os doboz

syf /_

Szilágy (41. sz.)

— 2 —

Zilah, 1887. október 9.

és Jeney Istvánra; Kerekes József Dózsa Elekre ; C z e 11 Benő szintén Dózsa Elekre ; Petri Mór, tanár Lőrinczy Györgyre ürítette poharát. A lelkes éljenek a derék küzdőkért, kik vasútunk érdekében oly érdemesen munkálkodtak, soha sem maradtak el. A társaság Lőrinczy György országgyűlési képviselőnek, ki jelenleg Budapesten van, ebből az alkalomból sürgönyileg

is kifejezte üdvözletét.

*

A vasút megnyílása — mint megbízható íorrásból értesülünk — nagy valószínűséggel november elején lesz.

VÁRMEGYEI ÉLET.

Szilágyvármegye törvényhatósági bizottságának Zilah on, 1887. évi s z e p t e-m bér hó 28-kán s folytatva tartott rendes közgyűléséből.

(Vége.)

Felegregy, P.-Rajtolcz és Bodja községek felfolyamodásának elútasitásával az alispánnak 7003—1887. szám alatt hozott határozata, melyszerint a körjegyzőség székhelyét Eelegregyről Ordögkútra áthelyezni rendelte, jóváhagyatott.

A vármegye közigazgatási bizottságának

a folyó év első felére vonatkozó jelentése tudomásul Vétetett.

Az igazolási választmány a legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak a jövő évre érvényes névjegyzékét bemutatván, az tudomásul vétetett *) s az alispán megbizatott, hogy miA névjegyzéket mai számunk más helyén közöljük. Szerk.

után némelyek, mint legtöbbadótfizetők és mint választottak is benfoglaltatnak a névjegyzékekben, az illetőktől beveendő nyilatkozatok alapján az üresedésbe jövő választott bizottsági tagsági helyeknek betöltése végett az intézkedéseket tegye meg.

A közmunka- és közlekedési mini ztcr- nek a kerületi felügyelőségek hatáskörének s felügyeleti közreműködésének igénybevétele tárgyában 1131. szám alatt kiadott rendeletére kimondotta a közgyűlés, miszerint a kerületi felügyelőnek a vármegyei utakon való igénybevételét az alispán belátására bízza,

minden Asofro 9.7.Anhfln n inrpnvKavpía1 psa.lr----—-----------— - “‘V ~v' ' —*—

a szükségesség esetében s az 10Ö0 frtot meghaladó munkálatok felülbírálásánál lesz alkalmazandó.

A nyilvános betegápolási alap tulajdonát képező görcsöni ingatlan birtoknak Thuri Domokos részére történt eladása felett kötött szerződés jóváhagyatott.

Zilahváros részére az 1888-ik évre ka- tonabeszállásolási kártalanítás fejében 618 frt állapíttatott meg, kimondatván egyúttal, hogy

S ha munka után néha nyugodom,

Reád fogok gondolni angyalom,

Kinél barátom jobb soh’sem leszen,

Mig tart e földön hitvány életem.

(Csákón, 1864. deczember 17-én.)

Ezt irtani, midőn Pestre ment. Mit mondasz hozzá? Én meglehetősnek tartom.

S most egyszerre elég is a versből, nem akarom, hogy csömört kapj tőlök. Ha érdekelnek, egyet-kettőt mindig küldhetek ; Be- regszászy már minden versemet bírja, a mit eddig irtani (kevés kivétellel) ; tudom, hogy te előtted is birnak némi becscsel. En küldöttem neked, de azt is megmondom, hogy isten bizony megharagszom, ha te nekem nem küldesz. Azt hiszem, magyar ember mogtartjo. szavát, és te magyar vagy, ergo ebből a logika útján következtetem, hogy te is megtartod a szavad.

írtad, hogy nem kívánsz hosszú levelet, én azonban, nem élve legkegyelmesebb engedélyeddel, nem mondhatom, hogy kíméltein tintát, időt és papirost. Bátyám, ki a másik asztalnál dolgozik, csak azon csudálkozik, hogy mit irhát két gyerek egymásnak any- nyit? Mi tudjuk azt, úgy-e kedvesem ? Igaz, bog) levelem nem valami kaligrafiai bizonyítvány, de én azzal vigasztalom magam, hogy nem szép Írást, de igaz baráti levelet óhajtottál tőlem, s különben ha e nyolez lapot még czifráztam is volna, a héten el nem végeztem volna.

Ezennel kívánva, hogy levelemre ne éppen röviden válaszolj, maradok a te kedves kis hunezutod (a mint Pesten hittál), —

Petőfi Zoltán.

miután az előző években e czimen befolyt s a vármegye pénztárában kezelt pénzek maradványa a jelzett összeget fedezi, pótadó ki- róvásának szükségessége fenn nem áll.

Sz.-Somlyóvárosnak a település tárgyában a'kotott szabályrendelete kiegészítés végett visszaadatott.

A gyümölcsénesi körjegyzőség községeinek Braunstein Sámuel és Goldstein Fe- renczczel kötött vásási szerződése jóváhagyatott.

Bolyán község tulajdonát képező ingatlanok egy részének az állami út javára történt átadása iránt hozott határozat jóváhagyatott.

Gyümölcsénes, Jááz és Váralja községeknek a hiteltelekkönyvek és térképek másolatainak a községek terhére való megszerzése iránt intézett kérelme elútasittatott.

Doh község 1888. január 1-től a m.-csa- holyi körorvosi körből a kémer-ilosvaiba be- osztatott, ellenben M.-Csaholy, Balásháza, Csány és Orbó községeknek a körösi körből a tusnádi körorvosi körhöz leendő esattolta- tásuk iránti kérelme teljesíthetőnek nem, találtatott.

Girókúta község folyamodványa a község mint volt úrbéres közönség ingatlanait terhelő állami adóhátralékok födözésére 300 frt rovatai kivetésének engedélye -ése iránt — elútasittatott, azon kérelme pedig, hogy azadóhát- ralékok födözésére az előző évekből fennálló pótadóhátralékokat használhassa fel, illetékes intézkedés végett az alispánhoz áttétetett.

Korond községnek, a község tulajdonát képező 3 havi italmérési jognak az ottani gör. kath. egyházra szándékolt átruházása tárgyában hozott határozata megsemmisittetett.

Szabó László zilahi járási szolgabirói Írnok részére szembajának gyógyíttatása végett a jótékonysági alapból 50 frt segély engedélyeztetett.

Trusza Lajos sz.-somlyai róm. kath. esperesnek a város 69-—1887. szám alatt hozott határozata ellen beadott fölebbezése az ügy megvizsgálása és tisztázása végett az alispánnak kiadatott. ÉJ

Neumann Salamon tasnádi lakosnak '1 nád nagyközségnek a vásári rendet mrgá'iá- pitó idei 30. szám alatt hozott határozata ellen beadott felfolyamodása elútasittatott.

Pap Szófia kis-goroszlai és Becse Anyára nagy-goroszlai szülésznőknek fizetésük szabályozása iránt beadott kérelmeik az alispánhoz tétettek át illetékes intézkedés végett.

"«•V. ,í:‘V;!'/í|

uuu AÍDert m.-üaks»í iakoaw.. . .«t.1

község képviselőtestülete által 3. sz. alatt hozott egy darab földjének bekerítését teljesen indokolatlanul megtagadott határozata el’sn beadott fölebbezése azon utasítással adató, t ki az alispánnak, hogy az ügyet a főszolgabíróval megvizsgáltatván, a községgel újabb határozatot hozasson.

Liszkai Sándor és társai récsei lakosok felfolyamodására a község képviselői: stületé- nek 6—1887. szám alatt hozott, az ottani egyházakat némi kedvezményekben részesíteni kívánt határozata feloldatott.

Zoltán Béla ilosvai lakos fölebbeizése következtében Szécs község képviselőtestületének legelőarányositási ügyben idei 7. síám alatt kelt határozata — mint illetéktelen forum által hozott, feloldatott.

Danisovszki György és társai zilahi lakosok félfolyamodása folytán ZilahvároSnak egy utcza elzárása iránt 50. szám alatt hozott határozata megsennnisittetelt.

F.-Szopor községnek ingatlanok ha.-zon- bérbe adása iránt 9—1887. szám ah.tt hozott határozata jóváhagyatván, Pózner Ede nítani lakosnak az ellen beadott fölebbezése idúta- sittatott.

Zsibó község képviselőtestületének ez évi 6. szám alatt hozott, a vágó-hidakrn levágandó állatok után fizetendő díjakat n egáljaidtól határozata, azon rendelettel hagyatott jóvá és erősittetetf meg, hogy a közs .góbidat folytonosan jó állapotban és tisztái köteles tartani, tehát e czimen az illető nészá- rosoktól a vágatási díjon kívül mitsem követelhet.

Mojád község azon anyagi és szellemi kellékekkel, melyek önálló községként való fentai tását múlhatatlanul megkövetelik, teljességgel nem bírván, annak Sarmaság kézséggel v;dó egyesítése kimondatott s :i szükséges intézkedéseknek sürgős foganaü vf.ásavol az alispán megbizatott.

Ajtai Albert sz.-somlyai főszolgabírónak 1 havi-, Nagy Domokos krasznai főszolgabió- nak 3 heti szabadságidő engedélyeztetett.

Kiss Lajos Írnoknak folyamodása, melyszerint kereskedőtanoncz Imre nevii fia neveltetésére segélyt kért, elútasittatott.

Sántha Dezső vasúti kisajátítási jogbiztosnak Ákos községgel a község tulajdonát képező némely területek kisajátítása iránt kötött egyezség jóváhagyása iránti kérelme — miután az iratok kellőleg fölszerelve nincsenek •— kiegészítés végett visszaadatott.

Kósán Stefán kucsói lakos félfolyamodására a községnek legelő bér kiszabása iránt 6—1887. szám alatt hozott határozata feloldatott.

A vármegyei erdészeti bizottságnak két erdő tiszti á’lomás szervezése és javadalmazása iránt intézett átírása tárgyaltatván, kimondotta a közgyűlés, hogy az 1879. évi 31. t.-czikk 17. §-sa alá tartozó s a 21. §. rendelkezései szerint kezelendő erdőségeknek két állami erdő tiszt által leendő kezeltetése végett az illető birtokosok által fizetendő évi 3000 frtot s a fölszerelési költségekre egyszer s mindenkorra 500 frtot megszavaz, kötelesek lévén az illető felügyelők ezen fizetésért s holdanként nyerendő 15 krért az összes üzemterveket elkészíteni. A fizetéseknek m’ly arányban való hordozására vonatkozó kivetési lajstromot annak idejében az erdőfelügyelőség lesz köteles elkészíteni és bemutatni. Ezen határozat a vármegye területén meghirdetendő, s az iratok az esetleg be adandó felszólamlásokkal a kormányhoz jóváhagyás végett fölterjesztendők lesznek.

Az alispán előterjesztésére a vármegyebeli kis- és nagyközségek szegény alapjainak egyesítését azon czélból, bogy azokból a vármegye székhelyén Zilahon egy jótékonysági intézet s illetve menedékház állittassék fel, a közgyűlés elhatározta, s útasitotta az alispánt, hogy ezen határozatnak kihirdetése s a belügyminiszter által történendő jóváhagyása után az összes szegény alapokat bevonván és egyesítvén, takarékpénztárba helyezze el.

Az intézet miként leendő szervezésének és életbeléptetésének czéljából szükséges szabályzat elkészítésére s a közgyűléshez való beterjesztésére az alispán elnöklete alatt B. Wesselényi Miklós, Lázár Ferencz, Nagy László, Lőrinczy György, Ozell Benő, Kiss Lajos, Dózsa Elek, Balog Károly, Dombi Károly, Luka Sándor, Molnár Lajos, Ajtai Albert, Nagy Domokos, Viski Zsigmond, Sántha Dezső, Pap György, Fodor Elek, Montbach Sándor, Niehita .János és Kovácsi Miklós tagokból alakított küldöttség választatott.

A szeptember hó 26-ikán és 27-ikén tartott számonkérő szék jegyzőkönyvének tudomásul vétele, a vármegye valamint Zilah- és Sz.-Somlyó-városok 1886. évi gyámpénztári számadásainak s több község zár- és szegény alap számadásainak felülvizsgálata után a közgyűlés szeptember 30-án d. e. 12 órakor bezáratott.

— 8.

|V|j|<Arkon Árfpkpcilhofiiib r,.,!;

V. tvxweiuavijUlX

mölcseinket?

Azt hiszem, ezen kérdés fölvetése megyénk lakosainak nagyobb részét érdekelni fogja, annyival is inkább, mivel ha a gondviselés alkalmat és anyagot nyújt jövedelmünk szaporítására — mi nagyon is ránk fér — ezt fel nem használni nagy élhetetlenség s bűn.

E hibában leledzünk pedig, mert, mint a jelenlegi alkalommal is, ha a gondviselés bő gyümölcsterméssel áldott meg, nem tudjuk azt értékesíteni, hanem egész indolenczi- ával fogadjuk a természet ez ajándékát, s vagy ott hagyjuk pusztulni, vagy potom áron elvesztegetjük.

Az élelmes kereskedők az ily alkalmat kizsákmányolják maguk előnyére, de a termelő közönség hátrányára és oly csekély árban kívánják beszerezni a termelt anyagot, hogy még a ráfordított munka díja sem térül meg, mi aztán igazán elkeseríti a termelő közönség nagy részét, így gondolkozván: „Miért ültessek gyümölcsfákat s miért gondozzam? hisz mikor bő termés van, senkinek sem kell; annyira olcsó, hogy a leszedés költségét sem fizetik meg/ Igaz, hogy tényleg ily helyzetben vagyunk, különösen a nyári és őszi gyümölcsterményeinkkel, mivel a kereskedők egy véka beszterczei szilváért jelen alkalommal adnak 20 krt, tehát egy véka aszalványanya- gáért 60 krt, melyet ők 2 sőt 3 frton "altnak el; miből világosan láthatni, hogy ezen kereskedők költségöket és fáradtságukat túl csi- gázottan fizettetik az eladó közönséggel egész a lelketlenségig. De ezért ne okoljunk mást, magunkban a hiba ! Jobb azon gondolkoznunk, mi módon segíthetünk magunkon. Szükségesnek tartom, hogy olyan gyümölcstermő vidékeken, mint megyénk is, minden nagyobb község a szükségnek megfelelő számban aszalót szerezzen vagy béreljen s harmadában sőt felében is aszalja gyümölcsterményeit, mint sem elvesztegesse s jövedelmének gyakran tekintélyes részét magától ellökni kénytelenit- tessék. Ez ügyben való kezdeményezés mindig az intelligensebb s tehetősebb osztályt illeti, melytől okulást és példát a közönséges népnek kell vennie, mivel csak ily módon fejthetjük és szoktathatjuk népünket vállalkozásra és élelmességre, mi nemzeti és vagyo- nosodási szempontból is nagyon fontos. Ragadjuk meg az alkalmat most, midőn vasútunk s vele forgalmunk megnyílásának nézhetünk elébe. Mindenek előtt hát tegyünk szert aszalóra, mely a czélszerü használhatóság és kívánalomnak megfeleljen s aszaljuk gyümölcsterményeinket, még pedig úgy, hogy mindenik fajtát külön választjuk, mert csak így értékesíthetjük czélszerüen. Azaszalványt ne hányjuk, vagy töltsük összevissza, a hogy jön, hanem mindeniket külön kis ládákba helyezve tegyük alkalmassá a szállításra, mi által nagyobb árt is nyerünk érette. Nézzük csak a spanyolokat: csinálnak oly ládákat, melyeknek hosszúsága 5 dm., szélessége 2 dm. és mélysége 3 dm., ezt papírral bevonják, sőt a papiron különbfélénél különbféle gyümölcsök rajzai láthatók, melybe aztán beillesztik úgy a malagaszöllőt, hogy 2—3 cmrel is fentebb áll sziniilténél s azután kézzel nyomják rá a láda fedelét s így leszegezve bocsátják útnak ez áruezikket. Ezt tehetnők mi is minden nemli aszalványaink- kal.

A czól elérésére én ajánlom aRyder- féle aszalót, mely az 1883-ik évben Hamburgban tartott pomologiai congressuson az ott kiállított valamennyi aszalók közt a legjobbnak találtatott. Ennek használhatósága és czélszerü volta mellett bizonyitnak a kolozs-mo- nostori gazdasági intézet több évi kísérletei is. Ezen aszaló 8—22 cserénynyel bir s ára is a szerint emelkedik. A 8 cserényes ára = 175 frt, és 15 óra alatt megaszal 75 kiló fris állományú gyümölcsöt 15 kiló tüzelő anyaggal. A 14 cserényesnek ára = 350 frt és 15 óra alatt megaszal 160 kiló fris állományú gyümölcsöt 25 kiló tüzelő anyaggal. Vannak drágábbak 22, sőt 45 cserénynyel berendezettek is 500 és 1200 frt.

Szükségesnek, elodázhatlannak tartom megyénk és városunk közönsége figyelmét felhívni egy gyümölcstermény-szövetkezet alakítására mégpedig oly formán, hogy ezen vállalat meginditásáraáldozzon minden gyümölcs- termelő tehetsége szerinti kevés összeget, melyből az oroszlánrósz mindenekfölött a gazdasági egyesületre háromoljék, s kéretnék föl egy megbízható kereskedő a szövetkezet bizományosának, ki megszabott árban venné át az elárusítandó gyümölcsöt, de ki kezelés és szállítási költség fejében a megszabott ár %-ával honoráltassék. Csak ily módon látom gyümölcstermelésünk fejlesztésének jövőjét s terményeink értékesítést elérhetőnek.

Csak ily módon látom s hiszem, hogy a termelő közönségen is segítve lesz. Ez ügy megérdemli, hogy gondolkozzunk felette.

KOVÁTS DÉNES.

I l r- nr i |/ Q t) W I 1/ A

i n c i\ ii v,' n i i\n.

Szeptember hóval egyszerre úgy fölpezsdült a közéleti tevékenység, hogy egymást követik az örvendetes jelentőségű ünnepségek. A király egy hónapon át járt keresztül-kasul az országon, nagy jelentőségű válaszokat adva az őt üdvözlő beszédekre, melyeknek valóban se szeri, se száma. Buda vára századok alatt nem látott annyi cs. és királyi családbeli tagot, külföldi követet és államférfit, mint ez egy hónap alatt. A nemzeti színház félszázados fordulóját ünnepli születésének, egy oly fényes múltnak, melynek valóban szép története és oly alakjai vannak, a kiknek művészi nagyságát a jóval öregebb keletű bécsi hason intézet tekintélyei is elismerték. Ha Budapestről előbb azt volt szokás mondani, hogy itt kezdődik a kelet, ma már helyesebben azt emlegetik, hogy itt végződik a nyűgöt. A korszerű művelődésnek meg van itt már minden tényezője: politika, tudomány, mtt vészét, ipar, kereskedelem csarnokai, melyek egy némelyikének színvonala megüti az elő- haladtabb nemzetekének mértékét. A királyi váriakban trónbeszédek, a parlamentben nyilatkozatok hangzanak el, melyeket Európa komoly figyelemmel vesz tudomásul. Ezek, a mi szemünkben, a kik tudjuk, hogy századok óta a világ csak akkor hallott rólunk, a mikor forradalmi háborúkat viseltünk jogos függetlenségünkért, vagyis «zázadonkint nehány éven át — ezek mind örvendetes dol5^n, W.v maradiunk e

nyomon, ha koczkázas nélkül még többet is nyerhetünk.

Azuj országgyűlés. Az ország- gyűlés mind a két háza szept. 28-ikán jött össze először rövid értekezletre, hogy a megalakuláshoz előkészüjfet<|ket tegyen. A képviselőházban most is feóriAntal volt a koréi nők. Már a negyedik* országgyűlés nyílt meg ő vele, a negyedik országgyűlésen juttatá neki tisztes kora, hogy az elnöki szókat elfoglalja. A főrendiház korelnöke gr. Zichy Ferencz volt. A megalakulás itt gyorsabban megy, nem kell választási jegyzőkönyveket biválni. Mindjárt a második ülésen felolvasták a királyi leiratot, mely a főrendiház elnöki helyére ismét b. Sennyey Pál országbírót nevezi ki, alelnökül pedig a két koronaőrt: b. Vay Miklóst és Szlávy Józsefet. A képviselőházban az alakulást meg kell előzni a választási jegyzőkönyvek áttekintésének. Ezért a ház kilencz osztályba sorakozik s egyik osztály bírálja az előtte való osztály tagjainak mandátumát. Ha a képviselők felénél többnek a választási jegyzőkönyve rend-