Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 23-as doboz
A segesvári csata. ) . . . Bem tábornok, mint tudjuk, 1849. július 25-én tért vissza Moldvából s egyenesen Székelyföldre utazott. Július 28-án már Maros- vásárhelyen volt. Itt találta Damaszkin alezredest, a ki júl. 23-án Szász-Régen előtt Grot- tenhielm orosz tábornok által megveretvén háromezer főnyi seregevei e biztosabb helyre menekült. Bem tábornoknak az volt a terve, hogy mindenek előtt Grottenhielmmel ütközik s csak ezután fordul Lüders ellen. Ámde az orosz fővezér megelőzte őt. A Székelyföld, ámbátor a sok csapás megtörte népének ellentálló képességét, még mindig hatalmas erőforrása volt szabadságügyünknek. Vereség esetében legtöbbnyire ide húzódott a honvédsereg s összeszedvén magát, innen indult uj csatára. Lüders, a ki eszesebb és fürgébb volt mint Paskiewich, belátta, hogy addig szó sem lehet Erdély letiprásáról, mig a Székelyföld bércei közt a magyar trikolor lobog. Elhatározta hát, hogy alaposan végez küzdő honvédjeink e menedékhelyével. Összeszedi majdnem egész haderejét s öt oldalról nyomul a Székelyföld felé: Dyek tábornok Bogarasról Udvarhelynek, Clam Gallas a Bárczaságból Szent-György felé, Dannenberg tábornok egy tartalék hadtesttel az ojtózi szoroson át Kézdi-Vásárhely irányában, Grotten- hielm szász-régeni táborhelyéről Maros-Vásárhelyre s Lüders maga Szebenből Segesvár megszállására. Ezen felül Barnucz vezetése alatt, még egy oláh felkelő banda is mozgósittatik. Lüders Szebenben megfelelő őrséget hagyván, 12,000 főnyi sereggel és 32 ágyúval júl. 2(5-án indult el s harmadnap, júl. 29-én, bevonult Segesvárra. ________~ •) • ) Gracza György: „Az 1848—49-iki Magyar Szabadságharc Története“ c. könyvének V. kötetéből, onnan az 1078 s köv. lapokról.
