Petőfi gyüjtemény - B sorozat / 22-es doboz

Testvéreink I Petőfi Sándor a nemzeté, de minden tette, minden cselekedete különösen hozzá- íorrott az ifjúsághoz, melynek a válságos időkben buzditója és lelkes vezére volt. Az ő lángszavai rázták íöl terpedéséből az országot, lantjának ze­néje a szabadság szeretetét hirdette és lángoló ha­zaszeretettel terjesztette a népszabadság isteni jel­szavát : szabadság, egyenlőség, testvériség. Julius 31-dikén van ötvenedik évfordulója a gyászos segesvári csatának. Itt hullott el sok más dicső magyarral együtt nemzetünk büszkesége, a szabadság lánglelkü dalosa: Petőfi Sándor. Porai ott nyugosznak a nagy, közös sírban, mely fölé el­zarándokolnak a hálás utódok, hogy kegyelettel áldozzanak a bősök emlékének. Ezen a napon ün­nepelni íog az ifjúság is, mely mindig lelkesen őrizte nagyjainak emlékét. Ünnepeljétek meg ú is minél fényesebben a nagy költő emlékét, rendezzetek ünnepélyeket s ál­dozzatok a szabadság istenének.« Az egyébként lelkes kaDgu iőlhivásban csupán az az egy ermt kellemetlenül, bogy a fölhívás szöve­gezői nem tudják, hogy Pardon elhullhat, de Petőfi, meg a többi segesvári magyar ember csak elesett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom