Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 26-os doboz
1906. október 28. BUDAPESTI HÍRLÁP. (296. sz.) 15 . salmával a rendőrség egész erejét az_ünnep foglalja .e és igy a villámosvonalak védelem nélkül maradnak, megállapodás történt, hogy holnap, vasárnap, a villa- nos vasut-társaságok nem indítják meg a forgalmat. Holnap tehát nem közlekednek a villamosok. Ez a körülmény legjobban sújtja az Újpesten és Kőbányán lakó közönséget. Á főkapitány, hogy é két városrészben lakok közlekedését biztosítsa, átiratöt intézett a m. á. v. iizletveze'tőségéhéz és fölkérte, hogy Újpestről is Kőlányáról külön vonatokat indítson. Ezt a m. i. v. igazgatósága megígérte, A főkapitány azonkívül fölszólította a társaskófíSÍ-v£j!-*l-^':'-,i' £■_ »’■ ' - • _.T„ -r 'V. I -Bcaiua sn5P?K \ ia3QUi\UZSOil. Kongresszus a leánykereskedés ellen. Paris, október 23. (Saját tudósítónktól.) A kongresszzus második és harmadik ülése főképpen a különböző információ szolgálatok alkalmazására vonatkozott. A napirend három legnevezetesebb pontját vitatták: . ,,,,,-A- határvárosokban és kikötőkben helyi bizottságok alakíttassanak, melyek információ-szolgálatot is teljesítsenek: e bizottságok névsorának kölcsönös átcserélése, ideértve e bizottságok üléseinek és jegyzőkönyveinek kivonatát; a harmadik pont, egy .nemzetközi értesítő iroda fölállítása, már nagyabb vitát igényelt. Maga az elnöklő Bérenger szenátor helyezkedett szembe az eszmével. Szerinte az ez idő' szerint Londonban már fennálló iroda tökéletesen elégséges, évek óta sikeresen működik. Az uj intézmény csak szaporítaná a költséget. Coote, ez iroda igazgatója szintén fölszólalt e kérdésben s a maga részéről hajlandóságot mutatott arra, hogy az iroda hatásköre szélesbitessék. A tervezet szerint, a kongresszuson résztvevő nemzetek egy-egy 'képviselőt jelölnek ki a londoni iroda mellé. Az ülés .folyamán fölszólalt még Fuchs Malvin urbplgy is,, bár nem hivatalosan és sikeresen beszélt a rosszakaratú pángermán híresztelés ellen, mely szerint Budapest Európa legerkölcstelenebb városa. Tanulmányozta — úgymond — az összes európai városok helyzetét, de sehol sem talált különbséget. Ugyan-e szellemben nyilatkoztak a kongresszus más nemzetiségű tagjai, angolok, franciák és olaszok, kik egyértelműen‘állapították meg, hogy egész Európa egyformán sinyli a leánykereskedés, • „a fehér rabszolgák“ kóros baját. Délután a köztársasági elnöknél, az Elysée- palotáfean volt a fogadtatása g kongresszus tagjainak. A magyar kiküldöttek valamennyien - jelen voltak. Az Elyséeben történt fogadtatás után a kongresszus folytatta munkáját.-V-Mií javaslatot fogadtak el. Elsősorban a fia,tál leányok érdekében alakult szövetségek támogatását kiterjeszti .és állandó szolgálatokat létesít, minő a pályaházak felügyelete • stb.; Az Ifjú Leányok Barátjainak Nemzetközi Szövetsége (Union Internationale des Amis de la Jeune Fiile) felkérésére minden ország vasúttársasága fölvilágosítja alkalmazottait a leánykcreskedós- ellenes nemzetközi egyezmény második fejezetéről; a központi irodák és különböző intézmények kö- zptt. általános megegyezés jöjjön létre a pályaházak és tengeri kikötők misszióira nézve; a fiatal leányokat illető figyelmeztető eszközök, fölvilágosító ' nyomtatványok és plakátok általánosítva legyenek: hogy a kormányok komoly .intézkedéseket tegyenek a kiskorúak elhelyezésére az 1902-iki nemzetközi értekezlet határozatához képest. A kongresszus a holnapi nappal hefejezi munkáját s a kongresszusi tagok valamennyien Versail- lesbe rándulnak. Párls, okt. 25. (Saját tudósitónktól.) A leánykereskedés ellen összeült kongresszus a mai nappal befejezte munkálatát, Az utolsó ülésen Meliron svájci kiküldött elnökölt. Delaroche-Yerndii ■ jelentést terjesztett be egy magaszerkesztette távirati, szótárról, mely némely formula segítségével gazdaságosan fölhasználható egyik országnak a másikkal való összeköttetésében, a nélkül, hogy a levéltitkon sérelem eshetnék. A kongresszus elfogadta a távirati kódex elvét, azon az alapon, melyet Delaroche, terjesztett elő. A vita Montenach bárónő javaslata körül folytatódott, mely a kiskorúaknak poste restante levelezését akarja meggátolni. A kongresszus végre ama javaslatban állapodott meg, hogy a postaigazgatóságok gondoskodjanak oly. rendszabályokról, melyek szerint a kiskorúak, a nekik címzett leveleket csakis szüleik"jelenlétében vehessék át. A színházi, kávéházi hangversenyügynökségek és hasonló intézmények ügyére tért át a kongresszus. Broca, az artisták- francia szindikátusának titkára, kifejti egyesülete célját, mely . négy év előtt az erkölcsi jobbulásra alakult és arra, hogy megállapítsa a- különbséget az artisták és azok között, kik e cim- niél födik magúkat és lefesti a helyzetet,’ mély nem csupán az ő hivatásuk veszedelme, de a társadalomié is. A kongresszus abban állapodott meg, hogy a nemzetek bizottságait fölkéri, hogy hivják föl a hatóságokat erélyes rendszabályok alkotására, vagyis hogy amaz intézményeket, melyek a művészet cégére alatt folytatják a fehér rabszotga-nzelmeket, vegyék szigorúbb elbánásba. A hollandi bizottság fölvetette azt a kérdést, miképpen szállítsák hazájukba azokat a prostituáltakat, a kik külföldre kerültek. A francia bizottság nem mutatott hajlandóságot ez ügy korlátozására, mivel az egyéni szabadság érintését látja benne. A megkülönböztetés igen nehéz a kiutasítás és hazaküldés között; a szerencsétleneket o rendszabály a kétségbeesésbe hajthatná. A többség az elnök javaslatát fogadta el, mely fölhívja a nemzeti bizottságokat annak a tanulmányozására, miként alkalmazható a mentés müve. Már elfogadták a javaslatot, midőn Avril de Sainte-Crix urliölgy kifogást tett az elnapolás ellen. Bérenger szenátor kijelentette, hogy a kongresszus összhangja érdekében csakis konciliáns határozat történhetik e helyütt, egyébként a londoni bizottság által tizenhét nemzeti bizottsághoz intézett ugyan e kérdést hasonló alakban oldották meg. Quartero kongresszusi tag ajánlatára végül ä legközelebbi kongresszus helyéül Madridat jelölték ki. Holger Drachmáim. Irta Baiesányi Gyula dr. Budapest, okt. 2,7; A legnagyobb dán lírikust Holger Drachmanni ünnepelik hatvanadik születésnapja alkalmából Ro- penhágában és fogják ünnepelni Stockholmban cs Krisztiániában is, mert őt az egész Nordland ki- sajátította magának. 'Andersen ófa a.dán irodalomban jó ideig sivár, szürke napok következtek. Úgy látszott, mintha a múzsák elkerülni igyekeznének Dánia halmos, dombos földjét. Végre 1872-ben megjelentek Hglgcr Unachmann költeményei,, .Eleven, lüktető erő nyilvánult meg költészetében, mely egyúttal a modern dán irodalomnak a megteremtését jelezte. Túltette magát az irodalmi nagyképűségen, nem törődött a fagyasztó irigységgel, ’ mely a zsenge törekvéseket szokta pusztítani. Prudéria és tradíció nem akadályozták öt az erővel ■ teljes versformák megalkotásában. Legjobban rávall az a verse, mely igy kezdődik : • ..Úgy hordom kalapom, a hogyan akarom, Úgy zengem a dalom, a hogyan akarom,- Es a hogyan tudom:“ Bár költeményei között, különösen az , elsők között, sok a. rögtönzés, és sok van olyan is, melyben kívánni való van, mégis ezek a rögtönzések a legere- detiebbek és legjellegzetesebbek. Azért, hogy Drachmann modern és uj volt, s azért, hogy a professzoros költészetet megvetette, at ő költészete mégis karakterisztilcuma a dán néplélek- nék, akár csak a mi Petőfinké. Igaz, hogy Petőfit kincs és nagyság tekintetében meg nem közelíti. Önéletrajzában Den heilige Ild (A szent-tűz), melyet regény alakjában irt,meg, a következőket mondja; A dán nép bölcsőjénél már az idők kezdetén dal hangzott föl, e dal volt az acél pengése, a hullámok moraja és a sirályok sírása. Ez a tónus, -a hullámok moraja és a sirályok sírása, végig vonul az ő költészetén. ' 1846-bán született; kezdetben festegetéssel fo£-' lálkozott, s csak később fogott tollát a kezébe. Paraszt- és halász-novellákat irt bájosan. A Smaa Kor- taellinger kiadásakor pedig teljesen szakított az irodalmi konvencionalizmussal, és kiáltó bizonyságául szolgált annak, hogy nem az erőszakolt formák, sem a kenetes, sem a zaklatott tempó teremtik meg a költőt, hanem az Istentől adott költői érzék és lélek, mely mindent az ő sajátos színében vesz észre, és mindent az ő ideálizmusával aranyoz be. jj A külföldi irodalomban először Volt egy szórj egy cimü meséjével tűnt föl. A többi meséi, vala-! mint regényei, kevés kivétellel, jelentéktelenek. MegJ lehetős sokat, irt össze. Volt rá ideje, mert hiszen szép kort ért el. De csodálatosan nem merült ki. Költeményeinek legutolsó gyűjteményében, Broget I/óv, melyet 19Ól-ben adott ki, még mindig újat ésj sajátosat tud mondani. Különben izgatott, nyugha-j tatián természetű. Legszebb alkotásai a Dybe'Strenge j
